�l�vil�g

Sv�dorsz�g �l�vil�ga nagyon sokr�t�, ak�r a n�v�nyfajok, ak�r az �llatfajok sz�m�t tekintj�k. Mivel az orsz�gban minden �l�l�ny szigor� v�delem alatt �ll, ez�rt nem csoda a term�szet gazdags�ga, v�ltozatoss�ga �s a vad�llatok bar�ts�gos viszonya az emberhez.

�llatvil�g

Uralkod� n�v�nye a feny�. Az orsz�g ter�let�nek jelent�s r�sz�t erd�k bor�tj�k, az �szaki t�jakon pedig tundra az uralkod� n�v�nytakar�. D�lre haladva egyre t�bb a mez�gazdas�gi m�vel�s alatt �ll� ter�let. Aggodalomra okot ad� jelens�gek: az erd�k talaj�nak �s a vizeknek a savasod�sa, a nitrog�n feld�sul�sa a vizekben (eutrofiz�ci�), a l�gszennyez�s, az �zonr�teg v�konyod�sa, k�rnyezetszennyez�s, a tengerek szennyez�se olajjal.

Eml�s�k

A szinte m�r jelk�pp� v�lt j�vorszarvasokb�l is sz�mos olyan p�ld�ny �l, mely szinte bar�ti viszonyban van a k�r�l�tte �l� emberekkel �s gyakran el�bukkan reggelente �s est�nk�nt is ak�r eg�szen k�zel a lakott ter�letekhez. A vadvesz�lyre figyelmeztet� t�bl�kat �ppen ez�rt komolyan kell venni, mert a senkit�l sem tart� �llatok nagy galib�t tudnak okozni az utakon.

A j�vorszarvas mellett a nagyobb vadak k�z�l barnamedv�vel hozhat m�g �ssze minket a sors, ha az �szaknyugati hegyvid�kben bolyongunk. Az orsz�gban �lnek m�g farkasok �s hi�zok is, de ezek olyan f�l�nk �llatok, hogy szinte kiz�rt, hogy a k�zel�nkbe mer�szkedjenek, annak ellen�re, hogy a farkasok m�r eg�szen d�len is �letteret tal�ltak maguknak. A ragadoz�k k�z�l jelen van m�g a rozsom�k is Sv�dorsz�gban. Ez az �llat gyakorlatilag b�rmilyen m�s �llatot k�pes megt�madni, de tal�lkozni vele nem nagyon lehet, mert szinte kiz�r�lag az orsz�g lakatlan �szaki r�sz�n �l. �szakon �l m�g a r�nszarvas is, melynek csord�it a lappok terelgetik az �szaki orsz�gr�szben.

A szigetvil�gban olykor-olykor felbukkannak a delfinek �s a borj�f�k�k is. Az �szaki r�szen pedig tal�lkozhatunk igaz�n egzotikus �llatokkal is, mint a lemming �s a szib�riai rep�l�m�kus.

A d�li orsz�gr�szben viszonylag sok p�ld�ny �l borzb�l, r�k�b�l, g�mszarvasb�l �s vaddiszn�b�l is.

Madarak

Aki szeretne k�l�nleges madarakat megfigyelni annak Sv�dorsz�g igazi paradicsom, hiszen sz�mos olyan mad�rfaj �l az orsz�gban mely n�lunk soha, vagy csak vonul�s alkalm�val figyelhet� meg. A mad�rvil�got alapvet�en a v�zhez k�t�tt fajok domin�lj�k. Megfigyelhet�ek a sir�lyok, ludak, r�c�k, buk�k, cs�rek, hatty�k, de l�thatunk darut, lund�t �s lumm�t is a t�vid�kek k�rny�k�n. Eg�szen �szakon k�l�nleges fajok is �lnek, mint p�ld�ul az �szaki szajk�, a keresztcs�r� cinege, a lappf�ldi cinege �s a h�bagoly.

Halak

Sv�dorsz�g a horg�szni szeret�k sz�m�ra is vonz� hely. Az orsz�gban nagy �llom�nyban �l lazac �s pisztr�ng, de gyakori a s�g�r, csuka �s megtal�lhat�ak a keszegf�l�k is. Mivel a horg�szat szinte mindenhol ingyenes �s Sv�dorsz�gban nem is annyira elterjedt hobbi, ez�rt aki szeret ennek a sportnak h�dolni, az j� kap�sra sz�m�that a tavakn�l.

Vesz�lyes �llatok

Sv�dorsz�g �ghajlata ide�lis sok sz�nyog fajnak is, �gy az ideutaz�nak mindenk�ppen sz�m�tania kell a sok sz�nyogra. Lappf�ld�n p�ld�ul gyakorlatilag nem lehet megmaradni megfelel� sz�nyogriaszt� n�lk�l, ez�rt ezt mindenk�ppen �rdemes magunkkal vinni. A sz�nyogok mellett el�g nagy popul�ci�ban �lnek az orsz�gban a kullancsok is, melyek el�g nagy ar�nyban hordozz�k magukban a Lyme-k�rt, �gy egy esetleges kullancs cs�p�s eset�n mindenk�ppen �rdemes figyelni a k�r t�neteit �s sz�ks�g eset�n antibiotikummal kezelni azt. Hab�r nem t�l gyakori, de az�rt el�fordulhat Sv�dorsz�gban vipera mar�s is. Ilyen esetben mindenk�ppen ellensz�rumot kell keresn�nk, mely el�rhet� szinte minden patik�ban.

N�v�nyvil�g

Az orsz�g erd�s r�szeiben �ltal�ban a ny�r, a lucfeny�, a v�r�sfeny� �s a bor�ka domin�l. Igen nagy sz�mban tal�lhat� az orsz�gban vadgy�m�lcs is, melyek k�z�l az �fonyaf�l�k �s a f�ldieper igen k�zkedvelt gy�m�lcsnek sz�m�t a helyiek k�r�ben.

Forr�s: svedorszag.utazas.hu