Ultima Thuler�l, az �kori Sv�dorsz�gr�l, el�sz�r egy bizonyos Pitheas tett eml�t�st, aki Krisztus sz�let�se el�tt 300 k�r�l, Nagy S�ndor idej�ben haj�zott Britanni�b�l Marseillebe. "A Britanni�t�l egyheti haj��tra fekv� rideg, �szaki birodalomban a t�l hideg, hossz� �s s�t�t, de a ny�r k�zep�n hetekig nem megy le a nap. Gyakran esik az es�, ez�rt a 'bennsz�l�ttek' a learatott �rp�t fedett rakt�rokban cs�pelik �s t�rolj�k. Lakosai �rp�b�l �s m�zb�l k�sz�tenek b�felejt� italt..." Ami az id�j�r�st illeti, a t�voli Thule le�r�sa nagyj�b�l megfelel a val�s�gnak.

Skandin�vi�t 14 000 �vvel ezel�tt, a hatvanezer �vet tart� utols� j�gkorszak v�ge fel�, t�bb kilom�ter vastag, �sszef�gg� j�gr�teg bor�totta. Az ereszek megeredtek, �s 8-9000 �vvel ezel�tt, amikor az �semberek K�z�p-Eur�p�ban mamutra, gyapjas orrszarv�ra �s �ri�sszarvasra vad�sztak, a j�gtakar� utols� darabja is becs�szott a tengerbe. A kop�r, legyalult szikl�kat moha lepte be, a tundra �szak fel� v�ndorolt. �jabb ezer �v m�lva meghonosodott a t�rpefeny�, melyet a ny�rfa k�vetett. A legel�ket ben�pes�t� r�nszarvascsord�kat k�korszaki fegyvereket �s b�rs�trakat cipel� vad�szok k�vett�k.

Skandin�via d�li r�sze 7000 �vvel ezel�tt les�llyedt, az Atlanti �ce�n �tt�rte a D�nia �s Sv�dorsz�g k�z�tti f�ldnyelvet, �s a beltenger �desvize s�s v�zzel keveredett. A kavarg� hull�mokban egy vil�g d�lt �ssze: az Ancylus-csiga kihalt, hely�t a s�s v�zben honos Litorina csiga vette �t. A t�rk�pen �sszekucorodott �ri�shoz - rossz nyelvek szerint k�kadt h�mtaghoz - hasonl�t� Skandin�v-f�lsziget tov�bb mocorgott, a k�korszakb�l a bronzkorszakba val� �tmenet t�j�n a k�z�ps� r�sze kiemelkedett a k�rnyez� tengerb�l, �s Agamemnon idej�ben a Litorina-tenger felvette a mai Balti-tenger alakj�t.

A bronzkorszak alatt az �ghajlat viszonylag kellemes volt Skandin�vi�ban. A hatalmas t�lgyfaerd�kben vaddiszn�k �s szarvasok �ltek, Stockholm k�rny�k�n sz�l�t termesztettek, az �kori "arisztokr�cia" �tlapj�n hom�r �s osztriga szerepelt. Az idillt 2600 �vvel ezel�tt a "Fimbul t�l" kezdete szak�totta meg, amely f�l �vezreden �t �h�ns�ggel s�jtotta �szak-Eur�pa lak�t. A gy�m�lcsf�k kipusztultak, a gabonaf�l�k k�z�l csak az �rpa �rte t�l a zord �ghajlatot. A helyzetet az is s�lyosb�totta, hogy a Fekete-tengert�l a brit szigetekig terjed� kelta t�rzsek birtokukba vett�k a bronz el��ll�t�shoz sz�ks�ges �n- �s r�zb�ny�kat, �s elv�gt�k az �szaki �s a F�ldk�zi-tengeri orsz�gok k�z�tti kereskedelem �tj�t.

A Fimbul t�l elm�lt�val az �let visszat�rt a norm�lis ker�kv�g�s�ba. A n�pv�ndorl�s eleinte akad�lyozta a kereskedelmet a R�mai Birodalommal, de a 600-800-as �vekben, a "Vendel-id�kben", az �slak�k fokozatosan h�tt�rbe szor�tott�k a g�tokat, �s az �ruforgalom �jra fellend�lt. (Nev�t az Uppsala melletti Vendel helys�gben tal�lt "haj�s�rok"-b�l rekonstru�lt civiliz�ci�t�l kapta. Nem t�vesztend� �ssze a szl�v vendekkel!).

