�llamforma

Sv�dorsz�g �llamform�ja alkotm�nyos kir�lys�g, azonban az �r�kletes kir�lyi c�mmel egy�tt csak reprezent�ci�s szerep j�r, igaz az �llam mindemellett finansz�rozza a kir�lyi csal�d �let�t is. A d�nt�shoz�s a korm�ny �s az egykamar�s parlament kez�ben van, melyet n�gy�vente v�lasztanak �jra ar�nyos k�pviseleti rendszerben. A v�laszt�sok mindig az esed�kes v�laszt�si �vben, szeptemberben vannak. Ilyenkor nem csak parlamenti v�laszt�s van, hanem tartom�nyi �s helyhat�s�gi voksol�s is. A v�laszt�son olyan 18 �ven fel�li, feln�tt sv�d �llampolg�rok vehetnek r�szt, akiknek �lland� lak�helye Sv�dorsz�gban van. A v�grehajt� hatalom a parlamentnek felel�s korm�ny. A minisztereln�k�t minden esetben a parlament v�lasztja meg.

nagy m�ret

Megy�k, telep�l�sek

Az orsz�g 21 megy�re tagoz�dik. Mind a megy�k, mind a telep�l�sek auton�m ir�ny�t�s alatt �llnak. Az �nkorm�nyzati rendszer k�tszint�, mely a helyi �nkorm�nyzatokb�l �s a megyei tan�csokb�l �p�l fel. Az �nkorm�nyzatok ir�ny�tanak minden k�zell�t�ssal kapcsolatos int�zm�nyt, felel�sek a k�zszolg�ltat�sok�rt, az oktat�s�rt �s a szoci�lis ell�t�s�rt is. Megyei szinten fel�gyelik az eg�szs�g�gyet. A feladatok sz�les k�r�nek k�vetkezm�nye, hogy Sv�dorsz�gban a k�zalkalmazottak k�zel ¾-e az �nkorm�nyzatokn�l dolgozik.

Politikai semlegess�g

Sv�dorsz�g egyik nemzeti jellemvon�sa a politikai semlegess�g, amihez a sv�dek nagyon tudatosan m�r j� ideje ragaszkodnak. Az orsz�g nem vett �s nem vesz r�szt semmilyen h�bor�skod�sban �s tudatos b�kediplom�ci�t folytat. A f�ggetlen szellemis�g sok�ig akad�lya volt az orsz�g Eur�pai Uni�s tags�g�nak is. Katonai f�ggetlens�g�t pedig az orsz�g a mai napig meg�rizte. Sv�dorsz�g nem tagja a NATO-nak sem, katonai v�delm�t teljesen �ner�b�l l�tja el, emiatt k�telez� Sv�dorsz�gban a katonai szolg�lat. A katonai f�ggetlens�g egyik k�vetkezm�nye a nagyon fejlett hadiipar is, hiszen Sv�dorsz�g szinte kiz�r�lag saj�t fejleszt�s� l�gier�vel rendelkezik.

Seg�lyk�r�s

Sv�dorsz�gban is m�k�dik a 112-s seg�lyh�v�, melyet s�rg�s seg�lyk�r�s, �letvesz�ly �s katasztr�fa eset�n kell h�vni. A rend�rs�g k�zvetlen h�v�sz�ma a 114-14-s telefonsz�m.

�tl�that� �llamigazgat�s

Saj�tos kett�ss�g jellemzi a sv�d k�zigazgat�st. Egyr�szt megfigyelhet�, hogy az �tlagos eur�paihoz k�pest a politikai �letben sokkal akt�vabban r�szt vesznek a sv�dek. M�sr�szt tal�n Sv�dorsz�gban a leg�tl�that�bb az �llamigazgat�s, hiszen szinte kiv�tel n�lk�l minden inform�ci�, mely a k�zhivatalokban r�gz�t�sre ker�l, nyilv�nos, b�rki �ltal el�rhet�, kik�rhet�.

