A stockholmi v�rf�rd� ut�n egy fiatal f��r, Guszt�v Eriksson Vasa �llt L�beck, a hatalmas Hansa-v�ros t�mogatott sv�d szabads�gharc �l�re. A dalarnai szabadparasztokb�l �s l�becki zsoldosokb�l �ll� hadsereg r�vid id� alatt felszabad�totta Sv�dorsz�g nagy r�sz�t a d�n uralom al�l. A sikereken felbuzdult sv�d orsz�ggy�l�s el�bb korm�nyz�v�, majd 1523 j�nius 6-ik�n kir�lly� v�lasztotta a 27 �ves Guszt�v Vas�t. A h�rom skandin�v �llam sz�vets�ge ezzel v�get �rt.

Ak�rmilyen kem�ny ad�t vetett ki Guszt�v Vasa a sv�d n�pre, nem volt el�g a l�becki ad�ss�g t�rleszt�s�re. Ekkor �rkezett haza n�met f�ldr�l a fiatal Olaus Petri, tarsoly�ban Luther radik�lis tanaival: "Az egyh�zi tulajdon a n�p�!" Guszt�v Vasa a V�steråsban �sszeh�vott orsz�ggy�l�sen (1527) kier�szakolta a katolikus vall�s betilt�s�t, a protest�ns tanok hirdet�s�t, �s az egyh�znak a korona fennhat�s�ga al� helyez�s�t. Az egyh�zi birtokok egy r�sz�t a nemess�g kapta, hogy azt�n sz�vvel-l�lekkel helyeselje a reform�ci�t.

Guszt�v Vasa nem el�gedett meg a Luther jelszav�val lefoglaltatott egyh�zi vagyonnal, amint valamelyik f��r megtollasodott, haza�rul�s v�dj�val elkobozta annak javait. �gy korm�nyozta az orsz�got, mintha az saj�t birtoka lett volna. Mindenbe belesz�lt, alattval�i �let�t sz�mtalan �rt�kes �tmutat�ssal keser�tette. V�rbe fojtott minden megmozdul�st, megtorolt minden h�tlens�gre utal� jelet. A hitbuzg� dalarnaiak h�romszor is felkeltek ad�m�ni�s kir�lyuk ellen, de mindannyiszor kegyetlen�l levert�k �ket. Az engedetlens�gre sz�t�kat elfogt�k, lev�gott fej�ket g�l�ba rakva tett�k k�zszeml�re. (Nem kiz�rt dolog, hogy Guszt�v olvasta Machiavelli m�v�t, az Il Princip�t (1513). - "Csal�ssal, �s orgyilkoss�ggal!" - ez volt abban az id�ben a diplom�ciai k�dex egyik legfontosabb kit�tele. Ezt a gyakorlatot foglalta elm�letbe Machiavelli, ezt saj�t�tott�k el a kor eur�pai nagyhatalmainak uralkod�i: V. K�roly, I. Ferenc �s VIII. Henrik is.)

1535-ben, egy �prilisi napon, Stockholm eg�n egyszerre t�bb nap ragyogott. Guszt�v Vasa legh�bb fegyverhordoz�ja, Olaus Petri szerint a ritka jelens�g politikai v�ltoz�sok, j�vend� revol�ci�k el�h�rn�ke volt. A jelk�pes �zenet megtette a hat�s�t, nem telt bel� sok id� �s az uralkod� tr�nusa al� helyezett puskaporos hord�val pr�b�ltak v�gezni zsarnokkal. N�h�ny nappal a kijel�lt id�pont el�tt Hans Vindrank, az egyik �sszeesk�v�, fel�nt�tt a garatra, �s kikotyogta a tervet. A hasonl� esetek gyakoriak a sv�d t�rt�nelemben. Guszt�v Vasa vask�zzel s�jtott az �sszeesk�v�kre. Haragja a l�tsz�lag �rtatlan Olaus Petrit sem ker�lte el. Guszt�v Vasa ugyan nem tisztelte az �ltala megreform�lt egyh�zat, de ilyen ny�lt l�p�sre m�g � sem merte r�sz�nni mag�t, ez�rt - "Nem gondoltam komolyan" - alapon megkegyelmezett a hal�lra �t�lt Petrinek, �s r�gi elvt�rs�t visszahelyezte a Nagytemplom papj�nak tisztj�be. A ked�lyek megenyh�ltek, a rendek az 1544 �vi orsz�ggy�l�sen meger�s�tett�k protest�ns hit�ket, �s elismert�k sv�d korona els�sz�l�tts�gi jog szerinti �r�kl�s�t. Guszt�v Vas�nak k�sz�nhet�en a sv�d kir�lyok azont�l nem v�laszt�ssal, hanem �r�k�s�d�s �tj�n ker�ltek a tr�nra.

