A Skandin�v-f�lszigetet a nagyobb eljegesed�sek idej�n �sszef�gg� j�gtakar� bor�totta, ez�rt az emberek tart�san csak a j�gkorszak v�ge �s a j�g visszah�z�d�sa ut�n n�pes�tett�k be.

T�rt�nelem el�tti id�k

Norv�gi�hoz hasonl�an Sv�dorsz�gban a k�korszaki eml�kek els�sorban a szikl�kba v�sett rajzok �s feliratok (sv�d�l ristningar vagy h�llristningar). A legt�bb ilyen eml�k Bohusl�n tartom�nyban tal�lhat�, a legr�gebbiek J�mtland tartom�nyban – ez ut�bbiak az i. e. 9. �vezred k�r�l keletkeztek. A legt�bb sziklav�set az i. e. 2300-500 k�z�tti id�szakban k�sz�lt, �ltal�ban vad�llatokat – j�vorszarvasokat, r�nszarvasokat, medv�ket �s f�k�kat –, h�zi�llatokat, haj�kat, mez�gazdas�gi �s hadi tev�kenys�geket �br�zolnak. A legk�s�bbi id�szak (i. e. 800-500) bohusl�ni rajzai k�zt szexu�lis term�szet�ek is el�fordulnak.

A viking kalandoz�sok

A viking kor az i. sz. 793 �s 1066 k�z�tti id�szak neve Skandin�vi�ban. Ez a vaskor m�sodik fel�re esik. A sv�dek ekkor tengeri keresked�k vagy rabl�k voltak, akik rendk�v�l messzire jutottak �tjaik sor�n: a 9. sz�zadban a var�gok (sv�d vikingek) a Fekete-tengerig �s a Kaszpi-tengerig jutottak fosztogat� hadj�rataik sor�n.

Amellett hogy felfedezt�k eg�sz Eur�p�t, megismert�k �szak-Afrik�t �s D�lnyugat-�zsi�t, val�sz�n�leg m�g �szak-Amerika �szakkeleti cs�csk�ig is eljutottak. A k�z�pkori feud�lis fejl�d�shez saj�tos �ton j�rultak hozz�: kifosztottak sz�mos kereszt�ny telep�l�st �s rabszolgasorba hajtott�k azok n�pess�g�t, �gy Eur�pa k�z�pkori v�rainak �s kast�lyainak egy r�sze kifejezetten a vikingek elleni v�dekez�s r�szek�nt �p�lt meg.

A viking t�rsadalom mez�gazdas�gra �s kereskedelemre alapult, m�ly tiszteletben tartott�k mind a harcosokat, mind a b�n�s�kre les�jt� igazs�gszolg�ltat�st.

A korszak kezdet�nek hagyom�nyosan a 793. �vet tekintj�k, amikor a vikingek kifosztott�k a Lindisfarne szigeti brit monostort, a v�g�t pedig a Harald Hårdråde vezette sikertelen angliai inv�zi�hoz k�tj�k, amikor 1066-ban Harold Godwinson sz�sz kir�ly (maga is elangolosodott viking) legy�zte a betolakod�kat. Godwinsont ugyanebben az �vben gy�zte le H�d�t� Vilmos, Normandia hercege. Normandi�t egy�bk�nt a normannok (szint�n viking n�pcsoport) 911-ben h�d�tott�k meg.

A vikingek hossz� haj�i egyar�nt alkalmasak voltak a folyami, partmenti �s m�lyv�zi haj�z�sra, �gy a tengeri utak mellett a nagyobb foly�kon j�rva Eur�pa legk�l�nb�z�bb vid�keire eljutottak. Az els� orosz �llamot is egy viking vezet�, Rurik alap�totta, Novgorod k�zponttal (melynek neve "�j v�rost" jelent). Egyes szerz�k szerint a "Rusz" eredeti jelent�se "viking harcos". A Fekete-tengeren �thaj�zva a vikingek eg�szen Konstantin�polyig jutottak.

A Nyugati Frank Kir�lys�g k�l�n�sen megs�nylette az �lland� viking t�mad�sokat. A ma Normandia n�ven ismert vid�k (a sz� jelent�se "normannok", �szaki emberek) szenvedte a legnagyobb k�rokat.