Az al�bbi t�bl�zat �s �br�k Sv�dorsz�g ter�leti feloszt�s�t mutatj�k a NUTS (Nomenclature of Units for Territorial Statistics = Statisztikai Ter�leti Egys�gek N�menklat�r�ja) rendszer szerint. Sv�dorsz�g, a NUTS 1 alapj�n, els�fokon h�rom r�gi�ra oszlik, �stra Sverige (SE1-k�k �rnyalatok), S�dra Sverige (SE2-z�ld �rnyalatok) �s Norra Sverige (SE3-s�rga �rnyalatok). A k�znapi haszn�latban l�v� G�taland, Svealand �s Norrland t�rt�nelmi orsz�gr�szek valamiben k�l�nb�znek a NUTS 1 feloszt�st�l.

Megye (l�n)	NUTS 3	Sz�khely	N�pess�g	R�gi�	NUTS 2
Blekinge	SE221	Karlskrona	152 757 f�	Sydsverige	SE22
Dalarna	SE312	Falun	277 349 f�	Norra Mellansverige	SE31
Gotland	SE214	Visby	57 255 f�	Småland med �arna	SE21
G�vleborg	SE313	G�vle	277 970 f�	Norra Mellansverige	SE31
Halland	SE231	Halmstad	306 840 f�	V�stsverige	SE23
J�nk�ping	SE211	J�nk�ping	341 235 f�	Småland med �arna	SE21
J�mtland	SE322	�stersund	126 461 f�	Mellersta Norrland	SE32
Kalmar	SE213	Kalmar	233 874 f�	Småland med �arna	SE21
Kronoberg	SE212	V�xj�	187 156 f�	Småland med �arna	SE21
Norrbotten	SE332	Luleå	249 436 f�	�vre Norrland	SE33
�rebro	SE124	�rebro	285 395 f�	�stra Mellansverige	SE12
�sterg�tland	SE123	Link�ping	437 848 f�	�stra Mellansverige	SE12
Skåne	SE224	Malm�	1 274 069 f�	Sydsverige	SE22
S�dermanland	SE122	Nyk�ping	277 569 f�	�stra Mellansverige	SE12
Stockholm	SE110	Stockholm	2 163 042 f�	Stockholm	SE11
Uppsala	SE121	Uppsala	345 481 f�	�stra Mellansverige	SE12
V�rmland	SE311	Karlstad	273 815 f�	Norra Mellansverige	SE31
V�sterbotten	SE331	Umeå	261 112 f�	�vre Norrland	SE33
V�sternorrland	SE321	H�rn�sand	242 156 f�	Mellersta Norrland	SE32
V�stmanland	SE125	V�sterås	259 054 f�	�stra Mellansverige	SE12
V�stra G�taland	SE232	G�teborg	1 615 084 f�	V�stsverige	SE23

Politikai p�rtok

A sv�d t�rv�nyhoz�sban a k�vetkez� p�rtok vannak jelen (a „Riksdag"-ba beker�l�si felt�tel a v�laszt�sokon el�rt min. 4%):

Korm�nyp�rtok:

• Szoci�ldemokrata P�rt Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti: – 113 mand�tum
• Z�ld P�rt Milj�partiet, de Gr�na: – 25 mand�tum

Ellenz�k:

• M�rs�kelt P�rt (Moderata Samlingspartiet): konzervat�v p�rt – 84 mand�tum
• K�z�p P�rt (Centerpartiet): kor�bbi nev�k Bondef�rbundet (Parasztsz�vets�g) – 22 mand�tum
• Liber�lisok (Liberalerna): liber�lisok – 19 mand�tum
• Kereszt�nydemokrat�k (Kristdemokraterna): – 16 mand�tum
• Baloldali P�rt V�nsterpartiet: kommunist�k – 21 mand�tum
• Sv�d Demokrat�k (Sverigedemokraterna): sz�ls�jobb – 49 mand�tum

Forr�s: wikipedia