A sv�d irodalom fogalma mag�ban foglalja a sv�d nyelven �r�dott, illetve a Sv�dorsz�gb�l sz�rmaz� �r�k m�veit.

A Sv�dorsz�gb�l sz�rmaz� legr�gebbi irodalmi sz�vegeml�k a r�ki r�nak�, melyet a viking korban, 800 k�r�l v�stek. Az orsz�gban 1100 k�r�l jelent meg a kereszt�nys�g, mi�ltal a ter�let form�lisan is �tl�pett a k�z�pkorba. Ebben az id�ben legink�bb a szerzetesek tudtak �rni, akik azonban a latin nyelvet haszn�lt�k. Emiatt ebb�l az id�szakb�l csak kev�s �sv�d nyelveml�k maradt fenn. A sv�d irodalom igaz�n csak a 16. sz�zadban, a nyelv szab�lyoz�sa ut�n indult fejl�d�snek. Ez a szab�lyoz�s az 1541-ben megjelent bibliaford�t�shoz, a Gustav Vasa Bibli�hoz k�thet�.

A 17. sz�zadban, az oktat�si rendszer fejl�d�se �s a szekulariz�ci� adta szabads�g r�v�n t�bb neves �r� is hozz�j�rult a sv�d nyelv fejl�d�s�hez. Georg Stiernhielm volt az els� sv�d nyelv� k�lt�; Johan Henric Kellgren �rt el�sz�r sv�d nyelv� pr�zai m�vet; Carl Michael Bellman volt az els� sv�d nyelv� dalszerz�; August Strindberg volt az els� sv�d �r� �s dr�ma�r�, aki vil�gh�rn�vre tett szert. A 20. sz�zad els� fel�ben olyan h�res �r�k alkottak, mint a Nobel-d�jas Selma Lagerl�f �s P�r Fabian Lagerkvist. Vilhelm Moberg 1949 �s 1959 k�z�tt �rta meg A kiv�ndorl�k (Utvandrarna) c�m� n�gyr�szes reg�ny�t, melyet a legjobb sv�d irodalmi alkot�sok k�z�tt tartanak sz�mon.

Az ut�bbi �vtizedekben t�bb sv�d �r� is nemzetk�zi h�rn�vre tett szert. K�z�j�k tartozik a detekt�vreg�nyeket �r� Henning Mankell �s a k�mt�rt�neteket �r� Jan Guillou. Az egyik legismertebb sv�d �r� Astrid Lindgren, akinek gyerekk�nyveit t�bb mint sz�z orsz�gban adt�k ki. T�rt�neteinek legismertebb figur�i Harisny�s Pippi �s Juharfalvi Emil.

Az ��szaki nyelv id�szaka

A legt�bb r�nak� ink�bb gyakorlati, semmint irodalmi c�lokat szolg�lt (�ltal�ban egy elhunyt eml�k�re emelt�k �ket, �s legink�bb a halott nev�t, jelent�sebb tetteit, valamint hal�l�nak hely�t �s k�r�lm�nyeit tartalmazz�k), ez�rt ezek legink�bb a nyelv�szek �s t�rt�n�szek sz�m�ra �rdekesek. A legismertebb kiv�tel ezek k�z�l a r�ki r�nak�, melyet 800 k�r�l v�stek. Ez a ma ismert leghosszabb r�na�r�s, t�bb saga �s legenda r�szlet�t tartalmazza, t�bbf�le versel�si form�ban. Egy r�sze bet�r�mes versel�ssel (fornyrdislag) �r�dott. A legt�bben ezt tekintik a sv�d irodalom legkor�bbi eml�k�nek.

A k�z�pkor

Sv�dorsz�g t�rt�nelm�nek egyik legfontosabb esem�nye az orsz�g kereszt�ny hitre t�r�t�se volt, mely a sv�d irodalom tov�bbi t�rt�net�t alapvet�en befoly�solta.

A r�gi irodalom �talakul�s�r�l tesz tan�bizonys�got a g�ki r�nak�. K�pi vil�ga a ramsundi v�set�hez hasonl�, de l�that� rajta egy kereszt is, a k�pek elrendez�se pedig felbor�tja az �ltaluk elmes�lt m�tosz esem�nyeinek logikus menet�t. B�rmi volt is keletkez�s�nek c�lja, a g�ki r�nak� t�k�letesen bemutatja, hogy a kereszt�nys�g megjelen�s�nek idej�n hogyan t�ntek el a pog�ny m�toszok.

