A R�m�b�l ir�ny�tott katolikus egyh�z n�vekv� befoly�s�nak k�sz�nhet�en Sv�dorsz�g egys�ges birodalomm� v�lt. Az 1160-as �vekben uralkod� IX. (Szent) Erik Jedvardsson kir�ly szorgalmasan �p�tgette a templomokat, szervezte a keresztes hadj�ratokat a pog�ny Finnorsz�g ellen, melynek lak�i pog�ny hit�k mellett hossz� �vsz�zadokig a f�ggetlens�g�ket is elvesztett�k. Finnorsz�g sv�d tartom�ny lett, a sv�dek saj�t int�zm�nyeik szerint rendezt�k be a t�rv�nykez�st. Erik f�ldi �lete szomor� v�get �rt. Hi�ba jelentett�k a t�ler�ben lev� d�n csapatok k�zeledt�t, nem hagyta ott a d�li mis�t. Az olt�r el�tt nyisszantott�k le a fej�t.

Miut�n az �sztek haj�ikkal behatoltak a M�larenre, �s elpuszt�tott�k Sigtun�t, sz�ks�gess� v�lt a M�laren-t� bej�rat�nak a fel�gyelete. 1250-ben a Folkunga nemzets�gb�l sz�rmaz� Birger Jarl, a kiv�l� szervez�i adotts�gokkal rendelkez� kir�lyi gy�m, k�t b�sty�val �s er�s falakkal bevehetetlen er�d�tm�nny� tette a M�laren t� bej�rat�t v�d� Stockholmot. Birger Jarl 1251-ben fi�t, Valdem�rt (1266-1274) v�lasztatta kir�lynak. Uralkod�suk alatt hozt�k az els�, eg�sz orsz�gra kiterjed� t�rv�nyeket. Egyezm�nyt k�t�ttek a Balti-tenger d�li partj�t ural� Hansa-v�rosokkal, melynek �rtelm�ben a befoly�sos v�ros�llam haj�i v�mmentess�get �lveztek a sv�d kik�t�kben. Az egyre ink�bb f�v�ros szerep�t bet�lt� Stockholmban l�becki n�met keresked�k telepedtek le. A be�ramlott n�met t�ke �s szervez�s megalapozta a f�mipart, Sv�dorsz�g legfontosabb kiviteli term�k�nek forr�s�t.

Valdem�rt 1274-ben testv�re, Magnus "Ladulås" megfosztotta a hatalomt�l. Magnus kir�ly meger�s�tette az egyh�z hatalm�t, megalapozta a sv�d nemess�get, �s b�kez� adom�nyokkal l�tta el a sz�rkebar�tokat. Ladulås sz� szerint "ist�ll�-lakatot" jelent, �s Magnus azon int�zked�s�re utal, mellyel megtiltotta a birodalmi nagyuraknak az ellenszolg�ltat�s n�lk�l vend�gesked�st. Magnus Ladulås volt az els� kir�ly, akit a sv�d kir�lyok temetkez�hely�n, a stockholmi Riddarholm-templomban temettek el.

Magnus Ladulås ut�dj�nak 1290-ben legnagyobb fi�t, Birger Magnusson v�lasztott�k. Birger �lland� visz�lyban �lt testv�reivel, Erik �s Valdemar hercegekkel. Az irigy testv�rek 1306 szeptember�ben a Sigtuna melletti Håtuna birtokon foglyul ejtett�k, �s a Stockholmt�l 100 km-re d�lre fekv� Nyk�ping v�r�ba z�rt�k Birger kir�lyt. Birger k�t�vi fogs�g ut�n kiszabadult, �s ap�sa, a d�n kir�ly seg�ts�g�vel visszaszerezte a tr�nt, majd 1317 kar�csony�n engesztel� vacsor�ra h�vta �ccseit Nyk�ping v�r�ba. A nagy eszem-iszom k�zben a hercegek fegyvereseit k�l�nf�le okokkal kicsalogatt�k a k�rnyez� v�rosba. A feled�keny testv�rek m�snap reggel a v�r b�rt�n�ben �bredtek. - "Eml�keztek-e a håtunai cs�nyre?" - v�laszolt k�rd�ssel a k�rd�sre Birger, �s a cella kulcs�t a v�r torny�r�l a k�zeli foly�ba dobta.

