A sv�d nyelv (sv�d�l svenska) az indoeur�pai nyelvek germ�n csal�dj�ba tartoz� �szak-germ�n, avagy skandin�v nyelv. Legk�zelebbi rokona a d�n, mellyel egy�tt az �szak-germ�n nyelvek keleti csoportj�t alkotj�k, m�g a nyugati �ghoz a norv�g, a fer�er �s az izlandi nyelvek tartoznak. Ezek k�z�tt a nyelvek k�z�tt a rokons�g oly k�zeli, hogy a sv�dek, norv�gok �s d�nok saj�t anyanyelv�ket haszn�lva t�bb�-kev�sb� meg�rtik egym�st. A f�ldrajzilag t�volabb fekv� ter�leteken besz�lt skandin�v nyelvek, az izlandi �s fer�er azonban m�s helyzetben vannak. Ut�bbiak saj�t, elszigetelt fejl�d�si utat j�rtak be, �s a kontinensen �l� skandin�v besz�l�k m�r nem �rtik meg ezeket a nyelveket. A sv�d nyelv anyanyelvi besz�l�inek sz�ma kb. 9 milli�. Sv�dorsz�gban �s Finnorsz�gban hivatalos nyelv.

T�rt�nete

A sv�d latinbet�s �r�sbelis�g egyik legkor�bbi eml�ke az 1280-as �vekb�l sz�rmaz� �ldre V�stg�talagen, V�sterg�tland tartom�ny korabeli t�rv�nyeinek gy�jtem�nye.
Gustav Vasa Bibli�j�nak c�moldala 1541-b�l. "A n�cik �tvett�k a hatalmat Ausztri�ban. A n�met hadsereg �tmas�rozott a hat�ron" ("Nazisterna ha tagit makten i �sterrike. Tyska trupper marschera in �ver gr�nsen.") Az ig�k t�bbessz�m� ragoz�s� alakjait, mely j�l kivehet� az �sterg�tlands Dagblad 1938-as sz�m�nak c�moldal�r�l, eg�szen az 1950-es �vekig haszn�lt�k.

A skandin�v ter�letek els� lakosai feltehet�leg finnugor nyelvet besz�l� hal�szn�pek voltak, akikr�l kev�s t�rgyi eml�k maradt fent. Ennek oka a j�g folyamatos el�renyomul�sa �s visszah�z�d�sa. Az els� indoeur�pai nyelvet besz�l�k val�sz�n�leg az i. e. 4. �vezredben �rkeztek meg. Az els� germ�n hangeltol�d�s, amely a germ�n nyelveket elv�lasztotta a t�bbi indoeur�pai (vagy indogerm�n) nyelvt�l, csak az i. e. 11-3. sz�zad folyam�n ment v�gbe.

A skandin�v nyelvekr�l az els� �r�sos eml�keket a r�najelekkel ell�tott s�reml�kek, menh�rek alkotj�k. A nyelv �llapot�t ekkor a 16 karakteres r�na�b�c�vel �rt�k le, azonban ebben sok hangp�rt azonos jel jel�lt. (Azonos jel volt p�ld�ul a magas �s m�ly mag�nhangz�p�rokra[3]). A skandin�v nyelvek ekkoriban m�g csak dialektusok szintj�n k�l�n�ltek el, �s a Skandin�vi�ban �l� germ�nok �lettere j�r�szt a mai D�nia, D�l-Sv�dorsz�g �s D�l-Norv�gia ter�let�re korl�toz�dott. Az �szaki �s keleti skandin�v ter�letek lak�i az ur�li nyelvet besz�l� lappok �s finnek voltak.

A 8-9. sz�zadban indultak meg a viking kalandoz�sok, melyek sor�n a Norv�gi�ban �l� vikingek Izlandra �s Gr�nlandra haj�ztak, a d�n vikingek Angli�ban telepedtek le (Danelaw, �ang. Danelagh, ill. d�n Danelagen) �s a nyugat-eur�pai partvid�ket fosztogatt�k, m�g a mai K�z�p-Sv�dorsz�g ter�let�n �l� svea n�pek keleti ir�nyba v�ndoroltak, ahol megszervezt�k az els� orosz �llamokat. �k voltak a var�gok, vagyis a sv�d vikingek. A viking kalandoz�sok jelent�s�ge nyelvt�rt�neti szempontb�l abban rejlik, hogy a hadvisel� skandin�vok nyelve jelent�sen befoly�solta a megh�d�tott, vagy fosztogatott n�pek nyelveit. Az orosz nyelv k�s�bbi fejl�d�s�re (els�sorban a szem�lynevek tekintet�ben[3]) p�ld�ul jelent�sen hatott az �szaki j�vev�nyek nyelve.