Ezut�n az irodalmi sz�vegek k�lf�ldi mint�kat k�vettek. A kereszt�nys�g 1200-ra megszil�rdult �s a k�z�pkori kult�ra is megjelent. �rni �ltal�ban csak a szerzetesek tudtak, de m�g �k sem jegyeztek le mindent. Teljes k�ziratok csak a 14. sz�zad elej�t�l maradtak fenn, ezek azonban latinul �r�dtak. A sz�zad v�g�r�l m�r teljes sv�d nyelv� k�nyvek is fennmaradtak.

Az oktat�s az egyh�z feladata volt, ez�rt a korszak irodalma f�k�pp teol�giai �s vall�si t�m�j�. Az �rott sz�vegek m�sik nagy csoportj�t a t�rv�nyek alkotj�k.

A 16. �s 17. sz�zad

A sv�d reform�ci� irodalm�n �ltal�nosan az 1526 �s 1658 k�z� es� id�szakot �rtik. A korszakot irodalmi szempontb�l nem �rt�kelik nagyra, mivel fejl�d�s helyett ink�bb visszal�p�snek tekinthet�. Ennek legf�bb oka Gustav Vasa azon t�rekv�se volt, hogy minden nyomtatott kiadv�ny el�zetes ellen�rz�sen �s cenz�r�n essen �t. Emiatt csak a Biblia �s n�h�ny m�s, vall�si t�m�j� m� jelenhetett meg. Ezzel egyid�ben a katolikus kolostorokat kifosztott�k, a katolikus k�nyveket pedig el�gett�k. A kir�ly nem tartotta fontosnak a magas szint� oktat�s �jraind�t�s�t, �gy az 1477-ben alap�tott Uppsalai Egyetem hanyatl�snak indult.

Ebben az id�szakban viszonylag kev�s �r� alkotott. A v�rosi polg�rs�gnak kev�s belesz�l�sa volt a korm�nyz�sba, a paps�g hat�sk�r�t pedig er�sen cs�kkentett�k. Az 1520-as �vekben v�gbemen� reform�ci� szinte teljesen megfosztotta a paps�got kor�bbi politikai �s gazdas�gi s�ly�t�l. Azoknak a sv�deknek, akik magasabb szint� m�velts�gre v�gytak, k�lf�ldi egyetemekre (p�ld�ul Rostockba vagy Wittenbergbe) kellett menni�k.

B�r a korszak kev�ssel j�rult hozz� a sv�d kult�r�hoz, m�gis szil�rd alapot biztos�tott a tov�bbi fejl�d�shez. A legfontosabb eredm�ny az 1541-ben elk�sz�lt bibliaford�t�s, a Gustav Vasa Biblia volt, mely az els� egys�ges nyelvezet� sv�d irodalmi m� volt. A nyomdag�p haszn�lata lehet�v� tette, hogy az irodalom olyan csoportokhoz is eljusson, melyekhez kor�bban es�lye sem volt.

A reform�ci� mellett a korszak m�sik fontos eszm�je a g�ticizmus volt, mely Sv�dorsz�g �si t�rt�nelm�t dics��tette.

A renesz�nsz irodalma

A sv�d t�rt�nelem 1648 �s 1718 k�z�tti szakasz�t a Sv�d Birodalom id�szakak�nt tartj�k sz�mon. Ez r�szben egybeesik egy �j irodalmi korszakkal, melyre a sv�d irodalmi hagyom�nyok kezdetek�nt tekintenek.

Az 1658-t�l 1732-ig terjed� id�szakot a sv�d renesz�nsz irodalom kor�nak nevezik. Georg Stiernhielm 1658-ban adta ki Hercules c�m� m�v�t, az els� sv�d nyelv�, hexameterben �rt verset.

Amikor Sv�dorsz�g nagyhatalomm� v�lt, egy �j, k�z�poszt�lyhoz k�t�d� kult�ra alakult ki. A reform�ci� kor�t�l elt�r�en az oktat�s m�r nem puszt�n egyh�ztani t�rgyakb�l, p�ld�ul teol�gi�b�l �llt. Ebben az id�ben a legfejlettebb orsz�gok, p�ld�ul N�metorsz�g, Franciaorsz�g, Hollandia �s It�lia kult�r�ja m�ly hat�st gyakorolt a sv�dek�re. Jellemz� a korszakra, hogy Stiernhielm, akire az els� sv�d k�lt�k�nt tekintenek, jobban ismerte az �kori filoz�fi�t, mint a kereszt�ny tan�t�sokat.