Erik �s Valdemar felb�sz�lt h�vei h�napokon �t tart� ostrom ut�n bevett�k a v�rat, �s Birger kir�ly D�ni�ba menek�lt. A hercegek h�vei a "nyk�pingi vend�gl�t�sban" �hhal�lt halt Erik herceg fi�t, a h�rom�ves Magnus Erikssont (1318-1364) v�lasztott�k kir�lynak, aki helyett kezdetben Magnus gy�mja, Mats Kettilmundsson korm�nyozta az orsz�got. Sz�mos halad� int�zked�st foganatos�tott, t�bbek k�z�tt megsz�ntette a rabszolgatart�s int�zm�ny�t (1335).

A nagykor� Magnus Eriksson bemutatkoz�s�t siker k�s�rte, a d�nokkal folytatott nyertes h�bor�t k�vet� varbergi b�ke (1343) kimondta Skåne, Blekinge �s Halland tartom�nyok Sv�dorsz�ghoz val� csatol�s�t. 1355-ben Magnus fia, Håkon lett az akkoriban f�ggetlen Norv�gia kir�lya, lehet�s�g ny�lt az �szaki �llamok egyes�t�s�re. Az uni� megval�s�t�s�t Valdemar Atterdag d�n kir�ly akad�lyozta meg, aki 1360-ban �tvitorl�zott hadaival a D�ni�t Sv�dorsz�gt�l elv�laszt� �resundon, �s visszafoglalta a sv�d megsz�ll�s alatt lev� tartom�nyokat. 1364-ben Håkon feles�g�l vette Valdemar le�ny�t, a t�z �ves Margar�t�t, �s viszonylag csendes id�k k�vetkeztek.

Magnus Eriksson kir�ly feles�g�nek, a Hollandi�b�l sz�rmaz� Blanka kir�lyn�nek udvarh�lgyek�nt kezdte p�lyafut�s�t a mai, egyes�lt Eur�pa v�d�szentje, a J�zus szenved�seiben tobz�d� Szent Birgitta (1303-1373). Birgitta az egyed�li a 61, szentnek nevezett sv�d k�z�l, akit a p�pa kanoniz�lt, azaz felv�tetett a szentek n�vjegyz�k�be (canon).

A f��ri Persson - a k�s�bbiekben Brahe - csal�db�l sz�rmaz�, nyolcgyermekes Birgitt�nak b�ven volt alkalma meg�zlelni a hatalmat �s a gazdas�got. Tudta j�l mir�l besz�lt, amikor el�t�lte a testi �letet, az �lvezetek hajszol�s�t. 1343-ban, korabeli szok�s szerint Santiago de Compostel�ba, Szent Jakab s�rj�hoz zar�ndokolt, ahol a t�bbiek p�ld�j�t k�vetve, nyakon cs�kolta Szent Jakab szobr�t. A haza�ton f�rje, Ulf Gudmarsson, s�lyosan megbetegedett, �s Arras-ban �gynak esett. A beteg�gy mellett im�dkoz� Birgitta el�tt megjelent Szent Denis, Franciaorsz�g v�d�szentje, �s biztos�totta arr�l, hogy f�rje meg fog gy�gyulni. Ulf �llapota t�nyleg javult, �s Birgitta jelen�sei h�tk�znaposak lettek.

Szent Denis oltalma csak francia f�ld�n volt �rv�nyes. Az �zvegysorba jutott Birgitta szak�tott f�ny�z� �letm�dj�val. Kolostorba vonult, �s mint a fens� hatalmak �nk�nyes sz�viv�je, szorgalmasan k�zvet�tette a mennyei hat�s�gok utas�t�sait. Az �giek hol az angol-francia h�bor� befejez�s�t, hol Skåne tartom�ny�nak v�g�rv�nyesen Sv�dorsz�ghoz csatol�s�t, hol pedig Magnus kir�lynak azonnali lemond�s�t s�rgett�k. A Birgitta jelen�seinek hiteless�g�t vizsg�l�, a csal�d bar�taib�l �ll� sv�d p�sp�ki bizotts�g arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy Birgitta �ll�t�sa megfelel a val�s�gnak.

