A r�gi skandin�v n�pek hite nem lez�rt, egys�ges dogma, a term�szeti t�nem�nyeket �k is �l�, akt�v l�nyeknek gondolt�k, ak�rcsak a g�r�g vagy r�mai hitreg�kben. Az �ghajlat alak�thatta isteneik k�p�t �ltal�ban zordd�, kem�nny�. Isteneiket ember form�j�nak k�pzelt�k, csup�n erej�ket tal�lt�k csod�latosnak. Az �sgerm�nb�l kialakult �skandin�v mitol�gi�nak eleinte h�rom f�istene volt, Tyr, Odin (vagy Oden) �s Tor, k�z�l�k Odin ker�lt a k�s�bbiek sor�n az els� helyre.

Odin a sz�l istene volt, s mivel a holtak lelk�t a szelek „sz�ll�tott�k", �t tekintett�k az elhunytak f� ist�pol�j�nak. �gy lett az elesett h�s�k orsz�g�nak uralkod�ja, a harc �s a gy�zelem ir�ny�t�ja.

A n�pszer� Tor a mennyd�rg�s �s vill�ml�s istene, aki elsz�ntan harcolt az �ri�sok �s a gonosz d�monok ellen. A legenda szerint kalap�cs�t �sszel ellopt�k, ez�rt nincs t�len vill�ml�s. Az � napja a cs�t�rt�k, „torsdag", ahogyan a h�t t�bbi napja is valamilyen skandin�v istenhez k�t�dik.

Tyr� a kedd, „tisdag", a szerda Oden� „onsdag", a p�ntek „ fredag" meg Frigg istenasszony nev�t �rzi. Frigg a szeretet - k�l�nben Odin feles�ge, az �g �rn�je, a term�kenys�g egyik istenn�je. Ugyancsak a term�kenys�g istene volt Frej (Fr�j), aki a vadkan�ldozatot fogadta sz�vesen. N�v�re Freja (Fr�ja), akinek a m�sik neve Vanadis, a van istenek k�z�l val�. (Egyes t�rzsek isteneinek gy�jt�neve a van, m�sok� az as.)

Freja egy�bk�nt m�g a tavasszal �jj�sz�let� nap �s a term�szet istenn�je is.

Agir vagy Gymir a tenger istene, akinek az �stj�t (ha hazahozt�k, azt jelezte, hogy a Tenger tavasszal megszabdul a j�gt�l. Feles�ge Ran, kilenc l�nyuk a „hull�mvil�g”, �k sz�lt�k Heimdallt, az istenek �les hall�s� �r�t, aki, ha a k�rtj�be f�jt, az eg�sz vil�g meghallotta. Egyes n�zetek szerint � a t�rsadalmi rendek megalkot�ja, teh�t az emberek �satyja.

Igen tisztelt�k az �j�sz �s s�el� Ull-t.

A vil�g keletkez�s�t is magyar�zta a mondavil�g. Az �s�t� m�lys�gb�l keletkezett az �s�ri�s Ymer, minden �ri�s �sapja, �t az istenek meg�lt�k, ki�ml� v�r�n ladikon menek�ltek ut�dai. Ymer test�b�l az istenek megalkott�k a f�ldet, a hegyeket, az eget �s a tengereket.

A sors istenn�i Urd, Verdandi �s Skuld is megjelennek, amint illik �k is h�rman, ak�rcsak a moir�k �s p�rk�k a g�r�g, ill. latin hitreg�ben, bonyol�tj�k az emberek, s�t az istenek sors�t is. Az ut�bbiak azonban megszegt�k az �ri�sokkal k�t�tt alkut, �s ekkor elk�vetkezett a Ragnar�k, az istenek alkonya (G�tterd�mmerung. A nap el s�t�t�lt, a f�ld a tengerbe mer�lt, az eget l�ngok nyaldost�k. Loke, az istenek ellens�ge, minden rossznak az okoz�ja ekkor kiszabadult l�ncaib�l. Egyik h�res b�ntette az volt, hogy r�vette a vak H�d-ot (Håd), Frigg fi�t, hogy fagy�ngynyil�val l�je le b�tyj�t, Baldert. Loke az istenek ellens�ge marad az �j vil�gban is, ahol „m�r minden rossz elt�nik”, de ez a j�slat nem v�lt be. �j f�ld �s �g bukkant f�l a tengerb�l, ism�t kezd�dhetett az �let. Ebben a h�mp�lyg� mitol�gi�ban b�ven szerepelnek h�s�k, d�monok, t�vedhetetlen j�sl�sok stb., amint m�s hitreg�ben is.