Ekkoriban a g�ticizmus is meger�s�d�tt. A Sv�d Birodalom fenn�ll�sa idej�n azzal a c�llal v�lt irodalmi paradigm�v�, hogy a Sv�dorsz�g eredend� nagyhatalmi szerep�be vetett hitet t�pl�lja.

A 18. sz�zad

A 18. sz�zadot a sv�d irodalom �s tudom�ny aranykor�nak tartj�k, mert sokkal magasabb sz�nvonalat �rtek el, mint kor�bban b�rmikor. Ebben k�zrej�tszott A szabads�g kor�nak nevezett, 1718-t�l 1772-ig tart� id�szak, valamint a sajt�szabads�gr�l 1766-ban hozott t�rv�ny is. Ez a szekulariz�ci� v�gleges gy�zelm�t jelentette.

Mint Eur�pa m�s orsz�gaiban, Sv�dorsz�gban is teret h�d�tott a felvil�gosod�s. A legfontosabb hat�sok N�metorsz�gb�l, Angli�b�l �s Franciaorsz�gb�l �rkeztek. A sv�d nyelv francia j�vev�nyszavakkal gazdagodott, a liberaliz�ci�t pedig az angol modell alapj�n k�pzelt�k el.

A sv�d nyelv� irodalom 1750-re szil�rdult meg; a nyelv�szek ekkort�l sz�m�tj�k a k�sei �jsv�d nyelv id�szak�t, ami k�r�lbel�l 1880-ig tartott. A korszak els� fontos m�vei Olof von Dalin nev�hez k�t�dnek, aki Joseph Addison The Spectator c�m� lapj�nak mint�j�ra Then Sv�nska Argus c�mmel ind�tott foly�iratot. Dalin a sv�d nyelvre azel�tt nem jellemz� szarkazmussal �s ir�ni�val adott k�pet az orsz�g kult�r�j�r�l �s t�rt�nelm�r�l. Az 1730-as �s 1740-es �vekben Dalin a sv�d irodalmi �let els� sz�m� vezet�je volt. Els�k�nt alak�totta a nyelvet gyakorlati szempontok szerint, k�nny�tve a 17. sz�zad neh�zkes irodalmi nyelv�n. Ugyancsak Dalin volt az els� sv�d �r�, aki sz�les k�r� h�rn�vre �s elismerts�gre tett szert.

A 18. sz�zad sor�n a latin nyelv n�pszer�s�ge rohamosan cs�kkent a sv�d jav�ra. Az egyik els�, kifejezetten a sz�lesebb olvas�k�z�ns�gnek alkot� szerz� Carl von Linn� term�szettud�s volt. A sz�zad m�sik k�t fontos irodalmi szem�lyis�ge Johan Henric Kellgren �s Carl Michael Bellman volt.

A 19. sz�zad

Az eur�pai m�v�szett�rt�netben az 1805 �s 1840 k�z� es� id�szakot a romantika kor�nak nevezik. A romantika N�metorsz�gb�l kiindulva a sv�d irodalomra is m�ly hat�st gyakorolt. Ebben a viszonylag r�vid id�szakban annyi kit�n� k�lt� alkotott, hogy ezeket az �vtizedeket a sv�d k�lt�szet aranykor�nak tartj�k. Ekkoriban t�bb foly�irat is megjelent, melyek szerz�i elutas�tott�k a 18. sz�zadi irodalmi hagyom�nyokat. Az egyik legfontosabb irodalmi t�rsas�g az 1811-ben alakult G�tiska F�rbundet volt; lapjuk, az Iduna er�sen romanticiz�lt form�ban �lesztette �jj� a g�ticizmust.

Ez volt az els� alkalom a sv�d irodalom t�rt�net�ben, hogy t�bb k�lt� is azonos st�lusban alkotott. A korszak n�gy legfontosabb k�lt�je Erik Gustaf Geijer t�rt�n�sz, Erik Johan Stagnelius, Esaias Tegn�r, a g�r�g nyelv professzora �s Per Daniel Amadeus Atterbom eszt�ta �s filoz�fus volt.

