A XI-XII. sz�zad �p�t�anyaga f�k�pp a fa volt. (Fatemplommaradv�nyokra Gotland sziget�n �s Lundban bukkantak.) A rom�n st�lus legjellegzetesebb �szaki �p�tm�nye a m�r k�b�l �p�lt lundi d�m (1145), olasz mesterek alkot�sa. A lombard d�sz�t� elemek D�l-Sv�dorsz�g akkor k�sz�lt templomain minden�tt megtal�lhat�k N�met, angol, olasz �s francia (ugyanis f�k�pp ilyen mestereket, m�v�szeket h�vtak az orsz�gba) hat�sok �rv�nyes�lnek a megfelel� st�lusir�nyzatokban. A XII. sz�zadb�l val� atlvastrai ap�ts�g �s varnhemi kolostortemplom a francia cisztercita rend k�s�i rom�n st�lus�, m�r a g�tika kezdet�t jelz� �n. burgundi architekt�r�j�t mutatja. A g�tikus �p�t� m�v�szet Gotlandban saj�tosan alakult �t. Ennek,valamint a n�met �s a francia g�tik�nak harm�ni�ja olvad �ssze a skarai d�mban (a XV. sz�zadban fejezt�k be). A kor�bbi, a XIII. sz�zadban t�gl�b�l emelt uppsalai d�m a francia g�tika kiteljesed�se Sv�dorsz�gban. A XIV. sz�zad k�zep�n rakt�k le a h�res vadstenai kolostor alapjait.

A k�vetkez� sz�zadok, a renesz�nsz idej�n f�leg n�metek �s n�metalf�ldiek �p�tett�k a pompakedvel� sv�d kir�lyok kast�lyait (Kalmar, Borgholm, Uppsala, valamint a stockholmi r�gi palot�t). A holland klasszicizmus egyik legvonz�bb alkot�sa a stockholmi Lovagok h�za (tervez�je a francia La Vall�e). Majd ism�t a francia befoly�s �rv�nyes�l a drottningholmi kast�lyon, ez m�ig a sv�d uralkod�h�z pihen�helye (ami pl. a Habsburgoknak Sch�nbrunn volt). A legnagyobb sv�d k�nyvt�r, az uppsalai bibliot�ka a klasszicizmus egyik eur�pai h�ress�ge.

Meg kell jegyezn�nk, hogy Sv�dorsz�gban, ak�rcsak Nyugat-Eur�p�ban - a k�z�p-eur�pai �p�t�szett�l elt�r�en a klasszicizmus a renesz�nsz ut�n k�zvetlen�l fell�p� st�lusir�nyzat, illetve �gy is mondhatjuk: Nyugat-Eur�p�ban a barokk h�v�s, nyugodt megjelen�s� v�lfaj�t nevezik klasszicizmusnak. A XVIII. sz�zadban er�s�dik a francia hat�s. A Stockholmban pomp�z� Kir�lyi Palota a r�mai barokk �s a francia klasszicista elem harm�ni�ja, Nicodemus Tessin m�ve. A mind t�bb bens�s�ges �s gyakorlati elemet hordoz� rokok� bevonult az itteni �p�t�szetbe is (Carl Hårleman rendezte be a Kir�lyi Palot�t ebben a st�lusban). P�rhuzamosan az eur�pai t�rt�nelmi esem�nyekkel, a francia XVI. Lajos-st�lus a az akkori sv�d �p�t�szetben is memutatkozott. (Ez az ir�nyzat m�r az empire st�lust k�sz�tette el� .) III. Guszt�v idej�n a sv�d �jklasszicizmust guszt�vi�nus st�lusnak mondj�k, a rokok� visszahat�sa ez; a szerkezet c�lszer�s�ge, valamint egyenes, de eleg�ns vonalak jellemzik. A XIX. sz�zadban az empire st�lust Sv�dorsz�gban K�roly J�nos kir�lyr�l nevezt�k el, ez ink�bb a dekor�ci�kban �rv�nyes�lt.

A kor klasszicista t�rekv�seit t�bbek k�zt a stockholmi Test�rlaktanya �rzi. F. W. Scholander k�l�n�sen restaur�ci�s munk�iban t�masztja fel egy�ni m�dj�n a renesz�nszot �s a barokkot. Sz�zadunk sv�d �jromantik�j�t a sv�d nemzeti m�lt, a k�z�pkor, k�l�n�sen a Vasaid�k ihlett�k. A stockholmi V�rosh�za monument�lis v�r�st�glacsod�t p�ld�ul. Ragnar �stberg tervei alapj�n 1923 �ta �ppoly jellegzetess�ge a f�v�rosnak, mint pl. P�rizsnak az Eiffel-torony. Sv�d v�rkast�lyok szellem�t, a sv�d l�lek �lmait id�zi, de a velencei Doge palota finoman csipk�zett motivumai csak fokozz�k b�mulatunkat. A funkcionalizmus nagymestere volt E. G. Asplund, a g�teborgi tan�csh�za (1927) �s a stockholmi kremat�rium (1940) tervez�je. Az �jabb sv�d architekt�ra, k�l�n�sen a nagyar�ny� lak�s�p�tkez�s, a teret gazdas�gosan kihaszn�l�, szinte gy�rszer� , de a napf�nyt keres� �s lehet�leg a z�ldet, parkot, j�tsz�tereket biztos�t� alkot�sokat val�s�tja meg, s figyel mindarra, amit a nagyon fejlett civiliz�ci� megk�vetel �s meg is tud adni.

Forr�s: epa.oszk.hu