911-ben Egyszer� K�roly frank kir�ly sz�vets�get k�t�tt Hrolf Ganger viking had�rral: ennek �rtelm�ben K�roly hercegi c�met adott Hrolfnak, s Normandia �r�k�s�nek nevezte ki, Hrolf pedig h�s�get fogadott K�rolynak, �tt�rt a kereszt�nys�gre �s v�delmezte az �szaki frank ter�leteket a t�bbi viking horda t�mad�saival szemben. A sz�vets�g k�vetkezm�nyei t�rt�nelmi szemsz�gb�l ironikusak voltak: ezek a megteleped� vikingek normann ut�djai n�h�ny gener�ci�val k�s�bb m�r franci�knak tekintett�k magukat, �s a francia nyelvet az angolsz�sz Angli�ra is kiterjesztett�k 1066-ban, a sziget megh�d�t�sa ut�n.

Korai sv�d t�rt�nelem

A 12. sz�zad folyam�n Sv�dorsz�g fokozatosan egys�ges kereszt�ny kir�lys�gg� alakult, a Skandin�v-f�lsziget keleti r�sze mellett a mai Finnorsz�g ter�let�t is mag�ban foglalva. Az �szaki orsz�gokat I. Margit d�n kir�lyn� egyes�tette a kalmari uni�ban 1389-ben, az uni�n bel�li fesz�lts�gek azonban a 15. sz�zadra ny�lt ellens�gesked�shez vezettek Sv�dorsz�g �s D�nia k�zt. A k�t orsz�g k�zti verseng�s vezetett v�g�l az uni� felboml�s�hoz a 16. sz�zad elej�n.

Kilencedik sz�zad

Skandin�v telep�l�sek sora �p�lt a Balti-tenger keleti partvid�k�n; A var�gok el�rik a Fekete-tengert �s Konstantin�polyt; Rurik �s Askold (alighanem ink�bb legend�s, mint val�s figur�k) megalap�tj�k a kijevi Rusz fejedelems�get, a mai Oroszorsz�g ter�let�n pedig 9. sz�zadi leletek sora bizony�tja, hogy a vikingek sz�mos telep�l�st alap�tottak ezen a vid�ken is.

Tizedik sz�zad

A vikingek hat�sa Nyugat-Eur�p�ban is �rezhet�v� v�lt, sz�mos sv�d, norv�g �s d�n harcos zsoldosk�nt r�szt vesz az Anglia elleni hadj�ratokban, melyeket a d�n Svein kir�ly �s fia, Knut vezetnek 1007 �s 1013 k�z�tt. K�s�bb sok viking harcos �llt a h�rhedt norv�g III. Harald (Harald Hårdråde) szolg�lat�ba a Norv�g kir�lys�got �jraegyes�t� harcok sor�n. Harald 1066-ban �jabb Anglia elleni hadj�rattal pr�b�lkozott, ennek a harcnak a veres�ge jelentette szimbolikusan a viking kor v�g�t.
A 10. sz�zad elej�n a sv�dek uralkod�ja Sz�phaj� Harold volt. Az � ut�djai voltak uppsalai Erik, Bj�rn kir�ly, Bj�rn fiai �s k�vet�i Olof �s VI. (Gy�ztes) Erik. Olof fia, Styrbj�rn Starke, miut�n Erik megtagadta t�le a hatalomban val� r�szesed�st, ellene fordult. A d�n I. (K�kfog�) Haralddal k�t�tt sz�vets�get, a k�t oldal pedig meg�tk�z�tt Fyris Woldsn�l. Styrbj�rn elvesztette a csat�t �s meghalt, Erik pedig t�z �vvel k�s�bbi hal�l�ig, 993-ig Sv�dorsz�g uralkod�ja maradt. Egy legenda szerint a gy�zelmet maga Odin biztos�totta sz�m�ra, miut�n cser�be �let�t aj�nlotta fel t�z �v ut�n.

Kereszt�nys�g �s hatalmi harc

Erik fia, Olof uralkod�sa alatt v�lt a kereszt�nys�g a sv�d kir�lys�g els� vall�s�v�. A 11. sz�zad sor�n, Olof Sk�tkonung uralkod�sa alatt v�lt az orsz�g az �szak legnagyobb hatalm�v�, noha maga az uralkod� mindv�gig meglehet�sen passz�v volt. Elvesztette a Balti-tenger keleti partj�n fekv� ter�leteket, �s ugyan megh�d�totta Trondheim k�rny�k�t Norv�gi�ban, a norv�g ter�leteket n�h�ny �v m�lva (1015-ben) visszah�d�totta t�le II. (Szent) Olaf, aki az orsz�g kir�lyak�nt a sv�dek mellett a Sweyn vezette d�nokat is ki�zte Norv�gi�b�l. 1021-22 k�r�lig, Olaf Sk�tkonung hal�l�ig jelent�ktelen hat�rvit�k �s a norv�g uralkod�val 1019-ben, Kung�lvban megk�t�tt szerz�d�s voltak a kor fontosabb esem�nyei.