Korai liberalizmus

Sv�dorsz�g t�rt�nelm�nek 1835 �s 1879 k�z� es� szakasza a korai liberalizmus ideje volt. A romantik�t ekkor m�r sokan sek�lyesnek �s idej�tm�ltnak tartott�k. Az els� v�llaltan liber�lis sv�d lap, az Aftonbladet el�sz�r 1830-ban jelent meg. Liber�lis elvei �s az �llam�gyek kritikus szeml�lete miatt hamarosan az orsz�g vezet� napilapj�v� v�lt. T�m�r, l�nyegre t�r� nyelvezet�nek fontos szerepe volt az irodalom realisztikusabb ir�nyba terel�s�hez.

T�bb szak�rt� szerint Carl Jonas Love Almqvist volt a 19. sz�zad legnagyobb sv�d gondolkod�ja. 1838-t�l kezdve t�rsadalmilag �s politikailag radik�lis cikkek sorozat�ban t�madta a h�zass�g int�zm�ny�t �s az egyh�zat. T�bb elk�pzel�se m�g a mai olvas�k sz�m�ra is �rdekes, amit az is bizony�t, hogy Det går an c�m�, 1839-ben megjelent reg�nye 2004-ben felker�lt a n�met bestsellerek list�j�ra.

Naturalizmus–realizmus

Az irodalomt�rt�net 1880 �s 1900 k�z� es� szakasza a naturalizmus id�szaka, amit azonban Sv�dorsz�gban realizmusnak neveznek. E megk�l�nb�ztet�s legf�bb oka az 1880-as �vek t�rsadalmi realizmusa, valamint „az 1890-es �vek k�lt�inek” mozgalma.

A 19. �s 20. sz�zad fordul�j�n a skandin�v irodalom eddigi els� �s egyetlen komolyabb hozz�j�rul�s�t tette le a vil�girodalom asztal�ra. A legismertebb sv�d �r� ekkor August Strindberg volt, de Ola Hansson, Selma Lagerl�f �s Victoria Benedictsson is sz�les k�r� ismerts�gre tett szert.

A sv�d realizmus �tt�r�se Strindberg A v�r�s szoba (R�da rummet) c�m�, 1879-ben megjelent reg�ny�hez k�thet�. Ebben a szatirikus reg�nyben Strindberg k�ny�rtelen�l t�madta a politikai, tudom�nyos, filoz�fiai �s vall�si vil�got.

August Strindberg reg�nyei �s dr�m�i r�v�n v�lt vil�gh�r�v�; rengetegen tisztelt�k tehets�ge �s sokr�t� m�velts�ge miatt. Eg�szen 1912-ben bek�vetkezett hal�l�ig folyamatosan alkotott.

Az 1890-es �vek k�lt�i

Az 1890-es �vek sv�d k�lt�szet�re jellemz� �jromantika az 1880-as �vek t�rsadalmi realizmus�ra adott v�laszk�nt j�tt l�tre. Az �j korszak els� fontos k�lt�je Verner von Heidenstam volt, akinek els� k�tete 1887-ben jelent meg Vallfart och vandringsår c�mmel.

Az 1890-es �vek tal�n legh�resebb �r�ja Selma Lagerl�f volt, akinek munk�i ma is n�pszer�ek.

K�t m�v�t, a Nils Holgersson csod�latos utaz�s�t �s a G�sta Berlinget t�bb nyelvre is leford�tott�k, �m Lagerl�f ezek mellett is t�bb fontos reg�nyt �rt. T�rt�netmes�l� tehets�g��rt 1909-ben irodalmi Nobel-d�jjal jutalmazt�k.

A 20. sz�zad

Az 1910-es �vekben kezd�d� �j irodalmi korszak az id�s�d� August Strindberg cikkeihez k�thet�, melyekben a konzervat�v �rt�keket t�madta. A szoci�ldemokr�cia el�ret�r�se �s a t�meges sztr�jkok gyakoribb� v�l�sa id�szer�v� tette a szoci�lis reformokat.