A fels� hatalmak k�v�ns�g�ra, a 47 �ves Birgitta R�m�ba l�togatott. Birgitt�t megel�zte h�re, az �ppen R�m�ban tart�zkod� V. Orb�n, avignoni p�pa enged�lyezte, hogy a Vadsten�ban kolostort �p�tsen. A h�l�s Birgitta �va intette a p�p�t az Avignonba val� visszat�r�s vesz�lyeire. A p�pa nem hallgatott a j� sz�ra, �s haza�rkezte ut�n r�videsen meghalt.

A 68 �ves Birgitta utols� zar�ndok�tja a Szentf�ldre vezetett. A jelen�sekben gazdag �tr�l 1373-ban t�rt vissza R�m�ba, ahol a k�vetkez� �vben elhunyt. Le�nya, (Szent) Katalin, az �p�l�f�lben lev� vadstenai ap�ca- �s szerzeteskolostor els� abedissz�ja, R�m�b�l hazahozatta anyja f�ldi maradv�nyait. Az orsz�gos gy�jt�ssel �sszekuporgatott ken�p�nz �s a "lobbiz�s" megtette a hat�s�t: IX. Bonif�c p�pa 1391-ben szentt� kanoniz�lta Birgitt�t.

A vesztes h�bor� miatt el�gedetlen sv�d f�urak 1364-ben el�ld�zt�k Magnus Erikssont, �s a koron�t Magnus s�gor�nak, a n�met mecklenburgi Albrektnek aj�nlott�k fel, akit az Uppsal�t�l t�z kilom�terre d�lre fekv� Mora-k�v�n�l (a k��p�tm�nynek ma m�r nyoma sincs) m�g ugyanabban az �vben kir�lynak ki�ltottak ki. A sv�d c�mer Albrekt kir�lyt�l sz�rmazik: k�k mez�ben h�rom, g�l�ba rakott, s�rga korona. Nem volt eredeti �tlet, a lovagromantika aranykor�ban a tet�t�l talpig galvaniz�lt lovagokat azonos�t�, pajzsra festett c�merekben s�r�n el�fordult a h�rom bibliai kir�ly hagyat�ka, a h�rom korona. (Albrekt koron�it a d�nok is megkedvelt�k, �s az 1613-as Kn�red-i b�kek�t�s alkalm�val megegyeztek a k�z�s haszn�latban.)

Håkon hal�la ut�n fiatal �zvegye, Margit Valdemarsdotter ker�lt a norv�g tr�nra, aki apja ut�n a d�n tr�nt is �r�k�lte. A falkenbergi csat�ban (1389) a sv�d ellenz�k - Margit hat�kony t�mogat�s�val - legy�zte a stockholmi n�met polg�rs�g t�mogat�s�t �lvez� Albrektet, �s h�s�get esk�d�tt Margit kir�lyn�nek. A Kalmarban megtartott tal�lkoz�n (1397) az �szaki orsz�gok k�pvisel�i megszavazt�k a h�rom kir�lyi dinasztia egyes�l�s�t. A "kalmari uni�" c�lja a n�met gazdas�gi- �s katonai expanzi� megakad�lyoz�sa volt. Az imm�r d�n-norv�g-sv�d Margit uni�s kir�lyn� �r�k�s�nek, az akkor 15 �ves pomer�niai Erik kir�lyt v�lasztott�k.

S�lyos ad�k, kegyetlens�gek, a n�p lefegyverz�se jellemezt�k Margit (1397-1412) �s XIII. Erik (1412-1439) uralm�t. A sv�d f�mipari k�zpontokat neh�z csap�sk�nt �rte a Hansa-ellenes politika. Az �ltal�nos el�gedetlens�g a n�met sz�rmaz�s� parasztvez�r, Engelbrekt Engelbrektsson vezette mozgalomban (1434) cs�csosodott ki. A zavarg�sokat kihaszn�lva a Karl Knutsson Bonde (VIII. K�roly) vezette f�urak vett�k �t a hatalmat. Azt, hogy zavaros id�k voltak, mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy K�roly t�bb menetben (1448-1457, 1464-65, 1467-1470) uralkodott.

