Sv�dorsz�g (sv�d�l: Sverige), vagy hivatalos nev�n a Sv�d Kir�lys�g (sv�d�l: Konungariket Sverige), egy skandin�v orsz�g �szak-Eur�p�ban. Az orsz�g sz�razf�ldi hat�rait nyugaton Norv�gia, �szakkeleten Finnorsz�g k�pezi. A 2400 km hossz� tengeri hat�ra nyugaton a Skagerrak �s Kattegat szorosok valamint az �resund, d�len �s keleten pedig a Balti/Keleti-tenger. D�len az �resund tengerszoroson �p�lt �resund h�don �t D�ni�val van sz�razf�ldi �sszek�ttet�se. A 450 295 n�gyzetkilom�teres ter�let�vel a vil�g 56., illetve az Eur�pai Uni� 3. legnagyobb orsz�ga. A 2015-�s becsl�sek alapj�n a sv�d lakoss�g 9 767 357 f� volt, melynek mintegy 85%-a �l v�rosokban; a n�pess�gsz�m a bev�ndorl�s hat�s�ra folyamatosan n�vekv� tendenci�t mutat. Sv�dorsz�g n�ps�r�s�ge 21 lakos n�gyzetkilom�terenk�nt, ami legink�bb a d�li ter�letekre koncentr�l�dik. Az orsz�g d�li r�sz�t t�lnyom�r�szt mez�gazdas�gi ter�letek, m�g az �szaki r�sz�t s�r�, hegyekkel tark�tott erd�s�gek bor�tj�k.

Sv�dorsz�g egy alkotm�nyos monarchia �s parlament�ris demokr�cia, az orsz�g jelenlegi kir�lya �s egyben �llamf�je XVI. K�roly Guszt�v. A t�rv�nyhoz� hatalmat a 349 k�pvisel�b�l �ll� egykamar�s parlament, azaz a Riksdag jelenti, a v�grehajt� hatalmat pedig a korm�ny gyakorolja a szoci�ldemokrata Stefan L�fven minisztereln�kkel az �l�n. Sv�dorsz�g egy egys�ges �llam, jelenleg 21 megy�re �s 290 k�zs�gre osztva. F�v�rosa �s egyben legnagyobb v�rosa Stockholm.

Az orsz�g fenntartja a skandin�v szoci�lis rendszer�t, amely biztos�tja minden �llampolg�ra sz�m�ra a t�rsadalombiztos�t�s, az eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sok �s az oktat�s finansz�roz�s�t. Itt a hetedik legmagasabb az egy f�re jut� j�vedelem a vil�gon, valamint el�kel� helyet foglal el sz�mos nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban ami az �letmin�s�get, az eg�szs�g�gyet, az oktat�st, a szabads�gjogokat, a gazdas�gi versenyk�pess�get, az egyenl�s�get, a j�l�tet �s az emberi fejletts�get illeti. Az orsz�g 1995 �ta tagja az Eur�pai Uni�nak, tov�bb� tagja t�bbek k�z�tt az ENSZ-nek, a Kereskedelmi Vil�gszervezetnek �s az OECD-nek is.

Alkotm�ny, �llamforma

Sv�dorsz�g parlament�ris, vagy alkotm�nyos monarchia. �llamf�je a kir�ly, XVI. K�roly Guszt�v, akinek a feladata kiz�r�lag protokoll�ris teend�kre korl�toz�dik. A minisztereln�k 2014. okt�ber 3. �ta Stefan L�fven (Szoci�ldemokrata P�rt).

Sv�dorsz�gban �ltal�nos v�laszt�joga van minden 18 �ven fel�li �llampolg�rnak. A sv�d t�rv�nyhoz� hatalom a parlament (sv�d�l Riksdag), amelyben a p�rtok az �ltal�nos v�laszt�sok eredm�nyeinek megfelel�en jutnak mand�tumokhoz. Az �ltal�nos v�laszt�sokat egy�tt tartj�k az �nkorm�nyzati v�laszt�sokkal (kommunalvalet), amelyen sv�d illet�s�g� k�lf�ldiek is r�szt vehetnek. A v�laszt�sok n�gy�vente zajlanak, id�pontjuk mindig szeptember harmadik vas�rnapja. 1994 el�tt h�rom�vente voltak v�laszt�sok.

Forr�s: wikipedia