Az 1910-es �vekben m�r a reg�ny volt a legn�pszer�bb irodalmi m�faj. Az egyik els� reg�ny�r� Hjalmar S�derberg volt, akinek st�lus�ra a cinizmus, nietzschei felhangok, ki�br�ndults�g �s pesszimizmus jellemz�. 1901-ben jelent meg Martin Birck ifj�s�ga (Martin Bircks ungdom) c�m� reg�nye, ami hatalmas sikert aratott. Ebben – irodalmi min�s�ge mellett – r�sze volt annak is, ahogyan Stockholmot bemutatta. Sokak szerint ez minden id�k legjobb le�r�sa Stockholmr�l. S�derberg legismertebb m�ve az 1905-ben megjelent Doktor Glas, amit egyesek a legjobb sv�d reg�nynek tartanak. Margaret Atwood kanadai �r�n� ezt �rta r�la:

A 19. �s 20. sz�zad fordul�j�n sz�letett, de �r�ja olyan eszk�z�kkel �lt, melyek a k�s�bbi m�v�szeti korszakokban �ltal�noss� v�ltak.

A munk�soszt�ly irodalma

A sv�d mez�gazdas�g a statar�nek nevezett munk�sok rendszer�re �p�lt, akiket kiz�r�lag term�szetben fizettek, valamint sz�ll�st kaptak. Ez a rendszer hasonl�tott az angliai truck systemre, melyben a munk�sokat gyakran t�l�razott k�sz�ruval fizett�k. A statar�k �let�r�l Ivar Lo-Johansson, Moa Martinson �s Jan Fridegård �rt, akik reg�nyeikkel hozz�j�rultak a statare-rendszer elt�rl�s�hez.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n ismertt� v�l� legfontosabb munk�soszt�lybeli �r� Vilhelm Moberg volt. M�veiben az �tlagemberek, f�leg a parasztok �let�r�l �rt. A kiv�ndorl�k (Utvandrarna) c�m�, 1949 �s 1959 k�z�tt megjelent n�gyr�szes reg�ny�ben az �szak-Amerik�ba kiv�ndorl� sv�dek megpr�b�ltat�sokkal teli �let�t dolgozta fel. A reg�ny k�z�ppontj�ban egy paraszti h�zasp�r �ll, akik 1850-ben az Amerikai Egyes�lt �llamokba v�ndorolnak ki.

Gyermekirodalom

Az 1930-as �vek folyam�n fontoss� v�lt a gyermekek �jfajta ig�nyeinek kiel�g�t�se. Ez a m�sodik vil�gh�bor� ut�n v�lt val�ra, amikor 1945-ben Astrid Lindgren Harisny�s Pippi (Pippi Långstrump) c�m� reg�nye megjelent. Pippi l�zad� magatart�sa a hagyom�nyok v�delmez�iben el�sz�r ellen�ll�st v�ltott ki, a k�nyvek ennek ellen�re id�vel sz�les k�rben elfogadott� v�ltak. A reg�ny hozz�j�rult ahhoz, hogy a gyermekirodalom ne puszt�n tanuls�gos, erk�lcs�ss�gre nevel� m�vekb�l �lljon.

Lindgrent tov�bbi m�vei a legolvasottabb sv�d �r�v� tett�k: m�veit t�bb mint 80 nyelvre ford�tott�k le, k�nyveib�l t�bb mint 100 milli� darabot adtak el. Lindgren m�s m�veiben is megmutatta, mennyire �rti a gyermekek gondolkod�sm�dj�t �s �rt�krendj�t: az Oroszl�nsz�v� testv�rek (Br�derna Lejonhj�rta) a b�tors�gr�l �s a hal�lr�l sz�l� t�rt�net, a Mio, �des fiam! (Mio, min Mio) pedig egy t�nd�rmese a bar�ts�gr�l. �m nem minden reg�nye hordozott m�ly �zenetet. A H�ztetey K�rolyr�l sz�l� m�veinek f�szerepl�je egy alacsony, puf�k, �lland�an bajt okoz� ember, akinek propeller van a h�t�n, �s aki bar�ts�got k�t egy fi�val. Lindgren h�rom k�nyvet �rt Juharfalvi Emilr�l, egy smålandi fi�r�l, aki cs�nyei miatt folyton bajba ker�l.

A sv�d irodalom kev�s fantasy�r�inak egyike a finnorsz�gi sv�d Tove Jansson volt, aki a muminokr�l �rt. A muminok t�bb m�s orsz�gban is n�pszer�v� v�ltak, Jansson k�nyveit pedig t�bb mint 30 nyelvre ford�tott�k le.

