Sv�dorsz�g nemzeti parkjait a Sv�d K�rnyezetv�delmi Hivatal (SKH, sv�d�l Naturvårdsverket) fel�gyeli. A nemzeti parkok megalap�t�s�nak c�lja az volt, hogy az eg�sz orsz�g ter�let�re kiterjed�en v�dett ter�letek l�ncolat�t hozza l�tre, amelyek Sv�dorsz�g term�szeti r�gi�it megfelel�en reprezent�lj�k. Sv�dorsz�g volt az els� eur�pai orsz�g, amely l�trehozott egy nemzeti parkot, amikor a Sv�d Parlament (sv�d�l: Riksdagen) elfogadta az els� nemzeti park megalap�t�s�r�l sz�l� t�rv�nyt 1909-ben. M�g abban az �vben tov�bbi kilenc nemzeti parkot hoztak l�tre, majd tov�bbi hetet 1918 �s 1962 k�z�tt alap�tottak. 1982 �s 2009 k�z�tt tov�bbi 13 nemzeti parkot alap�tottak, amelyek k�z�l a leg�jabb a Kosterhavet Nemzeti Park. Jelenleg Sv�dorsz�gban 29 nemzeti park tal�lhat�, tov�bbi hat nemzeti parkot terveznek megalap�tani 2013-ig.

A SKH szerint a nemzeti parkok egyed�l�ll� term�szeti �rt�keket k�pviselnek �s hat�sos v�delmet kell �lvezni�k, hogy a parkok ter�let�n foly� kutat�si, pihen�si �s turisztikai tev�kenys�gek azokat ne k�ros�ts�k. A nemzeti parkok �sszes ter�let�nek kb. 90%-a a Skandin�v-hegys�g r�sze - ennek oka, hogy a k�t legnagyobb nemzeti parkot �szakon, hegyes vid�ken l�tes�tett�k. Ezek a Sarek Nemzeti Park �s a Padjelanta Nemzeti Park, amelyek ter�lete egy�tt majdnem 400 000 ha. A nemzeti parkok k�z�l sz�mos Lappf�ld�n tal�lhat�, amely Sv�dorsz�g UNESCO �ltal is elismert term�szeti �s kultur�lis vil�g�r�ks�g�nek r�sze, a r�nszarvasokat tart� sz�mik otthona. Az orsz�g d�li r�sz�n tal�lhat� nemzeti parkok, mint a S�deråsen Nemzeti Park, a Dalby S�derskog Nemzeti Park �s a Stenshuvud Nemzeti Park, ter�let�t lombhullat� erd� bor�tja, ter�let�k egy�ttesen kb. 2000 ha. A Fulufj�llet Nemzeti Park r�sze a PAN Parks, a network founded by the World Wildlife Fund (WWF) to provide better long-term conservation and tourism management of European Nemzeti parks.