Guszt�v Vasa els� k�t h�zass�g�b�l t�z gyereke sz�letett: �t fi� �s �t le�ny. Az �t fi�b�l h�rom kir�ly lett: XIV. Erik, III. J�nos �s IX. K�roly. A l�nyok k�z�l Cec�lia volt a legszebb. �l�sesz�, forr�v�r� fruska lehetett, im�dta a lovagi torn�kat k�vet� t�ncot. Tizenkilenc �ves kor�ban Erik b�tyja rajtakapta egy n�bolond n�met herceggel. A "cs�b�t�t" lekapt�k a t�z k�rm�r�l, �s a dulakod�s hev�ben - �ll�t�lag - megszabad�tott�k a meggondolatlan cselekedet�rt felel�s testr�szt�l. Cec�lia hi�ba sikoltozott versenyt lovagj�val, az att�l kezdve h�tat ford�tott a szebb nemnek, �s �lete h�tralev� r�sz�t kert�szked�ssel t�lt�tte. A h�rbe hozott Cec�li�t az apja vette kezel�sbe. A nevel� sz�nd�k� feny�t�s nem volt �ppen f�jdalommentes, de Guszt�v hal�la napj�ig tagadta, hogy kit�pte volna a l�nya haj�t.

Guszt�v Vasa csal�di �lete mag�n viselte v�rb�, kolerikus jellem�t. Els� feles�ge, Sachsen-Lauenburg-i Katarina civakod�s k�zepette bek�vetkezett h�ztart�si balesetben hunyt el. a m�sodik, Margareta Lejonhufvud 38 �ves kor�ban mondott b�cs�t az �rny�kvil�gnak. Az 52 �ves Guszt�v �reg napjainak felvid�t�s�ra feles�ge h�g�nak a le�ny�t, a tizenhat �ves Katarina Stenbockot vette maga mell�. Az esk�v� celebr�l�s�ra felk�rt p�sp�k�k felh�borodottan utas�tott�k vissza ezt a megtisztel� feladatot. V�g�l, mint minden munk�ra, erre is akadt jelentkez�. A moraliz�l� p�sp�k�k pedig t�prenghettek azon, hogy vajon mikor kapj�k vissza j�vedelmez� �ll�sukat.

Guszt�v Vasa hal�la ut�n fia, XIV. Erik (1560-68) foglalta el a tr�nt. Hogy mi�rt �ppen a XIV. lett, arra Johannes Magnus az utols� sv�d katolikus �rseknek a sv�d kir�lyokr�l sz�l�, latin nyelv� kr�nik�ja (1554) adja meg a v�laszt. Johannes Magnus szerint No� unok�ja, Mag�g, 88 �vvel az �z�nv�z ut�n �rkezett n�pes csal�dj�val Sv�dorsz�gba. Mag�gnak - Ady Endr�t nem sz�m�tva - �t fia volt. A legnagyobb fi�, Suenno, a sv�dek tulajdonk�ppeni �satyja, kinek hal�la ut�n fiv�re, Ubbo l�pett a tr�nra. Nev�hez f�z�dik Uppsala v�ros�nak megalap�t�sa. Harmadikk�nt Siggo uralkodott, aki Sigtuna v�ros�t alap�totta meg, �s �gy tov�bb. A hazafias �rzelmekt�l f�t�tt olvas�k �r�m�re Johannes Magnus nyolc K�rolyt �s tizenh�rom Erik kir�lyt sz�molt �ssze. (Az els� tucat K�roly �s Erik a mondavil�gb�l val�.)