Detekt�vreg�nyek

A m�sodik vil�gh�bor� el�tt a sv�d detekt�vreg�nyek az amerikai divatot k�vett�k, ut�na viszont k�l�n ir�nyba fejl�dtek. Az 1960-as �vekben Maj Sj�wall �s Per Wahl�� Martin Beck nyomoz�r�l sz�l� t�rt�neteivel nemzetk�zi sikereket �rt el.

A legsikeresebb detekt�vreg�ny-�r� Henning Mankell, a Kurt Wallanderr�l sz�l� t�rt�netek �r�ja. Reg�nyeit, melyek k�l�n�sen Sv�dorsz�gban �s N�metorsz�gban n�pszer�ek, 37 nyelvre ford�tott�k le. A detekt�vreg�nyeken k�v�l Mankell t�bb m�s k�nyvet is �rt, az 1995-ben megjelent Com�dia Infantil p�ld�ul egy maput�i utcagyerekr�l sz�l.

A sv�d detekt�vreg�ny-�r�k k�lf�ld�n legink�bb N�metorsz�gban v�ltak n�pszer�v�. K�z�j�k tartozik Liza Marklund, Håkan Nesser, Åsa Larsson, Arne Dahl �s Åke Edwardson.

A k�mt�rt�netek �s t�rt�nelmi t�rgy� m�vek legsikeresebb �r�ja Jan Guillou, akinek Carl Hamiltonr�l sz�l� k�nyvei bestsellerek voltak, �s t�bb film alapj�ul szolg�ltak. Tov�bbi m�vei k�z�l az Arn Magnusson templomos lovagr�l sz�l� t�rt�netei, valamint a r�szben �n�letrajzi ihlet�s� Ondskan a legismertebb.

Ballad�k

A sv�d balladahagyom�ny megalapoz�sa Carl Michael Bellman nev�hez f�z�dik, aki a 18. sz�zad m�sodik fel�ben alkotott. A 19. sz�zadban az egyetemi k�rusok l�trej�tte miatt a m�dalok vesztettek n�pszer�s�g�kb�l. Az 1890-es �vekt�l kezd�d�en azonban a k�lt�k egyre fontosabbnak tartott�k m�veik megzen�s�t�s�t, hogy nagyobb k�z�ns�gre tegyenek szert. Az 1900-as �vek elej�n Gustaf Fr�ding �s Erik Axel Karlfeldt verseinek t�bbs�g�t megzen�s�tett�k, �gy azok n�pszer�s�ge el�ad�ikt�l is f�gg�tt.

A 20. sz�zad tal�n legh�resebb dalnoka Evert Taube volt. El�ad�i p�ly�ja 1920-ban kezd�d�tt, majd h�rom �vtizeden �t folyamatosan j�rta az orsz�got. Taube legink�bb a sv�d vid�kr�l, tenger�szekr�l �s Argent�n�r�l sz�l� dalair�l ismert.

1962-t�l 1987-ben bek�vetkezett hal�l�ig Cornelis Vreeswijk volt az orsz�g legfontosabb �nekes-dalszerz�je �s balladak�lt�je. Els� dalai baloldali ellen�ll�si dalok voltak. Hal�la ut�n Vreeswijk k�lt�i tehets�g�nek elismerts�ge is n�tt.

K�lt�szet

Az 1930-as �s 1940-es �vek k�lt�szet�re legink�bb a modernizmus hatott. Feler�s�d�tt a k�s�rletez�si kedv, valamint gyakoriv� v�lt a r�meket �s ritmust n�lk�l�z� szabadvers alkalmaz�sa.

Az �j k�lt�szet vezet� egy�nis�ge Hjalmar Gullberg volt, aki t�bb misztikus �s vall�si ihlet�s� k�tetet adott ki; ilyen az 1932-ben megjelent Andliga �vningar. 1942 �s 1952 k�z�tt nem alkotott, k�s�bb pedig �j st�lus� verseket �rt. Ezek ateizmusa nagy hat�st gyakorolt a fiatalabb gener�ci�ra.

Sokak szerint Gunnar Ekel�f volt az els� sv�d sz�rrealista k�lt�. Els� k�tet�t, az 1932-ben megjelent, nihilista Sent på jordent kort�rsai k�z�l kevesen �rtett�k meg. K�s�bbi versei romantikus hat�st mutattak, �s m�sodik k�tete, a Dedikationen sz�les k�r� elismerts�get hozott sz�m�ra. Id�s kor�ig alkotott, �s a sv�d irodalom egyik legfontosabb szem�lyis�g�v� v�lt. St�lus�t szimbolikusnak �s titokzatosnak, ezzel egy�tt gy�trelmesnek �s ironikusnak tartj�k.