Olafot Anund Jakab, majd (�reg) Emund k�vett�k a tr�non. Mindk�t kir�ly hatalmi harcokat folytatott a d�n befoly�s ellen, s Emund meger�s�tette a sv�d egyh�z f�ggetlens�g�t a n�met p�sp�k�kkel (els�sorban a br�mai p�sp�kkel) szemben. A kereszt�nys�g 1060 k�r�lre m�r szil�rdan r�gz�lt Sv�dorsz�gban, a leger�sebben Westergotland ter�let�n, noha �szakon m�g megmaradtak a r�gi vall�sok, �s szent�lyeik elpuszt�t�s�ra m�g maga Stenkil, az �j kir�ly sem volt hajland�. Stenkil hal�l�t k�vet�en, 1066-ban bels� h�bor� robbant ki, melynek oka a hatalmi harc mellett alighanem a vall�si ellent�tek ki�lez�d�se volt. A kereszt�nys�g el�ret�r�s�vel a r�gi k�zpont, Uppsala fokozatosan vesz�teni kezdett jelent�s�g�b�l. Akkor nyerte csak vissza azt, amikor 1164-ben a sv�d �rsek sz�khely��l v�lasztotta �s katedr�list emeltetett.

A 12. sz�zad sor�n, I. Sverker �s Szent Erik alatt Sv�dorsz�gban centraliz�lt �llam �s szervezett sv�d kereszt�ny egyh�z alakult ki. Sv�dorsz�g k�z�pkori t�rt�nelm�nek legnagyobb �llamf�rfija, Birger gr�f volt az, aki 1248 �s 1266 k�z�tt gyakorlatilag uralkodott az orsz�gban, egyike volt azoknak, akik lehet�v� tett�k a sv�d n�p nemzett� v�l�s�t. Stockholm alap�t�jak�nt �s a jogrend megalapoz�jak�nt tartja sz�mon a t�rt�nelem. Reformjai sor�n elt�r�lt�k a jobb�gyrendszert. Fia, Magnus Ladulås kir�ly (1275-1290) tette teljess� m�v�t: a k�t vezet� a fragment�lt hercegs�gekb�l �s gr�fs�gokb�l �ll� orsz�got egys�ges feud�lis rendszerr� tette a n�la fejlettebb eur�pai orsz�gok mint�j�ra, v�get vetve az �lland� bels� hatalmi harcoknak.

Sv�dorsz�g �s Norv�gia els� egyes�t�se

1319-ben a h�rom esztend�s sv�d tr�n�r�k�s, Magnus (Erik kir�lyi herceg �s Ingeberg norv�g hercegn� fia) meg�r�k�lte a norv�g tr�nt nagyapj�t�l, V. Haakont�l. Ugyanebben az �vben az Osl�i gy�l�s sv�d kir�lly� is v�lasztotta. �gyetlen uralkod�sa miatt Magnus m�g hal�la el�tt elvesztette mindk�t orsz�g�t. Ut�dja, Mecklenburgi Albert 1365-ben l�pett tr�nra, � volt az els� uralkod�, akit a Riksdag koron�z�si esk� let�tel�re k�telezett. A Rikksdag ekkorra a nemess�g �s egyh�zi szerepl�k mellett m�r a v�rosok k�pvisel�i is jelen voltak, �gy a kir�lynak lehet�s�ge ny�lt r�, hogy sz�ks�g eset�n a k�z�ps� oszt�lyokra is t�maszkodhasson az arisztokr�ci�val �s a paps�ggal szemben.

A kalmari uni�

A sv�dek k�r�s�re I. Margit d�n kir�lyn� el�zte Albertet. Margit 1397-ben a skandin�v kir�lys�gok gy�l�s�t h�vta �ssze Kalmarban, ahol a kir�lyn� unoka�ccs�t, Pomer�niai Eriket v�lasztott�k k�z�s uralkod�v�. A kalmari uni� alapjait a Nyk�pingi Egyezm�nyben fektett�k le.

