II. Guszt�v Adolf atyj�t�l, az 1611-ben elhunyt IX. K�rolyt�l h�rom h�bor�t, �s romba d�nt�tt orsz�got �r�k�lt. A d�n b�ke sokba ker�lt - Sv�dorsz�g magas v�lts�gd�jat fizetett �lvsborg (a mai G�teborg) v�ros��rt - de az oroszokkal 1617-ben k�t�tt stolbovai b�k�vel siker�lt Oroszorsz�got kiz�rni a Balti-tengerr�l. Az elpusztult sv�d v�rosokat fel�p�tett�k, fejl�d�snek indult a b�ny�szat �s a kereskedelem. �j k�zigazgat�s �s �j perrendtart�s l�pett �letbe, amely a szeg�ny p�rokat az urak �nk�nye ellen v�dte. Az 1617-ben tartott �rebroi orsz�ggy�l�st�l kezdve a sv�d orsz�ggy�l�s a kir�ly, az orsz�got annak t�voll�t�ben vezet� �ttag� tan�cs, �s a n�gy rend k�pvisel�i k�z�tti t�rgyal�sok sz�nhelye lett. Ugyanazon az orsz�ggy�l�sen elfogadott vall�si jogszab�ly �rtelm�ben haza�rul�snak sz�m�tott katolikusnak lenni, k�lf�ldi katolikus iskol�ba vagy egyetemre j�rni.

A lengyel-t�r�k h�bor�t kihaszn�lva, Guszt�v Adolf 1621-ben h�tba t�madta gy�l�lt unokatestv�re, Zsigmond kir�ly Lengyelorsz�g�t. A jezsuit�k vagyon�t elkobozt�k, a kolostorok k�nyvt�rait felpakolt�k, �s Uppsal�ba k�ldt�k. (A p�lda ragad�s volt: az Eur�p�ban m�k�d� sv�d hadvez�rek att�l fogva mindent hazak�ldtek, amire r�tett�k a kez�ket.) A Mare Balticum - a Balti-tenger - egy csap�sra Mare Suecicumm� v�lt.

Guszt�v Adolf lelk�ben a vall�sos buzg�s�g a dics�s�g �s hatalom ut�ni v�ggyal keveredett. Saj�t kezdem�nyez�sre k�z�s protest�ns eur�pai frontot hozott l�tre a Szent Liga - Zsigmond, Ferdin�nd cs�sz�r, a katolikus n�met hercegek �s a spanyolok - ellens�lyoz�s�ra. A sv�d birodalmi gy�l�s azzal a felt�tellel egyezett bele a sv�d hadsereg anyagi szponzor�l�s�ba, hogy az a h�bor�t idegen f�ld�n v�vja.

A sv�dek sz�vets�gesei a harminc�ves h�bor�ban a protest�ns n�met hercegs�gek, D�nia �s Velence voltak. Sokat nyomot a latban Guszt�v Adolf s�gora, Bethlen G�bor erd�lyi fejedelem t�mogat�sa. (M�ria Eleon�ra sv�d kir�lyn� �s Brandenburgi Katalin erd�lyi fejedelemasszony n�v�rek voltak.) Az anyagi fedezet v�ratlan helyr�l �rkezett: Richelieu kardin�lis, a katolikus Franciaorsz�g minisztere, "az ellens�gem ellens�ge a bar�tom" elv alapj�n p�nzelte Guszt�v hadsereg�t. A h�bor�hoz csapatsz�ll�t� haj�kra volt sz�ks�g, ez�rt Guszt�v Adolf parancs�ra, 1625-ben megkezdt�k a modern sv�d hadiflotta ki�p�t�s�t.

Az 1500-as �vek tengeri hadvisel�s�re az ellens�g haj�inak megcs�kly�z�sa, leg�nys�g�nek harck�ptelenn� t�tele, �s lobog�j�nak bevon�sa volt jellemz�. A kezdeti, �mmel-�mmal leadott �gy�l�v�sek ut�n a v�llalkoz�bb szellem� f�l szorosan az ellens�ges haj� mell� f�rk�z�tt, cs�kly�k, vasmacsk�k seg�ts�g�vel mag�hoz kapcsolta, �s k�zitus�val d�nt�tte el a harcot. A XVII. sz�zad m�sodik fel�t�l kezd�d�en m�r a nagym�ret� "sorhaj�k" j�tszott�k a f�szerepet. (Hogy az �gy�knak szabad tere legyen, a haj�knak sorban, egym�s m�g�tt kellett haladniuk.) Az ellens�ges haj�hadak felsorakoztak, �s kezdet�t vette az �gy�p�rbaj. Az nyert, akinek t�bb haj�ja maradt.