A vaskorszak (500-1050) Skandin�vi�ban a vikingek, azaz a normannok kora. Gyorsj�rat� evez�shaj�ikkal bej�rt�k a vil�got, kifosztott�k �s fel�gett�k az �szaki-tenger �s az Atlanti �ce�n partja menti telep�l�seket. - "A normannok haragj�t�l ments meg Uram minket!" - foh�szkodtak a korabeli szomsz�dok.

A d�n �s norv�g vikingek Nyugatot sanyargatt�k. Izland, 860 �s Gr�nland, 983 gyarmatos�t�sa ut�n 1003-ban, s�rk�nyfejjel d�sz�tett, keskeny t�lgyfahaj�ikon �szak-Amerik�ba is eljutottak. Az eur�pai integr�ci� sokkal hamar�bb elkezd�dhetett volna, ha 885 nyar�n, a Szajn�n felhatol� hetven vikinghaj� leg�nys�ge bevette volna P�rizst. A vikingek �lland� fenyeget�s�nek hat�s�ra 911-ben Egy�gy� K�roly Roll� viking f�n�knek adta fele kir�lys�g�t, azaz Normandi�t, �s Gizella nev� le�ny�t. Azont�l Normandi�b�l indultak a vikingek megad�ztatni az angol v�rosokat. Nem kis �sszegr�l volt sz�: 1007-ben 30 tonna ez�st�t ad�ztak az angol v�rosok. Hi�ba �lette meg Ethelred kir�ly az orsz�gban tart�zkod� �sszes vikinget, Sven kir�ly 1016-ban eg�sz Angli�t elfoglalta, s azt fi�ra, Nagy Knutra hagyta �r�ks�g�l, aki 1028-ban Anglia, D�nia, Norv�gia �s Sv�dorsz�g kir�ly�nak nevezhette mag�t.

A sv�d vikingek d�n �s norv�g kolleg�ikkal ellent�tben kelet fel� v�ndoroltak. R�szt vettek Konstantin�poly ostrom�ban (860), majd 862-ben Rurik, Szineusz �s Truvor vezet�se alatt elfoglalt�k Novgorodot. A Dnyeper ment�n d�lre hatolva, szl�v t�rzsek egyes�t�s�vel megalap�tott�k Oroszorsz�got, �s r�pke egy �vsz�zad alatt beleolvadtak szl�v alattval�ik k�z�. Az �smo (Stockholm d�li r�sz�n) mellett tal�lt r�nak� szerint Ingvar viking vez�r csapataival Bagdadba is eljutott, de a szarac�nek (arabok) orsz�g�b�l egyetlen viking sem t�rt haza.

A sv�d vikingek k�zpontja a M�laren t� Bj�rk� sziget�n fekv� korabeli f�v�ros, az �nt�d�kben �s f�mfeldolgoz� m�helyekben gazdag Birka volt. Keletr�l gy�ngy, �kszer �s szersz�mok, �szakr�l vas �s sz�rme, nyugatr�l fegyverek, ker�mia �s �veg�ru �ramlott a k�tezer szabad lelket sz�ml�l�, vir�gz� kereskedelmi k�zpontba, ahol a vikingek sikeres h�d�t�sai eredm�nyek�ppen �l�nk volt a rabszolga-kereskedelem is. A k�lkereskedelmi kapcsolatok megk�v�nt�k a megt�r�sre val� hajland�s�g jeleit, ez�rt Bj�rn kir�ly megh�v�s�ra 829-ben, J�mbor Lajos frank kir�ly k�vetek�nt Birk�ba indult k�t elsz�nt hitt�r�t�, Ansgar �s Witmar. Nem volt teljesen vesz�lytelen feladat, minden addigi t�r�t�si k�s�rlet kudarcba f�lt. Az asa-istenekhez foh�szkod� vikingek gyanakod�ssal fogadt�k az �j hitet, �s gyakran Oden f�isten madarai eledelek�nt, az �tsz�li f�kra akasztott�k a szerzeteseket. Az is el�fordult, hogy rabszolgak�nt eladt�k �ket. Egy j� form�ban lev� hitt�r�t��rt k�t �k�r �r�t is elk�rt�k.