A kalmari uni� a h�rom �szaki orsz�g sz�vets�g�t jelentette a k�ls� vet�lyt�rsakkal (els�sorban a n�met Hanz�val) szemben, gyakorlatilag perszon�luni�k sor�t jelentette, melyben a h�rom orsz�g feladta szuverenit�s�t, de f�ggetlen maradt. Sz�mos megszak�t�ssal �s bels� ellens�gesked�ssel terhelten m�k�d�tt, majd 1520-ban szakadt meg v�gleg. Mivel D�nia (messze a leger�sebb a h�rom orsz�g k�z�l) sz�mos k�s�rletet tett arra, hogy hatalm�t a m�sik k�t kir�lys�gra er�ltesse, hamarosan szak�t�sok sorozata k�vetkezett be az uni�ban, majd v�g�l a sv�dek v�gleg kiv�ltak bel�le Engelbrekt Engelbrektsson vezet�s�vel. Az Engelberkt vezette parasztfelkel�s megfosztotta tr�nj�t�l a d�n Eriket. Engelbrekt hal�la ut�n Karl Knutsson Bond�t v�lasztott�k kir�lly�, � 1436-ban VIII. K�roly n�ven l�pett tr�nra. K�roly 1441-ben annak a Bajor Krist�fnak a jav�ra mondott le a tr�nr�l, aki addigra m�r Norv�gia �s D�nia uralkod�ja volt. A Krist�f 1448-as hal�la ut�ni k�osz sor�n K�rolyt ism�t megv�lasztott�k, majd ism�t megfosztott�k a tr�nt�l. II. Kereszt�ly d�n kir�ly 1470-ben v�g�l �jraegyes�tette az uni�t a sv�d arisztokr�cia egy r�sz�nek t�mogat�s�val, az ellen�ll� nemesek �s egyh�ziak egy r�sz�nek lem�sz�rl�s�val �s a sv�d n�p ellen�ll�s�val szemben. A Sture alkir�lyi csal�d fejei sikeresen v�dt�k az orsz�got a d�n befoly�ssal szemben 1470 �s 1520 k�z�tt. Gustavus Eriksson Vasa Gustav Vasa, a d�n uralkod� �ltal kisemmizett �s beb�rt�nz�tt egykori nemes v�g�l felkel�st szervezett a d�nok ellen, �s k�t �ves harc sor�n ki�zte �ket Sv�dorsz�gb�l. 1523. j�nius 6-�n, Str�ngn�sban kir�lly� koron�zt�k.

A kora �jkori Sv�dorsz�g, 1523

A 16. sz�zad sor�n Gustav Vasa Sv�dorsz�g f�ggetlens�g��rt k�zd�tt, szembesz�llva a Kalmar-uni� fel�leszt�s�t c�lz� d�n k�s�rletekkel. Vasa a katolikus egyh�zzal is szembeker�lt, �s megalap�totta a sv�d reform�tus egyh�zat.

Hatalomra ker�l�se ut�n nem sokkal Gustav Vasa k�r�st int�zett a p�p�hoz, hogy a hozz� loj�lis Johannes Magnust nevezhesse ki Sv�dorsz�g �rsek�v� Gustav Trolle helyett, akit a Riksdag �rul�s miatt m�r form�lisan lemondatott tiszt�b�l �s k�lf�ldre sz�m�z�tt. Ehelyett a p�pa bull�t k�ld�tt Guszt�vnak, melyben felsz�l�totta a ny�ltan �rul� �s Vasa-ellenes Trolle visszah�v�s�ra. Guszt�v a k�s�bbiekben sem tudta meggy�zni a p�p�t, �gy v�g�l szak�tott R�m�val, �s luther�nus egyh�zat szervezett Sv�dorsz�gban. Az uralkod� betiltotta a katolikus k�nyvnyomtat�st, �s a tizedek t�lnyom� r�sz�t maga gy�jt�tte be az �llamad�ss�gok finansz�roz�s�ra. Az egyh�z�j�t�s mindazon�ltal els�sorban adminisztrat�v maradt, miut�n a kir�ly f�ggetlen�tette egyh�z�t R�m�t�l, m�r nem bajl�dott a doktr�n�k megv�ltoztat�s�val. A protest�ns egyh�zaty�knak sem tetszettek azonban Guszt�v abszolutista hajlamai. Hogy ellen�ll�sukat hat�stalann� tegye, 1539-40-es rendeleteiben olyannyira megnyirb�lta jogaikat, hogy hatalmuk gyakorlatilag n�vlegess� v�lt.