Skandin�v eredet� orosz nevek a k�vetkez�k: Olga (eredete: H�lgi), Igor (eredete feltehet�leg: Yngvarr), valamint Oleg.[5]

A sv�d (�s a t�bbi �szaki nyelv) fejl�d�s�re nagy hat�st gyakorolt a kereszt�nys�g 1050-es felv�tele ut�n a latin nyelv is, mely az �szaki nyelvet mind sz�kincs�ben, mind formailag gyarap�totta. Az ezt k�vetkez� id�szak ut�n v�ltotta fel a r�na�r�st a latin bet�haszn�lat.

A sv�d csak a 13. sz�zadban kezdett elk�l�n�lni a t�bbi �szakgerm�n nyelvt�l. A fejl�d�s eredm�nyek�nt kialakult az �sv�d �s az �d�n nyelv, amelyek egym�sra jobban hasonl�tottak, mint az �szakgerm�n nyelvek m�sik �g�ra, az �norv�g �s az �izlandi nyelvekre. Az �n�ll� fejl�d�snek nagy l�k�st adott a I. Vasa Guszt�v vezet�s�vel el�rt 1523-as lev�l�s a kalmari uni�b�l, ez Sv�dorsz�g tulajdonk�ppeni megalakul�s�nak id�pontja. A nyelv tov�bb gazdagodott a nyelvi �j�t�si t�rekv�sek k�vetkezt�ben is, melyeket egyfel�l a Bibliaford�t�saik r�v�n Laurentius Andreæ �s a Petri fiv�rek vezettek, de hasonl�an pozit�van hatottak a XVII. sz.-ban Stjernhjelm, a 18. sz�zadban Olof von Dalin vezette reform- �s nyelvtiszt�t�si t�rekv�sek is. A nyelv fejleszt�s�ben �s �pol�s�ban egyes kir�lyok is akt�van r�szt vettek, �gy p�ld�ul I. Vasa Guszt�v, II. Guszt�v Adolf.

A Hansa kereskedelemben val� r�szv�tel miatt a sv�det jelent�sen befoly�solta a k�z�pfeln�met nyelv, mely egyfel�l a sz�kincsben, m�sfel�l bizonyos el�tagokban �s el�lj�r�sz�kban jelenik meg. A sv�d nyelv fejl�d�s�hez hozz�j�rult a G�tok T�rsas�ga �ltal felvir�goztatott nemzeti irodalom is. A sz�mos pozit�v hat�s hatalmas l�k�st adott egy term�szetes fejl�d�si folyamat kibontakoz�s�hoz, melynek eredm�nyek�nt a sv�d nyelv a 18. sz�zad kezdet�t�l magas irodalmi fokot �rt el

A sv�dre ezenk�v�l bizonyos hat�st gyakorolt – els�sorban j�vev�nyszavak tekintet�ben – a francia nyelv, egyr�szt a felvil�gosod�s kora ut�ni id�szakban, m�sr�szt a nap�leoni h�bor�k korszak�ban a sv�d tr�nra megh�vott Jean Baptiste Bernadotte t�bornok �ltal megalap�tott, francia eredet� Bernadotte-h�z kapcs�n, amelynek tagjai egy�bk�nt a mai napig Sv�dorsz�g tr�nj�n �lnek. Manaps�g a sv�dre a legnagyobb hat�st az angol nyelv gyakorolja, illetve egy p�rhuzamosan foly� jelens�g a dialektusok visszah�z�d�sa, a t�megm�dia egys�ges�t� hat�sa r�v�n.

