Ter�lete, hat�rai, tavak, hegyek

Sv�dorsz�g f�ldrajzilag egy a Skandin�v-f�lszigethez tartoz� �llam. Nyugatr�l �s �szakr�l Norv�gia, keletr�l pedig Finnorsz�g hat�rolja, valamint tengeri hat�rokat oszt d�lr�l D�ni�val. Az orsz�g 450 295 km²-en ter�l el, �s ezzel az 56. legnagyobb orsz�g a F�ld�n, amivel Eur�pa egyik legnagyobb orsz�g�nak sz�m�t. A k�t legnagyobb sv�d sziget Gotland melynek f�v�rosa Visby �s �land, mindkett� n�pszer� �d�l�si c�lpont. A Balti-tenger m�sik nagy szigete a Finnorsz�ghoz tartoz� Åland, amelynek ennek ellen�re hivatalos nyelve a sv�d, �s lakoss�g�t is nagy r�szben (91,2%) sv�dek teszik ki. Az orsz�g nyugati vid�kein a Skandin�v-hegys�g nev� magashegys�g fut v�gig, melynek legmagasabb pontja a Kiruna k�zel�ben tal�lhat�, 2104 m�ter magass�g� Kebnekaise. A magashegys�g lehet�s�get ny�jt a t�li sportok kedvel�inek s�el�sre is. Sv�dorsz�g h�rom legnagyobb tava a V�nern, a V�ttern �s a M�laren tavak. A Skandin�v-hegys�gb�l ered� foly�k r�videk, nagy es�s�k miatt jelent�s v�zer�k�szlettel rendelkeznek. Sv�dorsz�got h�rom nagy vid�kre osztj�k, melyek 25 t�jegys�gre, �gynevezett landskapra bomlanak a k�vetkez�k szerint:

• G�taland t�jegys�gei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, V�sterg�tland, �sterg�tland, Bohusl�n, Dalsland, �land, Gotland;
• Svealand t�jegys�gei: S�dermanland, N�rke, V�rmland, V�stmanland, Uppland, Dalarna;
• Norrland t�jegys�gei: G�strikland, H�lsingland, H�rjedalen, Medelpad, J�mtland, Ångermanland, V�sterbotten, Lappland, Norrbotten.

Az orsz�g k�zel 9%-t tavak teszik ki, �gy a sz�razf�ld teljes ter�lete csak 410928 km². Sv�dorsz�got j�r�szt tengerek hat�rolj�k, amit j�l mutat, hogy az 5423 kilom�ternyi hat�rvonalb�l 3218 km tengerpart. Sz�razf�ldi hat�ra van az orsz�gnak Finnorsz�ggal (568 km) �s Norv�gi�val (1619 km). �szakr�l elindulva mintegy 1600 kilom�tert kell utaznunk, hogy el�rj�k Sv�dorsz�g legd�libb pontj�t. Az orsz�g legmagasabb pontja a Kebnekaise (2111 m). A rengeteg t� k�z�l a legnagyobb a V�nern (5585 km²).

Sv�dorsz�g t�jjelege

Sv�dorsz�g ter�let�nek csak 3%-t teszik ki a lakott ter�letek, illetve az �th�l�zat. A megm�velhet� f�ldter�let is csak a teljes ter�let 8%-a. Ezzel szemben az erd�s ter�letek ar�nya 54%, m�g a magashegyi �vezet 16%-t teszi ki az orsz�g ter�let�nek. Tov�bbi 11% l�pos, mocsaras ter�let a m�r eml�tett 9%-nyi v�zzel bor�tott tavas ter�let mellett.

Az �szaki �s d�li t�j k�z�tt nagyon nagy a k�l�nbs�g Sv�dorsz�gban. Az �szaki hegyvid�k szikl�s talaj�n csak t�rpe ny�rek �s feny�k veget�lnak. Nem ritka, hogy a Skandin�v-hegys�g cs�csait ny�ron is h� bor�tja. Uralkod� a feny�erd�k z�ldje, mely igaz�n j�l harmoniz�l a tavak �s foly�k k�kj�vel. D�l fel� haladva a ny�r- �s t�lgyerd�k egyre t�bbfel� keverednek sz�nt�kkal �s kasz�l�kkal. Az orsz�g legd�lebbi r�sz�n pedig m�r b�zamez�kkel tal�lja szembe mag�t az ember.

A tengerpart szint�n nagy v�ltozatoss�got mutat a k�l�nb�z� orsz�gr�szekben: �szakon meredek szikl�kat tal�lunk, k�z�pen sok szigetet �s csipkeszer� szirteket l�thatunk, d�len homokos, nyugaton pedig gr�nit szikl�kkal szeg�lyezett a tengerpart.

Forr�s: wikipedia