1470-ben n�met p�rti Sten Sture lett Sv�dorsz�g korm�nyz�ja, akinek a d�nokkal, �s az uni� sv�d h�veivel, a f�ldbirtokos tan�csurakkal kellett megk�zdenie. A Stockholm k�zep�n fekv� - az�ta jelent�sen megcsonk�tott - brunkebergi magaslat erd�vel ben�tt gerinc�n megv�vott csat�ban (1471 okt�ber 10-ik�n) Sture csapatai legy�zt�k az I. Kereszt�ly kir�ly vezette - �s a Vasa �s Oxienstierna sv�d f�urak t�mogatta - d�n hadsereget. T�bb mint �tsz�z �v t�vlat�b�l a sv�d-d�n h�bor�nak elk�nyvelt �tk�zet a b�nyaiparban �s k�lkereskedelemben �rdekelt dalarnai b�ny�szok �s stockholmi polg�rs�g, valamint a marhateny�szt�st �s a tejterm�ket el�nybe helyez� upplandi - felvid�ki - gazd�k �sszecsap�sa volt.

I. Kereszt�ly �tezer f�nyi serege a hegycs�csot uralta, m�g Sten Sture csapatai a mai Åhlens City nagy�ruh�z fel�l t�madtak. A d�nt� �sszecsap�sban, melyre a Klara-templom mellett ker�lt sor, I. Kereszt�ly megsebes�lt, �s a d�n sereg a mai Kungstr�dgårdenen �t a Skeppsholmen mellett kik�t�tt haj�k fel� menek�lt. A besz�ll�s nem volt z�kken�mentes: hatsz�zan lelt�k hal�lukat a Str�mmen viz�ben. A siker id�leges volt, a h�rom kir�lys�g koron�j�t megint a d�n kir�ly, I. J�nos (1481-1513) �r�k�lte.

1480-ban Stockholmba �rkezett, a k�nyvnyomtat�s tudom�ny�val a n�met Johan Snell. M�hely�t a Riddarholmenen fekv� sz�rkebar�tok kolostor�ban rendezte be. Az els� Sv�dorsz�gban nyomtatott k�nyv - "Dialogus creaturarum moralizatus", latin fabula-gy�jtem�ny - 1488-ban jelent meg. A kultur�lis �let egy m�sik jelent�s v�vm�nya is ebb�l az id�b�l sz�rmazik: Tydecke l�porgy�rt� mesternek a l�por nyersanyagainak �sszekever�s�hez f�z�tt p�link�j�r�l kider�lt, hogy m�sra is kit�n�en alkalmas. (Sok haszna nem sz�rmazott bel�le, mert a gy�rt�s monop�lium�t 1490-ben egy Kort Flaskedragar nevezet� ember szerezte meg.)

A sv�d f�urakb�l, papokb�l, �s polg�rokb�l �ll� ellenz�k f�ggetlens�gi t�rekv�sei az id�sebb Sten Sture fia, az ifj� Sten Sture (1512-1520) f��r vezet�se alatt folytat�dtak, mindaddig, m�g II. Kereszt�ly d�n kir�ly, a sv�d tr�n t�rv�nyes �r�k�se 1520 janu�r 19-ik�n, a jelent�s n�met t�mogat�s dac�ra, Bogesund mellett legy�zte a sv�d hadsereget. Kristina Gyllenstierna, Sten Sture fiatal �zvegye h�siesen v�dte Stockholmot, �s csak az �ltal�nos amnesztia felt�tel�vel kapitul�lt. II. Kereszt�ly a stockholmi Nagytemplomban sv�d kir�lly� koron�ztatta mag�t, �s ezzel helyre�ll�totta az uni�t. Uralm�nak biztos�t�s�ra, 1520 november�ben, hitszeg� m�don kiv�geztette a nemzeti p�rt Stockholm v�r�ba csalt vezet�it, k�zel sz�z el�kel� dignit�st.

A "stockholmi v�rf�rd�vel" befejez�d�tt a k�z�pkor.

K�t jelenet a stockholmi v�rf�rd�b�l. Balra a p�sp�k�k lefejez�se,
jobbra Sten Sture s�rj�nak ki�s�sa.
Nagy m�ret