J�vev�nyszavak a sv�d nyelvben

T�rt�nelmi jelent�s�g�b�l �s politikai-hatalmi-kereskedelmi poz�ci�j�b�l ad�d�an a sv�d nyelv sz�mos m�s, eur�pai nyelvvel ker�lt �rintkez�sbe. Ezek a nemzetk�zi kapcsolatok a sv�d nyelv fejl�d�s�t is befoly�solt�k, j�vev�nyszavakkal gazdag�tva azt. A sv�dre legink�bb hat� nyelvek a latin, a n�met �s a francia voltak, manaps�g pedig az angol form�lja jelent�sen a nyelvet.

�ltal�ban igaz az �sszes germ�n nyelvre, hogy a latin nyelv hat�s�t k�t id�szakban �lt�k �t. El�sz�r a r�maiakkal keresked� germ�nok vettek �t latin szavakat, ezek olyan j�l betagoz�dtak a germ�n nyelvekbe, hogy latin eredet�k m�ra alig felismerhet�. Ilyen szavak a k�zleked�ssel �s kereskedelemmel kapcsolatos szavak, mint p�ld�ul a latin carrus a k�rra ("kocsi") sz�ban, vagy a latin caupo a k�pa ("v�s�rolni") sz�ban. Hasonl�an a r�gi latinb�l erednek a vin ("bor"), �s �re (lat.: aureus, eredetileg: "arany�rme") szavak. A sv�d "l�d", azaz gås sz� is a latin ganta sz�ra vezethet� vissza.

Kelta j�vev�nyszavak a sv�d nyelvben a rik ("gazdag"), �s a j�rn ("vas", "vas�rc") szavak.

A latin nyelv hat�s�nak m�sik nagy id�szaka a kereszt�nys�g terjed�s�nek id�szaka a k�z�pkorban. Sz�mos vall�ssal kapcsolatos sz� ered a k�z�pkori egyh�z latin sz�kincs�b�l, k�zt�k felsorolhat�k a magyar szemnek is ismer�s advent, altare, biskop, kloster, martyr �s paradis szavak. Az egyh�z tev�kenys�ge azonban tov�bbi szavakkal is gyarap�totta a nyelvet, �gy ker�ltek a sv�dbe latin eredet� szakmai kifejez�sek, mint p�ld�ul az ympa, mely a latin imputera sz�b�l ered, �s "olt�st", "szemez�st" jelent. (Mindk�t sz� eset�n a kert�szethez k�thet� szavakr�l van sz�.)

A sv�d nyelvre m�ig �szrevehet� hat�st gyakorolt a k�z�pfeln�met nyelv, mellyel a sv�dek a Hanza-kereskedelem kapcs�n ker�ltek kapcsolatba. Ezek a j�vev�nyszavak els�sorban adminisztr�ci�s int�zm�nyekkel, �s �ltal�ban az adminisztr�ci�val, valamint a kereskedelemmel kapcsolatos kifejez�sek, mint p�ld�ul borgm�stare ("polg�rmester"), fogde ("t�rv�nyszolga"), stad ("v�ros"), k�pman ("keresked�"), skomakare ("cip�sz"), snickare ("asztalos"), mynt ("�rme"), r�nta ("kamat"). �rdekes m�don olyan szavakat is "k�lcs�nz�tt" a sv�d a n�mett�l, melyeknek abban az id�ben voltak sv�d megfelel�ik is, s�t, ut�bbiak a mai napig tov�bb�lnek stilisztikailag megv�ltozva. Ilyen szavak a fråga ("k�rd�s") �s a språk ("nyelv"), melyek sv�d eredet� megfelel�i sp�ria �s mal (mål).

A 16. sz�zadban a Hanza kereskedelem hatalmi befoly�sa jelent�sen cs�kkent, azonban a n�met ter�letekr�l eg�sz Eur�p�ra kihat� reform�ci� tov�bb er�s�tette a n�met hat�st. Igaz, a lutheri Biblia- ford�t�s �ltal inspir�lt sv�d ford�t�s Gustav Vasa �ltal jelent�s l�k�st adott a sv�d nemzeti nyelv kibontakoz�s�nak is. A reform�ci�t k�vet� h�bor�s id�szak hozta a sv�d nyelvbe a hadvisel�ssel kapcsolatos, n�met eredet� szavakat, mint p�ld�ul: ammunition ("mun�ci�"), furir ("�rmester"), f�ltsk�r ("felcser") �s gev�r ("fegyver"). A holland nyelvb�l a sv�d sz�mos p�nz�gyi �s bankkal kapcsolatos kifejez�st k�lcs�nz�tt.