A m�rt�rhal�l v�gy�t�l �g� Ansgar �s t�rsa, a m�rs�keltebb �ll�spontot k�pvisel�, nagy erej� Witmar keresked�haj�n kelt �t a D�ni�t Sv�dorsz�gt�l elv�laszt� tengerszoroson. R�gt�n a partrasz�ll�s ut�n vikinghaj�k vett�k k�r�l �ket. A gyakorlatias keresked�k elmenek�ltek, csak a k�t szerzetes maradt magyar�zkodni. A m�rt�rhal�l k�zels�g�t�l l�zba j�tt Ansgarral szemben tiszteletlen�l viselkedtek a rabl�k. A kereszt�nyi hivat�s�r�l megfeledkezett Witmar kardot ragadott, �s rettenetes puszt�t�st vitt v�gbe a vikingek soraiban.

A sz�mbeli f�l�nyben lev� vikingek letepert�k a h�siesen k�zd� �ri�st. Witmar roppant ereje tiszteletet sug�rzott, ez�rt �gy d�nt�ttek, hogy a szerzetesek sors�t s�riv� versennyel d�ntik el. Witmar utcahosszal gy�z�tt - ellenfel�nek cig�ny�tra ment a hord�nyi foly�kony keny�r -, amire a vikingek t�rdre borulva k�ny�r�gtek, hogy megt�rhessenek, annak az istennek a h�veiv� v�ljanak, aki ilyen tiszteletre m�lt� tulajdons�gokkal boldog�tja h�veit. Ansgart felh�bor�totta Witmar kereszt�nyhez nem ill� viselked�se, �s nem volt hajland� megkeresztelni a pog�nyokat. A csal�dott vikingek legsz�vesebben v�geztek volna a moraliz�l� hitt�r�t�kkel, de nem mert�k kih�vni a szerzetesek isten�nek haragj�t. Megkegyelmeztek az �let�knek, de a haj�t elkobozt�k. A konok Ansgar �s a b�nb�n� Witmar gyalog folyatta �tj�t Birk�ba. 830-ban �rkeztek a M�laren t� partj�ra, ahol egy rabszolg�kat sz�ll�t� haj�ra sz�lltak. Ansgar fennhangon k�vetelte, hogy a haj� tulajdonosa szabad�tsa fel, �s eressze sz�lnek a rabszolg�kat. A k�t hitt�r�t�t csak az�rt nem l�ncolt�k a rabszolg�k k�z�, mert Bj�rn kir�ly vend�gei voltak.

Birk�ban a hitt�r�t�k Bj�rn kir�ly v�dn�ks�ge alatt terjeszthett�k Krisztus evang�lium�t. A vikingeket �rdekelte az �j hit, de a rabszolg�kr�l �s a kupler�jok l�togat�s�r�l nem sz�vesen mondtak le, a f�ktelen orgi�kra alkalmat ad� �ldozati szertart�saik besz�ntet�s�r�l pedig hallani sem akartak. Abban sem voltak biztosak, hogy Oden beleegyezne-e a hitt�r�t�k �ltal szorgalmazott v�ltoztat�sokba. Ansgar, "�szak apostola", �gy azt�n dolga v�gezetlen t�rt vissza munkaad�j�hoz.

Az ezredfordul� t�j�n a sz�razf�ld m�g ink�bb kiemelkedett a k�rnyez� tengerb�l, a nagyobb haj�k mind nehezebben tudt�k megk�zel�teni a viking f�v�rost. Olof Eriksson "Sk�tkonung" kir�ly (995-1022) - a mai Stockholmt�l 30 kilom�terre �szakra fekv� - Sigtun�ban rendezte be udvar�t, �s Birka ki�r�lt. Olof csal�dj�val egy�tt megkeresztelkedett, de a vikingek nagy r�sze csak j�val k�s�bb k�vette p�ld�j�t. A megkeresztelkedett pog�ny t�rzsek a XII. sz�zadban, egy kir�ly �s egy Isten alatt, k�z�s birodalomban egyes�ltek, �s a v�rszomjas vikingek visszav�ltoztak j�mbor sv�dekk�, d�nokk� �s norv�gekk�.