Reform�ci�

Guszt�v els�sorban politikai, m�sodsorban gazdas�gi okokb�l �j�totta meg teh�t a sv�d egyh�zat. A n�p azonban nagyon is k�t�d�tt m�g a r�gihez, �s ez elidegen�tette a kir�lyt�l a paraszts�got – alighanem Eur�pa leg�ntudatosabb �s az �rdekei�rt legink�bb harcolni tud� paraszts�g�t. El kellett teh�t fogadnia az alkotm�nyos berendezked�st, �s mindv�gig a maga oldal�n kellett tartania a parasztokat, hiszen �k �ltett�k a tr�nra, �s k�szek voltak le is tasz�tani onnan ha nem a nekik megfelel� m�don uralkodott. A katolikus vagyon kisaj�t�t�sa term�szetesen feld�h�tette �ket, �gy Guszt�vnak uralkod�sa alatt vagy f�ltucat parasztl�zad�st kellett megf�keznie.

XIV. Erik

Sv�dorsz�g m�r �vsz�zadokkal ezel�tt pr�b�lt terjeszkedni a Baltikum ter�let�n, ak�rcsak k�zeli szl�v (orosz �s lengyel) uralkod�k. A ter�letet v�g�l a N�met Lovagrend ig�zta le, amelynek hatalma azonban meggyeng�lt a 15. sz�zadban. 1558-ban kit�rt a liv�niai h�bor� a mai Lettorsz�g �s �sztorsz�g feletti uralom�rt. Guszt�v hal�l�nak �v�ben, 1560-ban �pp az oroszok d�lt�k a Baltikumot. Gotthard von Kettler a liv�niai lovagrend vezet�je protest�ns vall�sra �tt�rve vil�gi �llamot pr�b�lt alap�tani Liv�ni�ban, de csak az egyik r�sz�t siker�lt megtartania. Id�k�zben Lengyelorsz�g megt�madta Oroszorsz�got, s�t a d�nok �s sv�dek is beavatkoztak a h�bor�ba, amely v�g�l Oroszorsz�g teljes kiz�r�s�val, s Liv�nia sv�d �s lengyel feloszt�s�val v�gz�d�tt. A Sv�dorsz�gra es� r�sz Reval volt, az a ter�let a mai �sztorsz�gban, amely a sv�d korona oltalma al� helyez�s�t k�rte 1560 m�rcius�ban. Sv�dorsz�g az�rt sem vonhatta ki mag�t ebb�l a h�bor�b�l, mivel az balti-tengeri kereskedelm�nek v�g�t jelentette volna, m�rpedig vagyon�nak nagy r�sze innen sz�rmazott. Azonban Oroszorsz�gon �s D�ni�n t�l egy harmadik ellens�get, Lengyelorsz�got is megszerezte mag�nak. Guszt�v fia �s �r�k�se, XIV. Erik (1560-1568) egym�s ellen igyekezett hangolni �ket. Ehhez f�lre kellett tenni a D�ni�val val� �r�k�s ellens�gesked�st, amelyet III. J�nos kir�ly tett meg 1570-ben a Stettini szerz�d�s megk�t�s�vel, v�get vetve az �szaki h�t�ves h�bor�nak (1563-1570).

III. J�nos

Az �j kir�ly k�zdelme az orosz sereggel szemben �sztorsz�g �s Liv�nia birtokl�s��rt rem�nytelen lett volna az elsz�nt �s orosz-ellenes B�thory Istv�n lengyel kir�ly 1582-es k�zbel�p�se n�lk�l. Az uralkod� megal�z� felt�telek mellett k�nyszer�thette b�kek�t�sre IV. Iv�nt, aki ezek ut�n a sv�dekkel is fegyversz�netet kellett, hogy k�ss�n. J�nos uralkod�sa alatt bar�ti kapcsolatot tarthatott teh�t Lengyelorsz�g �s Sv�dorsz�g. A kir�ly a lengyel Jagell� Katalint vette el, h�zass�guk gy�m�lcse pedig a k�s�bbi lengyel II. Zsigmond lett. Az apj�val k�t�tt meg�llapod�s �rtelm�ben J�nos hal�la ut�n Zsigmond v�lt mindk�t �llam uralkod�j�v�, az �llamok mindemellett meg�rizt�k f�ggetlens�g�ket, �s meg�rizt�k egyh�zaikat (a katolikus lengyel �s a protest�ns sv�d egyh�zat).