A 18. sz�zad sor�n sz�mos idegen sz� ker�lt a sv�d nyelvbe. K�zt�k sz�mos katonai kifejez�s, mint p�ld�ul kasern, marin �s pluton. Sz�mos mell�kn�vvel is gazdagodott a sv�d, melyek f�leg a franci�b�l erednek. Ilyenek: blond, charmant, fatal, modern, vagy popul�r, de ebben az id�szakban ker�ltek a sv�dbe – szint�n a franci�b�l – a byrå ("iroda"), a salong, az akt�r ("sz�n�sz"), a replik, a champagne, vagy a kastrull ("serpeny�") szavak.

Az ezt a korszakot k�vet� ipari forradalom id�szaka az angol nyelv hat�s�nak er�s�d�s�t hozta mag�val. Az angolb�l �rkeztek a sv�dbe a bojkott, a lokomotiv, a pyjamas, a trål, a vinsch, vagy a whiskey szavak. A francia konyha is ebben az id�szakban, azaz a 19. sz�zadban hozta Sv�dorsz�gba a fil�, f�rs �s omelett szavakat. A politikai �let �j jelens�geinek le�r�sai is francia k�zvet�t�ssel �rkeztek: byråkrat ("b�rokrata"), socialism. A kor n�met j�vev�nyszavai k�z�tt felsorolhat�k: mauser, muta in, valamint a rutscha ("cs�szni").

A modern kor els�sorban a technika v�vm�nyainak angol szavait import�lja a sv�d nyelvbe, mint p�ld�ul modem, Internet �s spam. Az angol eredet� szavakat gyakran az eredeti ejt�st t�kr�zve, sv�des form�ban �rj�k, p�ld�ul tejp ("ragaszt�szalag"), r�ls ("s�n"), kex vagy k�x ("keksz"), tajma (id�z�teni), mejl ("mail"), sajt ("weboldal"). Az Eur�p�n k�v�li vil�g nyelvei is gazdag�tott�k a sv�d nyelvet: a potatis ("burgonya") �s tomat ("paradicsom") indi�n eredet� szavak. A k�nguru �s dingo angol k�zvet�t�ssel ker�lt a sv�d nyelvbe, de a szavak ausztr�l eredet�ek. Keletr�l �rkeztek a sv�d nyelvbe az al�bbi szavak: mosk� ("mecset"), brahman, kung fu, sushi.

Arab eredet�ek a sv�dben az amiral ("admir�lis"), alkohol, hasard ("kock�zat") szavak. Az orsz�gban �l� nagysz�m� arabnak k�sz�nhet�en modern kori �tv�telek is t�rt�nnek, egyel�re jobb�ra az ifj�s�gi nyelv szintj�n, p�ld�ul jalla ("igyekezz!"), habibi ("kedvesem" illetve "csinos").

Magyar eredet� szavak a sv�dben a gulasch ("p�rk�lt vagy guly�sleves"), husar (husz�r) �s a hejduk ("b�renc").

Sv�d j�vev�nyszavak a magyar nyelvben: ombudsman, szl�jd.

Dialektusok

Sv�dorsz�g dialektikus soksz�n�s�ge a f�ldrajzi t�vols�gokb�l, valamint az �ghajlati saj�toss�gokb�l ad�d� region�lis elszigetelts�gb�l ered. A dialektusok a kereskedelem r�v�n m�r a t�rt�nelmi id�kben is �rintkeztek egym�ssal, igazi egys�ges�l� hat�s azonban csup�n napjainkban felfedezhet� a t�megm�dia hat�sa r�v�n.

A sv�d nyelvben a nyelv�szek 6 f� csoporton bel�l 20 k�l�nb�z� dialektust k�l�nb�ztetnek meg. A megl�v� dialektusok k�z�l, melyeken a 13. sz�zadt�l m�r t�rv�nyek is �r�dtak, sz�mos �don jelleggel b�r. A Svearike, azaz a M�lar-t� melletti vid�k dielaktusain k�v�l, melyek egy�bk�nt a sv�d irodalmi nyelv alapj�t k�pezik, kiemelend� a dalarnai dialektus, valamint Gotland sziget�nek saj�tos dialektusa, mely elszigetelts�g�b�l ad�d�an sok tekintetben nagyfok� elt�r�seket mutat a kontinent�lis sv�d nyelvhez k�pest.