Egy m�sik fontos modernista k�lt� volt Harry Martinson, akinek a term�szethez val� viszonya csak Linn��hez hasonl�that�. Kort�rsaihoz hasonl�an els� m�vei formai k�t�tts�gek n�lk�li szabadversek voltak. Reg�nyeket is �rt, melyek k�z�l az 1935-ben megjelent, �n�letrajzi ihlet�s� Vir�gzik a csal�n (N�sslorna blomma) klasszikuss� v�lt. Legismertebb m�ve az 1956-ban megjelent Aniara, egy �rhaj�r�l sz�l� sci-fi vers.

Tomas Transtr�mer val�sz�n�leg a 20. sz�zad legismertebb sv�d k�lt�je. K�lt�szet�t az �lom �s a val�s�g, a tapasztalat �s a metafizika hat�r�n mozg� kereszt�ny miszticizmus teszi egyediv�.

Dr�ma

T�bb dr�ma�r� kezdte p�ly�j�t a m�sodik vil�gh�bor� ut�n. Az 1950-es �vekben a rev� volt a legn�pszer�bb m�faj, olyan komikusokkal, mint Povel Ramel �s Kar de Mumma. A Hasseåtage nev� du� az 1950-es �vek v�g�t�l t�bb mint k�t �vtizeden �t tev�kenykedett a rev� vil�g�ban, t�bb r�di�s, t�v�s �s filmszerepet v�llaltak, nemzetk�zileg legismertebb m�v�k a Picasso kalandjai c�m� film.

Az 1960-as �vek v�g�n jelent meg az alternat�v dr�ma, a sz�nh�zak pedig a popul�ris darabok fel� fordultak. Az 1970-es �s 1980-as �vek k�t legfontosabb dr�ma�r�ja Lars Nor�n �s Per Olov Enquist volt.

Ulf Lundell – akit „a sv�d Bob Dylan”-nek is neveztek – a grassroots mozgalomt�l elfordulva rock and rollt kezdett j�tszani. 1976-ban jelent meg Jack c�m� reg�nye, mely egy eg�sz gener�ci� jelk�p�v� v�lt. B�r a kritikusok nem voltak t�le elragadtatva, a reg�ny rendk�v�l n�pszer�v� v�lt �s m�g ma is sokan olvass�k.

Az al�bbi list�ban azok a sv�d �r�k szerepelnek, akik elnyert�k az irodalmi Nobel-d�jat:

• Selma Lagerl�f (1909) – A m�veire jellemz� b�szke idealizmus�rt, �l�nk k�pzel�er��rt �s lelki egy�tt�rz�s�rt.
• Verner von Heidenstam (1916) – Elismer�sk�ppen irodalmunk �j korszak�ban bet�lt�tt vezet� szerep��rt.
• Erik Axel Karlfeldt (1931) – Erik Axel Karlfeldt k�lt�szet��rt. Az �tv�teli besz�d �gy hangzott: A sv�dek minden bizonnyal azt mondan�k, hogy az�rt �nnepelj�k ezt a k�lt�t, mert olyan st�lussal �s eredetis�ggel jellemzett minket, amit mi is magunk�nak szeretn�nk tudni, �s mert azon hagyom�nyok erej�vel �s vonzerej�vel alkotott, melyek a fenyvesek m�ly�n rejl� haza ir�nti szeretet�nk alapj�t k�pezik.
• P�r Fabian Lagerkvist (1951) – A m�v�szi er��rt �s szellemi szabads�g�rt, mellyel k�lt�szet�ben arra t�rekszik, hogy v�laszt tal�ljon az emberis�g sz�m�ra �r�k�sen felmer�l� k�rd�sekre.
• Eyvind Johnson (1974, megosztva) – A szabads�got szolg�l�, t�rben �s id�ben el�remutat� elbesz�l�sei�rt.
• Harry Martinson (1974, megosztva) – �r�sai�rt, melyek elkapj�k a harmatcseppet �s visszat�kr�zik a Kozmoszt.
• Tomas Transtr�mer (2011) – T�m�r, letisztult k�lt�i k�pei�rt, amelyek �j f�nyben mutatj�k meg a val�s�got.

Forr�s: wikipedia