I. Zsigmond

A sv�d nemess�g att�l f�lve, hogy Zsigmond – aki lengyel uralkod� is volt – igyekszik majd vissza�ll�tani a katolikus egyh�z hatalm�t, igyekezett megakad�lyozni ennek lehet�s�g�t, lehet�leg m�g J�nos �let�ben. A Vasa-h�z legm�veltebb tagjak�nt J�nos k�z�putas megold�st keresett, olyat, ami mindk�t f�l sz�m�ra kiel�g�t� lehet. Nagy h�ve volt teh�t annak a vall�si ir�nyzatnak, amely a protestantizmus egyszer�s�g�t meg�rizve k�v�nt visszat�rni az eredeti apostoli egyh�zhoz. Az 1574-ben �s 1575-ben �sszeh�vott zsinatokon siker�lt nagy nehezen v�gbevinnie m�dos�t�sait, �s egy �vvel k�s�bb visszat�r�tette az egyh�zat egy, a katolikus liturgi�ra jobban hasonl�t� istentisztelet ir�ny�ba, b�r a val�di r�mai katolikus modellt�l m�g �gy is jelent�sen el kellett t�rnie, hogy elfogadtathassa n�zeteit.

Sz�mos ellenz�je volt e v�ltoztat�soknak, a Riksdag 1577-ben m�gis j�v�hagyta �ket. B�r J�nos k�vets�get k�ld�tt a Szentsz�khez, hogy az ism�t felvegye a kapcsolatot a sv�d egyh�zzal, �s a jezsuita Antonio Possevino �rkezett Stockholmba a helyre�ll�t�st fel�gyelni, a kir�ly v�g�l annyi felt�telt k�t�tt a katolicizmus vissza�ll�t�s�hoz, hogy az sosem v�lhatott teljess�. B�r �gy siker�lt megk�zel�tenie azt a via media ir�nyzatot, amelyet k�v�nt, protest�ns t�bbs�get a v�ltoztat�sok m�gis ellene hangolt�k.

1593-ban, J�nos hal�la ut�n Zsigmond l�pett a tr�nra. Az er�sen katolicizmus-ellenes K�roly, mint S�dermanland hercege zsinatot h�vott �ssze Uppsal�ban, ahol a Szent�r�st �s a h�rom alapvet� kr�d�t siker�lt elfogadtatnia a kereszt�nys�g egyed�li alapjaik�nt. Egy�ttal elfogadtatta az Augsburgi vall�sb�ke tanait, avagy az �gostai hitvall�st.

Mindez m�g azel�tt t�rt�nt, hogy Zsigmond Sv�dorsz�gba �rkezett volna, �s enged�lyt adott volna a zsinat �sszeh�v�s�ra. Az �j kir�ly ezt kiv�lts�gainak megs�rt�sek�nt �rtelmezte, �s az agressz�van szembesz�ll� protest�nsok nem sok teret hagytak a b�k�s megold�s keres�s�re. Zsigmond hatalma helyre�ll�t�sa �rdek�ben zsoldossereggel �rkezett Sv�dorsz�gba, akik magyarokb�l, n�metekb�l, lengyelekb�l �s angolokb�l �lltak. De Az 1598-as stångebr�i csata S�dermanland a herceg jav�ra d�lt el (nem is csoda, a sv�d nemesek �s parasztok t�lnyom� t�bbs�ge ekkor m�r protest�ns volt). Zsigmond soha t�bb� nem t�rt vissza Sv�dorsz�gba (b�r 1632-ig lengyel uralkod� maradt), �s a Riksdag IX. K�rolyt v�lasztotta kir�lly�.