A dialektusok mindegyike, a dalarnai, norrbotteni, valamint a gotlandi dialektusok kiv�tel�vel egyenes kontinuumon haladva visszavezethet� az ��szaki nyelvre, a norv�g �s a d�n dialektusokkal egy�tt.

A modern sv�d dialektusok f�ldrajzi elhelyezked�se

Norrl�ndska, azaz �szaki nyelvj�r�s a Norrland vid�ken

    1. �verkalix, Norrbotten;
    2. Burtr�sk, V�sterbotten;
    3. Aspås, J�mtland;
    4. F�rila, H�lsningland;

Svea nyelvj�r�s a Svealand vid�ken

    5. �lvdalen, Dalarna;
    6. Gr�s�, Uppland;
    7. Sorunda, S�dermanland;
    8. K�la, V�rmland;
    9. Viby, N�rke;

Gotl�ndska, avagy gotlandi nyelvj�r�s Gotland sziget�n

    10. Sproge, Gotland;

�stsvenska, avagy keleti-sv�d nyelvj�r�s Finnorsz�gban

    11. N�rpes, �sterbotten;
    12. Dragsfj�rd, Åboland;
    13. Porvoo (Borgå), Nyland;

G�ta nyelvj�r�s a G�taland vid�ken

    14. Orust, Bohusl�n;
    15. Floby, V�sterg�tland;
    16. Rimforsa, �sterg�tland;
    17. Årstad-Heberg, Halland;
    18. Stenberga, Småland;

Sydsvenska, azaz d�lsv�d nyelvj�r�s Sv�dorsz�g d�li tartom�nyaiban

    19. J�msh�g, Blekinge;
    20. Bara, Skåne;

Finnorsz�gban a nyelv helyi v�ltozat�t a finlandssvenska-t besz�lik, mely inton�ci�j�ban �s fonetik�j�ban elt�r az anyaorsz�git�l. A nyelvnek ez a v�ltozata meg�rz�tt r�gebbi form�kat, m�sr�szt a finn nyelv hat�sa al� is ker�lt.

Az irodalmi sv�d

A standard sv�d nyelv a f�v�ros, Stockholm k�rny�k�n besz�lt dialektusb�l fejl�d�tt ki. Az irodalmi nyelv megnevez�se rikssvenska, azaz "birodalmi sv�d", vagy "nemzeti sv�d", m�s megnevez�sben h�gsvenska, ut�bbi megnevez�s azonban ink�bb Finnorsz�g ter�let�n haszn�latos, m�g Sv�dorsz�gban az el�bbi megnevez�st haszn�j�k.

Apr� �rdekess�g a Sv�d Kereskedelmi Int�zet (Handelns Utredningsinstitut) 2005-�s felm�r�se, melyben a megk�rdezettek 54%-a nevezte meg az irodalmi sv�det, mint azt a nyelvet, melyet a kereskedelemben el�nyben r�szes�tene (p�ld�ul �zletemberekkel val� t�rgyal�sok sor�n, vagy telefonos megkeres�sek alkalm�val). A gotlandi �s v�rmlandi dialektusokkal szemben a megk�rdezettek bizalmatlans�gukat fejezt�k ki. A norrl�nska dialektust a megk�rdezett 800 ember 25%-a nevezte olyan dialektusnak, melynek hallgat�sa bizalmat �breszt.

A sv�d ABC

A sv�d �b�c� alapja a latinbet�s �r�s. Az å, �, � bet�k az �b�c� utols� poz�ci�iban tal�lhat�k. A sv�d �b�c� bet�rendje, �s az egyes bet�k kiejt�se a k�vetkez�k szerint alakul:

Idegen eredet� szavakban, �s csal�dnevekben el�fordul� �r�sjel a fentieken k�v�l az �, mely a rendhagy� hangs�lyt hivatott jel�lni, ld. arm� ("hadsereg"), id� ("�tlet"), vagy Wess�n.

Forr�sok: wikipedia • hu.bab.la