Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig megvannak a nyomai; a Svédország északi területein élő – főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó – számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország „őslakos” kisebbségeit.

Svédország területén élő germánokról már a Kr. utáni első századból vannak írásos emlékeink, Tacitus művében. A mai Svédország germán őslakossága a svea, avagy törzsi svéd, a gót, ill. a gotlandi népek. A déli területeken a későbbi korokban dánok telepedtek le. Ennek nyomait a skånei dialektusok őrzik.

Általános adatok

Svédországnak a 2014-es népszámlálás szerint 9 694 194 lakosa van, akik közül kb. 16% 14 éven aluli, 65% 15 és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek. Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.

A lakosság nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély. Az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák így ott hatalmas területre terjednek ki (összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket).

Svédország népessége dinamikusan növekszik, 2012-ben már a teljes népesség meghaladta a 9,5 milliós határt. Az óriási ország népessége a 18. században még alig 2 millió főre volt tehető, de a 20. század 50-s éveiben is csak 7 millióan éltek még Svédországban. A népesség növekedése nem csak belső, hanem külső forrásból is táplálkozik. Több mint 1/3-a a népesség növekedésnek a bevándorlókból adódik.

Az ország hivatalos nyelvei a svéd, finn, számi, romani és a jiddis.

A svédek jellemzői

A svédek az észak germán népek közé tartoznak. Általában magas növésűek és kiemelkedően sok közöttük a szőke, ami napjainkban a svéd városokban már nem annyira szembetűnő, mert nagyon magas a bevándorolt városi lakosok száma.

Őslakosok

Svédország őslakosai a számik, lappok. Ez egy nagyon kicsi népcsoport. A világban összesen sem haladja meg számuk az 50-60000 főt, de Svédországban is csak mindössze 15000 fő él ebből a népcsoportból. A számik saját hazájuknak az északi sarkkörtől északra eső Skandináv-félszigeti részt és a Kola-félsziget északi részét tekintik, melyet Sápminak hívnak. Svédország másik őshonos kisebbsége az északkeleti országrészben élő finn anyanyelvű lakosság.

Várható élettartam

Svédországban a várható élettartam kiemelkedően magas az európai átlaghoz képest: a nők esetén 80 év fölötti, de a férfiak esetén is alig 80 év alatti a születéskor várható élettartam.

Életszínvonal

Köszönhetően Svédország magas GDP-jének, a svédek nagy része kifejezetten jólétben él. Az országon belül nincsenek nagy eltérések a jövedelmi csoportok között, nagyon szélesnek tekinthető a középosztály és a lakosságnak csak 6-7 százaléka él kifejezetten szegényes körülmények között. Svédország híres a szociális ellátó rendszeréről: nagyon támogatják a gyermekvállalást, de az egyéb szociális támogatások rendszere is nagyon magas színvonalú. A magas szociális ellátás viszonylag magas adókkal is jár (a munkáltató a társadalombiztosítás felé több, mint 30%-t adót fizet a jövedelem után és a személyi jövedelmadó is 30% körül van). Habár az adók magasak és az árak sem alacsonyak, egy átlagos svéd tisztes életvitele mégis biztosított, mert az átlagos jövedelem 25000 SEK (800000 Ft) körül vannak, ami a hozzá kapcsolódó fejlett szociális rendszerrel már elfogadható.

Legnépesebb települések

Svédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben) Stockholm, Göteborg és Malmö. Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholm – a legnépesebb város – lakossága alig haladja meg az egymilliót.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.

A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.

Svédországban 1593 és 2000 között az evangélikus kereszténység a hivatalos államvallás volt.

Svédországban szintén nem rögzítette jogszabály a hivatalos nyelvet egészen 2009. július 1-jéig, amikor új nyelvtörvényt vezettek be, amelyben a svéd nyelv már az ország hivatalos nyelveként van meghatározva.

Van továbbá öt elismert kisebbségi nyelv: számi (lapp), finn, meänkieli, roma (romani) és jiddis.

Forrás: wikipedia