Eriket G�teborg mellett �rte utol apja hal�l�nak h�re. �ppen �ton volt Angli�ba, hogy szem�lyesen k�rje meg I. Erzs�bet kir�lyn� kez�t. (A protest�ns Erzs�bet VIII. Henrik �s Boleyn Anna le�nya volt. A protest�ns vil�g j� szemmel n�zte volna a h�zass�got.) Mire Erik vissza�rt Stockholmba, J�nos �ccse m�r megszervezte a temet�st. A t�li s�t�ts�gben hatalmas gy�szmenet vonult a stockholmi palot�t�l az uppsalai d�mig.

F�l �vre r� az uppsalai d�mban koron�z�sra gy�ltek �ssze a rendek. Eriket szentelt olajjal felkent�k, fej�re helyezt�k a Hollandi�b�l rendelt aranykoron�t, �s kez�be nyomt�k a koron�z�si jelv�nyeket: a jogart, a birodalmi alm�t, a birodalmi kulcsot �s a kardot. (A koron�z�si kell�keket �vente egyszer, az orsz�ggy�l�s megnyit� �l�s�re, kik�lcs�nzik a stockholmi kir�lyi palota m�zeum�b�l.) A napokig elh�z�d� �nneps�gek alatt el�sz�r neveztek ki Sv�dorsz�gban gr�fokat �s b�r�kat.

A humor�rz�kt�l teljesen mentes XIV. Erik (1560-1568) nyolc�ves r�muralommal tette mag�t eml�kezetess�. Beteges gyanakod�s�nak testv�rei �s a f�urak egyar�nt c�lpontjai voltak. Apja v�gakarata ellen�re megfosztotta fiv�reit az �n�ll� hercegesked�st�l. J�nos �ccs�t - aki a n�la 11 �vvel id�sebb Jagell� Katalint, a katolikus I. Zsigmond lengyel kir�ly le�ny�t vette feles�g�l - b�rt�nbe vettette. 1567-ben Uppsal�ba rendelte a Sture csal�d tagjait �s rokonaikat, Sten Ban�rt �s Sten Leijonhufvudot. Miel�tt a sebt�ben �sszeh�vott, megf�leml�tett rendek j�v�hagyt�k volna a haza�rul�ssal v�dolt f�urak hal�los �t�let�t, Erik megl�togatta a f�urakat a b�rt�nben, �s t�rdre borulva k�rt bocs�natot t�l�k. A foglyok r�vid ideig �rvendezhettek, mert az �r�lt uralkod� t�rt r�ntott, �s lesz�rta a hozz� legk�zelebb �ll� Nils Sturet. - "Sten urat kiv�ve mindenkit v�gezzetek ki!" - adta ki a parancsot elk�pedt k�s�ret�nek. Hi�ba pr�b�lta jobb bel�t�sra b�rni �t �reg tan�t�mestere, Dionysius Beurreus, �t is felkoncoltatta. Az elborult elm�j� Erik fut�snak eredt, �s elt�nt a kegyelem�rt esdekl�k el�l.

Erik tan�csad�ja, J�ran Persson, aki egyfajta rend�rminiszter, a titkosszolg�lat f�n�ke szerep�t t�lt�tte be, nem tudta eld�nteni, hogy a k�t azonos keresztnev� f��r k�z�l melyik "Sten �rnak" kegyelmezzenek meg. Paszi�nsz�ba mer�lt, jobbnak l�tta megv�rni Erik hangulatv�ltoz�s�t. A kiv�gz�ssel megb�zott Peder Gadd sem tudott v�lasztani, ez�rt Sten Ban�r �s Sten Leijonhufvud t�l�lt�k az "uppsalai v�rf�rd�t". (Sten Ban�r harminch�rom �v m�lva ism�t rossz l�ra tett, holttest�t a "link�pingi v�rf�rd�b�l" hozt�k haza, hogy Stockholm �szaki r�sz�n, a danderydi templomban helyezz�k �r�k nyugalomra. Egyesek soha nem tanulnak.) A parasztruh�ban bolyong� Erikre h�rom nap m�lva tal�ltak r�. R�geszm�j�t�l megszabadulva bel�tta tette sz�rny�s�g�t, bocs�nat�rt esedezett, �s tetemes k�rt�r�t�st utaltatott ki az �rintett csal�doknak.

