Skandin�v f�ld�n a szobr�szat els� eml�kei k�z� sorolhat�k azok a m�g ma is t�bb helyen fellelhet� �n. viking temet�k, ahol szikladarabokb�l haj�alakot form�ltak, s az elhunyt h�st a haj� el�ls� r�sz�ben s�llyesztett�k a f�ldbe. A k�szobr�szat a XII. �s XIII. sz�zadban k�l�n�sen a Gotland-szigeten vir�gzott keresztel� kutak �s templomd�sz�t�sek alakj�ban (az egyik n�vtelen mester biz�nci volt). A XII. sz�zad v�g�n, p�rhuzamosan az eur�paival, az �ltal�nosabb� v�l� faszobr�szat ugyancsak a francia-rom�n st�lus hat�s�t mutatja.

A k�vetkez� k�t �vsz�zadban a gotlandi fafaragv�nyok hajl�kony, finom vonalai szint�n a franciag�tika sz�ps�g�nek hordoz�i (�jai madonna). E n�h�ny mondatb�l is nyilv�nval�, hogy a szobr�szat - hasonl�an a kor t�bbi m�v�szet�hez - itt is vall�sos jelleg� , de a XIV. �s XV. sz�zadi k� szobrok m�r nemzeti von�sokkal gazdagodnak, a k�s�i n�met g�tika befoly�s�ra m�g realisztikusabb felfog�s�ak. Nemcsak a N�metorsz�gb�l, hanem a Flandri�b�l is sz�rmaz� �kes sz�rnyas olt�rok emelt�k a sv�d katolikus templomok hangulat�t. A XVI. sz�zadban renesz�nsz szok�s szerint d�szesn�l d�szesebb s�reml�kekkel h�doltak egy-egy �r kedvtel�s�nek �s p�nz�nek az �szaki szobr�szok is.

A k�vetkez� �vsz�zadot a sv�d szobr�szat f�nykor�nak szokt�k nevezni. N. Millich, t�bbek k�z�tt a drottningholmi kast�ly berendez�s�re felk�rt n�metalf�ldi szobr�sz, haz�ja klasszicizmus�t �s a r�mai-barokkot honos�tja meg. Ugyancsak Bernini barokkj�t �lteti �t Sv�dorsz�gba B. Precht �s C. Schr�der, a francia barokkot pedig B. Fouquet, a Stockholmban �l� francia szobr�sz. A klasszicizmus kiegyens�lyozotts�g�val, harm�ni�j�val szemben vibr�l�nak, szinte izgatottnak t�n� �j ir�nyt ink�bb a m�v�szi hat�st felfokoz� d�sz�t� elemk�nt haszn�lt�k. A XVIII. sz�zad rokok� szobr�szai mellett m�r eur�pai jelent�s�g� J. T. Sergel munk�ss�ga. Hamar f�l�je n�tt a rokok�nak �s az �j antik ide�lt sug�rozza vissza hat�rozott egy�ni �rtelmez�sben (pl. a Faun, 1770-b�l, egyik m�rv�nyp�ld�nya a sv�d Nemzeti M�zeumban ny�g�zi le az el�tte �ll�t). Tan�tv�nya - de nemcsak az �v�, hanem Canov�� �s Thorvaldsen� is - a sok�ig Olaszorsz�gban �l� J. N. Bystr�m, az �jklasszicizmus egyik kiv�l�s�ga a m�lt sz�zadban. A romantika megszokott ihlet�je �s t�m�ja, a dics� m�lt elevenedik meg J. P. Molin m�veiben. Szinte term�szetes, hogy a legend�s katonakir�ly, XII. K�roly stockholmi szobra is az � alkot�sa. A sz�zad v�ge fel� a francia realizmus legjobb k�pvisel�je Per Hasselberg (Nagypapa c. szoborcsoportja, bronzb�l, a f� v�rosi Humlegårdenben van).

A f�v�ros k�zpontj�t�l f�l�r�ra lev� Liding�ben, a Millesgårdenben gy�jt�tt�k �ssze a sv�dek nagy szobr�szuk, Carl Milles(1875-1955) alkot�sait. (A m�v�sz szobrain k�v�l antik �s k�z�pkori eml�kek illeszkednek bele a Milleskert k�rnyezet�be.) Milles �szakon is bebizony�totta, hogy milyen csod�latos szersz�m az ember k�t keze. A sz�zadfordul� �jromantik�j�b�l indul el, majd a Rodin-ihlet�s ut�n egy sereg z�rt form�j� �llatszobor jelzi a kifejez�s keres�st (J�tszadoz� medv�k a stockholmi Berzeli-parkban). Majd saj�tos eklekticizmust alak�t ki, ezt a klasszikus g�r�g, a k�z�pkori �s barokk szobr�szat, de m�g a k�nai plasztika is t�pl�lja. Nagy erej� , monument�lis szobr�t Sten Stur�r�l Uppsal�ban �ll�tott�k fel.

Leny�g�z� a stockholmi Opera �s a Kir�lyi Palota k�z�tt a felkel� napot k�sz�nt� pomp�s f�rfialak: A nap�n�kes. A turist�kat is elb�v�li a Zenepalota el�tti Orfeusz szoborcsoportja. Szerte a vil�gban sz�mos m�ve akad, Saint Paulban a B�ke, a Delaware eml�km� Wilmingtonban �s a Vizek tal�lkoznak c. alkot�sa Saint Luisban. Ivar Johnsson (1885-1970) a k�t vil�gh�bor� k�z�tti f�lt�madt klasszicizmus k�vete haz�j�ban. Jellemz� az eskilstunai A munka becs�lete �s �r�me, valamint a Ven-sziget�n magasod� Tycho Brahe-eml�km� (a nagy csillag�sz itt �p�tett ob- szervat�riumot). Eric Grate (sz�l. 1896) a francia Despiau k�vet�je, a brommai gimn�zium el�tti teret �kes�t� N�pdal c. szobra m�lys�gesen elgondolkodtat� formak�szs�g�vel, k�pzel�erej�vel �s kecsess�g�vel pomp�zik. Bror Hjorth (1894- 1968) alkot�saiban a primit�v szobr�szat- szerencs�sen egyes�l a sv�d paraszti m�v�szettel.

Szoborpark Sv�dorsz�gban

Millesgården - Lidingo

Hivatalos oldal: millesgarden.se

Forr�s: epa.oszk.hu