Az �szaki nagyhatalom felemelked�se

IX. K�roly

Miut�n J�nos, III. J�nos fia �s Zsigmond �ccse v�gleg lemondott a tr�n�r�k�si jogair�l, kezdte csak K�roly haszn�lni a kir�lyi c�met. A rendek ekkor biztos�tott�k a protestantizmust: a lehets�ges tr�n�r�k�s�k k�z�l kiz�rtak minden katolikust, �s �ltal�ban megtiltott�k, hogy a katolikusok tiszts�get, m�lt�s�got t�lthessenek be. Sv�dorsz�g ez id� alatt nem csup�n t�lnyom� r�szt protest�ns, hanem alapvet�en katonai �llamm� is v�lt. A link�pingi Riksdag K�roly s�rget�s�re elrendelte regul�ris hadsereg szervez�s�t. Az �szaki balti t�rs�g megtart�sa elengedhetetlen volt az orsz�g sz�m�ra. �sztorsz�g ter�let�t siker�lt is befoly�sa alatt tartani, de Liv�nia Jan Karol Chodkiewicz litv�niai katonai vezet� �gyess�g�nek k�sz�nhet�en lengyel uralom al� ker�lt. K�roly, b�r komoly fegyveres er�vel b�rt, sereg�t szinte teljesen megsemmis�tette egy kisebb lengyel katonai er� a kircholmi csat�ban, amely az 1709-es poltavai veres�gig Sv�dorsz�g legs�lyosabb katonai fiask�ja volt.

K�roly ugyan sz�vets�get k�v�nt k�tni a c�ri Oroszorsz�ggal, �m a Rettegett Iv�n hal�la ut�ni orosz k�osz (az �n. szm�ta) idej�n a sv�dek ink�bb abb�l akartak min�l t�bb hasznot h�zni. K�roly m�sodik fi�t k�v�nta a c�ri tr�nra �ltetni, ehhez azonban b�lcsen ker�lnie kellett volna minden egy�b ellens�gesked�st, hiszen egy, az oroszhoz foghat� birodalom megh�d�t�sa m�g buk�s�ban is �ri�si er�ket ig�nyelt volna. Ehelyett a kir�ly fel�j�totta az ellens�gesked�st a d�n kir�lys�ggal – ez�ttal Lappf�ld miatt. A f� sv�d er�k �gy a kalmari er�d�t v�dt�k egy olyan csat�ban, amely m�g gy�zelem eset�n sem lett volna k�l�n�sebben j�vedelmez� az orsz�gnak. Ek�zben Novgorodba meg�rkeztek a riv�lis csapatok, �s ellehetetlen�tett�k az �g�retes k�s�rletet a c�ri tr�n megszerz�s�re.

A kalmari h�bor�nak K�roly fia, Guszt�v Adolf vetett v�get a kn�redi szerz�d�ssel, 1613. janu�r 20-�n. A h�bor�, majd a kem�ny b�kefelt�telek megalapozt�k a k�t nemzet k�t �vsz�zados ellens�gesked�s�t.

Novgorod v�g�l �nk�nt v�llalta mag�ra a sv�d fennhat�s�got. Az ambici�zus sv�d vezet�k el�tt ekkor egy sz�lesebb birodalom k�pe kezdett lebegni – ezt �szakon Arhangelszk, keleten pedig Vologda fel� terjesztettek volna ki. A c�ri tr�nra ker�l� Romanov Mih�ly hat�rozotts�g�val szertefoszlatta ezeket az �lmokat, de a legy�zhetetlennek l�tsz� sv�d er�ket m�gis csak ter�leti engedm�nyekkel tudta t�voz�sra b�rni.

Sv�dorsz�g a 19. sz�zadban

A Sv�dorsz�g kora �jkori t�rt�net�t meghat�roz�, a Baltikum birtokl�s��rt folytatott sv�d-orosz ellent�tekre tett pontot az utols� orosz t�mad� hadj�rat. A Nap�leonnal megk�t�tt 1807-es tilsiti b�k�t kihaszn�lva 1808-1809-ben I. S�ndor orosz c�r elfoglalta az addig sv�d fennhat�s�g al� tartoz� Finnorsz�got, amely egy auton�m nagyhercegs�g lett eg�szen 1917 v�g�ig. L�nyeg�ben mindm�ig ez volt Sv�dorsz�g utols� h�bor�s konfliktusa.

A nap�leoni h�bor�k megk�m�lt�k Sv�dorsz�got. Az �szaki kir�lys�g nem ny�jtott seg�ts�get Nap�leonnak, �gy a gy�ztes hatalmak kv�zi-sz�vets�gesk�nt kezelt�k a b�csi kongresszuson, ahol elhat�rozt�k, hogy a gy�zedelmes Oroszorsz�gnak adj�k a finn ter�leteket, Sv�dorsz�g k�rp�tl�sul megkapta Norv�gi�t.