Erik utolj�ra 1568-ban borzolta fel a ked�lyeket, amikor egy parasztle�nyt, Katarina Månsdottert vezette az olt�rhoz. Erik a rendek megbotr�nkoz�s�t 1563 �ta fogva tartott J�nos �ccse szabadl�bra helyez�s�vel pr�b�lta enyh�teni. J�nos �s �ccse, K�roly herceg �gy fosztott�k meg Eriket a hatalomt�l, hogy a nemess�g felkel�s�nek �l�re �lltak. Eriket b�rt�nbe vetett�k, majd nyolc�vi raboskod�s ut�n bors�leves�be - a sv�d nemzeti eledelbe - kevert arz�nnal megm�rgezt�k. A kir�lly� ki�ltott III. J�nos feles�ge befoly�sa alatt megtartotta az �j, evang�likus istentiszteletek mellett a katolikus mis�ket. (Kil�pni a protest�ns egyh�zb�l az�rt � sem mert.) Lengyelorsz�gban az ut�d n�lk�l elhunyt Zsigmond �gost kir�ly hely�be B�thory Istv�n erd�lyi fejedelmet h�vt�k meg a lengyel rendek. B�thory elfogadta a felt�teleket, �s 1576-ban feles�g�l vette az �zvegy kir�lyn�t, Jagell� Ann�t. (Mit meg nem tesz az ember egy kir�lys�g�rt!) B�thory vez�rlete alatt a magyar hajd�s�g �s a lengyel lovass�g sz�tsz�rta a hatalomra t�r� oroszokat, akiknek a gyenges�g�t kihaszn�lva, a Pontus De la Gardie vezette sv�d seregek 1581-ben elfoglalt�k Kexholm finn tartom�nyt �s Narva er�d�tm�ny�t, az oroszok egyed�li kij�rat�t a Balti-tengerre.

1586-ban ism�t meg�resedett a lengyel tr�n. A lengyel f�urak J�nos kir�ly fi�t, a Jagell� h�z sarj�t, a katolikus hitben nevelt sv�d tr�n�r�k�st, Zsigmondot v�lasztott�k kir�lyuknak. III. J�nos 1593-ban bek�vetkezett hal�l�val be�llt paradox helyzetet - a sz�ls�s�gesen protest�ns Sv�dorsz�g tr�nj�nak �r�k�se a katolikus Lengyelorsz�g kir�lya - kompromisszummal oldott�k meg a sv�dek. Az apja temet�s�re hazat�rt II. Zsigmond kir�llyal �nnep�lyesen meg�g�rtett�k, hogy a nagyapja, Guszt�v Vasa �ltal megalapozott szellemben folytatja az orsz�g korm�nyz�s�t. Ezut�n Sv�dorsz�g kir�ly�v� ki�ltott�k Zsigmondot.

Zsigmond kir�ly nemhogy betiltotta volna a katolikus istentiszteleteket, hanem sv�d katolikusokat �ltetett a fontos �llami hivatalokba. T�voll�t�ben nagyb�tyja, K�roly herceg t�lt�tte be a r�gensi szerepet, aki az er�szakos reform�ci� h�ve volt. Javaslat�ra az 1595-ben S�derk�pingben tartott orsz�ggy�l�s elrendelte a katolikusok sz�m�zet�s�t Sv�dorsz�gb�l. Az orsz�ggy�l�s ut�n K�roly herceg k�s�ret�vel Vadsten�ba lovagolt, �s razzi�t tartott a kolostorban. Az ap�c�knak megparancsolt�k, hogy hagyj�k el az orsz�got. A kincsek ut�n s�v�rg� f�urak cs�k�nnyal estek a falaknak, felfesz�tett�k Szent Birgitta �s Szent Katalin kopors�it, turk�ltak a porlad� csontok k�z�tt. Mes�s kincsek h�j�n az olt�rter�t�n �s a gyertyatart�kon osztoztak.

