Habr Svdorszg meglehetsen szakon tallhat, ennek ellenre ghajlata nem olyan zord, mint vrnnk, ami annak ksznhet, hogy a Golf-ramlat egyik ga enyhti a hideg ghajlatot. Szintn az szaki fekvsbl addik, hogy nyron a nappalok, tlen pedig az jszakk hossza sokkal hosszabb, mint nlunk. A hres fehr jszakk mjustl augusztusig szinte egsz Svdorszgban lvezhetk. Mr Stockholm magassgban is csak 3-4 rra megy le a Nap nyron. szakabbra, Lappfldn viszont egyltaln nincs nyron napnyugta. A Nap ezen a vidken a lthatr peremn vndorol t, azaz mg az jszaka kzepn is lthat. Kiss nyomaszt, hogy tlen viszont egyltaln nincs teljes vilgossg. csak 1-2 rn t lthatak sejtelmes homlyos fnyek az szaki tjakon.

Dl-Svdorszgban a lombhullat fk, mg szakon a fenyk dominlnak. Svdorszg legszakibb, sarkkrn tlra nyl rszn az v tli szakaszban nem kel fel a nap, mg nyron 24 rs napsts jellemzi ezeket az szaki vidkeket. Itt szubarktikus ghajlat van, a ftlan hegyek a jellemzek. A januri kzphmrsklet 0 C-tl (Skåne s a nyugati part) -16 C-ig (egyes szaknyugati vlgyek) terjed. Jliusban plusz 16-18 C az tlaghmrsklet dlen, mg a kopr hegyekben +10 C alatt lehet. A legszakibb vros Kiruna. A tl a tenger mrskl hatsra nem tl hideg (a januri kzphmrsklet: -1 s -4 C kztti), a nyr hvs, de a parti svban idnknt flledt is lehet (a jliusi kzphmrsklet 17-19 C). Az vi tlagos csapadk 600–800 mm, nyr vgi, sz eleji maximummal s tavaszi minimummal. A napfnytartam bsges (vi 1800-2000 ra), a htakars napok szma 40-100. A vegetcis idszak hossza a legtbb mrskelt vi kultrnvny termesztshez elegend. Svdorszg szaki rszt a sarkkri tundra ghajlat jellemzi (hossz, hideg tl, rvid nyr). A Skandinv-hegysgtl keletre, a kontinentlis ghajlatot mrskeli a Balti-tenger (hvs nyr, enyhe tl). Dlnyugaton mr az ceni ghajlat jellemzi figyelhetk meg.
Forrs: wikipedia
Forrs: svedorszag.utazas.hu
Gteborg idjrsa
|