A Guszt�v Adolf nagypap�j�r�l elnevezett Vasa hadihaj� mag�n viselte mindk�t technika jeleit. Az �gyukkal nem fukarkodtak: a k�t fed�lzeten �sszesen 64 darab, k�zel egytonn�s �gy� torka meredt a csukhat� ablakokb�l az ellens�gre. A v�zrebocs�t�s, azaz az els�, �.n. sz�z�t el�tt Klas Fleming tengernagy parancs�ra harminc leg�ny futkor�szott fel s al� a kir�lyi palota el�tt kik�t�tt Vasa fed�lzet�n. A Vasa vesz�lyesen megingott, �s majd, hogy bele nem d�lt a v�zbe, �gyhogy a pr�b�t meg kellett szak�tani. Ennek ellen�re, sor ker�lt a felavat�sra.

1628 augusztus 10-ik�n a Stockholmot k�rnyez� dombok feket�lltek az ujjong� n�pt�megt�l. A sv�d d�szl�v�st k�vet�en - egym�s ut�n k�t-k�t �gy�l�v�s - a sz�npomp�s haj� elindult a Djurgården fel�. A mai Tivolihoz k�zeli Beckholmen sziget�n�l a vitorl�kba belekapott a sz�l. A haj��ri�s megbillent, az als� fed�lzet �gy�ny�l�sain be�z�nl�tt a v�z, a kir�lyi haj�had gy�ngyszeme az oldal�ra billent, �s a megh�vott celebrit�sokkal a fed�lzet�n, hatalmas bugybor�kol�s k�zepette els�llyedt. A fed�lzeten tart�zkod� sz�z�tven megh�vott k�z�l �tvenen a hull�mokban lelt�k hal�lukat.

A haj��p�t�s hi�nyos elm�leti ismereteib�l ered� katasztr�fa nem t�ntor�totta el a nagyrav�gy� Guszt�v Adolfot tervei v�ghezvitel�ben. 1630-ban 130 000 kit�n�en fegyverzett �s mintaszer�en fegyelmezett katon�val megh�d�totta Pomer�ni�t �s Mecklenburgot, majd Berlinnek tartott, hogy s�gor�t, Gy�rgy Vilmos brandenburgi v�laszt�fejedelmet megnyerje az �gynek. Gy�rgy eleinte vonakodott, mire Guszt�v Adolf �gy�kat szegeztetett a palot�nak. A berezelt Gy�rgy k�szs�ggel al��rta a szerz�d�st.

Id�k�zben a katolikus liga seregei, Tilly �s Pappenheim vez�rlet�vel 1631 m�jus�ban elfoglalt�k �s feld�lt�k Magdeburgot, a protestantizmus egyik v�gv�r�t. A protest�nsok ekkor utols� rem�nys�g�k, Guszt�v Adolf m�g� sorakoztak, �s szeptember 17-ik�n, Breitenfeld mezej�n (Lipcs�n�l), legy�zt�k a diadalokban meg�sz�lt, addig veretlen Tilly hadsereg�t, Guszt�v Adolf pedig sz�zezres f�nyi hadserege �l�n bevonult a v�dtelen M�nchenbe. Nyitva �llott el�tte Bajororsz�g, �s az osztr�k tartom�nyok.