A K�roly herceg �nk�nyes uralm�t ny�g�, kir�lyh� sv�d f�urak sorban sz�ktek �t a t�rv�nyes kir�ly oldal�ra. Zsigmond kir�ly �rv�nytelennek nyilv�n�totta nagyb�tyja t�rv�nyeit, �s hogy �rveinek nagyobb nyomat�kot szerezzen, 1598-ban lengyel zsoldoshadsereg �l�n t�rt vissza Sv�dorsz�gba. A rokonok a Link�ping melletti Stångbon�l csaptak �ssze. K�roly sz�mbeli f�l�nyben lev� serege k�nny� gy�zelmet aratott a kis l�tsz�m�, f�leg lengyel zsoldosokb�l �ll� kir�lyi csapatokon. A csat�ban kimer�lt hadvez�rek borozgat�s k�zben, k�nnyed cseveg�ssel fejezt�k be a napot. Zsigmond bel�tta a helyzet lehetetlens�g�t, lemondott a sv�d tr�nr�l, �s hazat�rt Lengyelorsz�gba. A foglyul ejtett Zsigmond-p�rti f�urakat t�rgyal�sra eml�keztet� sz�nj�t�k ut�n hal�lra �t�lt�k, �s lem�sz�rolt�k. (Link�pingi v�rf�rd�). Az �gy�sz maga IX. K�roly volt, titk�ra pedig Erik G�ransson Tegel, a h�rhedt J�ran Persson fia.

Rettenetes Iv�n 1584-ben bek�vetkezett hal�la ut�n kialakult tr�nvisz�ly v�gs� pusztul�ssal fenyegette Oroszorsz�got. Iv�nt f�lkegyelm� fia, Feodor, majd Borisz Godunov, Feodor s�gora, k�vette a tr�non. Amikor 1605-ben Borisz Godunov meghalt, Lengyelorsz�gban megjelent IV. Iv�n elveszettnek hitt fia, Dimitrij. A lengyel t�mogat�ssal Moszkv�ba �rkez� Dimitrijt�l csak az a Sujszki herceg nem hat�dott meg, aki m�r 1591-ben elt�tette a l�b al�l Iv�n c�r hetedik fels�g�t�l sz�rmaz�, igazi Dimitrijt. Sujszki h�vei bet�rtek a Kremlbe, meg�lt�k a csal� �l-Dimitrijt, tetem�t el�gett�k �s, hogy nyoma sem maradjon, hamvait �gy�b�l kil�tt�k. A lengyelek elmenek�ltek, �s Sujszki c�rnak ki�ltatta ki mag�t.

Sujszki c�r �r�me r�vidnek bizonyult, mert hamarosan �jabb, lengyel p�rti �l-Demeter jelent meg a sz�nen, aki Kalug�ban �t�tte fel f�hadisz�ll�s�t, onnan puszt�tott szertesz�t az orsz�gban. Sujszki ekkor IX. K�rolyhoz fordult seg�ts�g�rt. Amikor a sv�d hadsereg megsz�llta Moszkv�t, Zsigmond kir�lyon volt a sor, hogy csapatokat k�ldj�n Moszkva felszabad�t�s�ra. A lengyel sereg Zolkievszky vez�rlete alatt, 1610 j�nius 24-�n nagy csat�ban legy�zte, �s lemond�sra k�nyszer�ttette Sujszkit. (A Moszkv�b�l ki�ld�z�tt sv�dek elfoglalt�k Novgorodot, �s 1617-ben onnan dikt�lt�k a stolbovai orosz-sv�d b�ke felt�teleit.)

A lengyelek fel�gett�k Moszkv�t, csak a Kreml �s n�h�ny templom maradt meg. A sarokba szor�tott boj�rok Zsigmond fi�nak, L�szl�nak aj�nlott�k fel a c�ri koron�t, de Zsigmond nem fogadta el az ortodox vall�s gyakorl�s�val kapcsolatos felt�teleket. Ekkor az id�k�zben (1611) elhunyt IX. K�roly kisebb fi�t, a t�z�ves Karl Filipet h�vt�k meg az orosz tr�nra, de az �zvegy sv�d kir�lyn� nem engedte el kisfi�t a hossz� �tra. Az orosz n�p felkelt, �gy a sv�dek, mint a lengyelek ellen, �s 1612 okt�ber 22-�n a Kremlt feladta a ki�heztetett lengyel �rs�g. A boj�rok magukhoz ragadt�k a hatalmat, �s Romanov Mih�lyt, a rosztovi metropolita 17 �ves fi�t v�lasztott�k c�rnak.