Ferdin�nd cs�sz�r szorult helyzet�ben a sok�ig mell�z�tt Wallensteinhoz fordult, aki hosszas el�k�sz�letek ut�n, 1632 november�ben L�tzen mezej�n csapott �ssze Guszt�v Adolf sereg�vel. A napokon �t tart� csat�b�l a sv�dek ker�ltek ki gy�ztesk�nt. Megszerezt�k a cs�sz�riak z�szl�it �s �gy�it, �s Wallenstein sereg�t cs�fos fut�sra k�nyszer�tett�k. Guszt�v Adolf nem �rte meg a csata v�g�t. A csata hev�ben - �s a s�r� k�dben - t�l k�zel lovagolt egy cs�sz�ri v�rtes-ezredhez, �s t�bb goly�t�l tal�lva hal�losan megsebes�lt. Az akkor �ppen n�met f�ld�n tart�zkod� �zvegye, Maria Eleon�ra aranyba foglaltatta f�rje bebalzsamozott sz�v�t. Guszt�v Adolf tetem�t gy�szol� h�vei hazavitt�k Sv�dorsz�gba. Stockholmba �rkezve, Maria Eleon�ra k�tszem�lyes kopors�t rendelt, minduntalan felnyittatta f�rje kopors�j�t, �s k�zel k�t �ven �t k�sleltette f�rje temet�s�t. Az �llamtan�cs, �l�n Axel Oxenstiern�val, jobb�ra Maria Eleon�ra bizarr k�v�ns�gaival foglalkozott. Miut�n lebecs�l� m�don nyilatkozott a sv�dekr�l, a hideg id�j�r�sr�l, a ny�lk�s szikl�kr�l, a felbosszantott gy�mkorm�ny a hiszt�rikus �zvegyet Krisztina le�nya nevel�s�re alkalmatlannak nyilv�n�totta.

A k�ts�gbeesett Maria Eleon�ra 1640 nyar�n D�ni�ba sz�k�tt, kiv�l� okot szolg�ltatva az �jabb sv�d-d�n h�bor�hoz. A Lennart Torstensson �s Gustav Horn vezette sz�razf�ldi er�k 1643-ban - ki tudja h�nyadszor - elfoglalt�k a d�li tartom�nyokat. A sikert a sv�d-holland flotta diadala tet�zte be, mely 1644-ben megsemmis�t� veres�get m�rt a d�n haj�hadra. Csak a francia �s holland �rdekek akad�lyozt�k meg azt, hogy a sv�dek teljesen eltiporj�k D�ni�t.

Guszt�v Adolfot kiskor� le�nya, Krisztina, az utols� Vasa-uralkod� k�vette a sv�d tr�non. Krisztina azonnal b�k�t k�t�tt D�ni�val (1645 Br�msebro). Kihaszn�lva a b�keid� adta lehet�s�geket, vallon kov�csok �rkeztek Li�ge k�rny�k�r�l, akik a forradalmas�tott magn�m-m�dszerrel vil�gh�rt szereztek a sv�d vasipari term�keknek. A hollandok Amsterdamot haszn�lva mint�ul fel�p�tett�k G�teborgot, �s Louis De Geer holland �zletember l�trehozta a rabszolga-kereskedelemmel foglalkoz� Sv�d Afrikai T�rsas�got. Az 1641-ben, �rdemei elismer�sek�nt nemesi rangra emelt de Geer volt az egyed�li, aki hollandul mondott besz�det a sv�d orsz�ggy�l�sben. 1645-ben megjelent az els� sv�d �js�g - Ordinari Post Tijdender, mely Post och Inrikes Tidningar c�mmel az�ta is rendszeresen megjelenik

Ebben az id�szakban Carl Gustaf Wrangel hadvez�r a franci�kkal v�llvetve fosztogatta D�l-N�metorsz�got. Sz�mtalan kincset k�ld�tt haza az �p�l�f�lben lev� Skokloster kast�ly�ba. Sz�rnyseg�dje, Kristoffer von K�nigsmark 1648-ban bevette Pr�g�t, kifosztotta Hradcany v�r�t, �s a Harminc�ves h�bor� legnagyobb zs�km�ny�ra tett szert. (Az "Ez�st bibli�t", a Codex argenteust ma is az Uppsalai egyetemi k�nyvt�rban �rzik.) N�h�ny h�nappal k�s�bb megk�t�tt�k a wesztf�liai b�k�t.

A Harminc�ves h�bor� alatt hozott �ldozatok nem voltak teljesen hi�baval�ak. A b�ke diplom�ciai szinten nagyhatalomm� emelte Sv�dorsz�got. A tetemes k�rt�r�t�s mellett ter�letileg is gyarapodott. A wesztf�liai b�ke r�szleteinek finom�t�s�ra, a v�gs� megbesz�l�sre, N�rnbergben ker�lt sor. A t�rgyal�sokon a Karl Gustaf pfalzi gr�f, a k�s�bbi X. K�roly Guszt�v eln�k�lt. A z�r�banketten 128 fog�st szolg�ltak fel, aranyozott oroszl�nfejb�l bor csurgott az �p�let el�tt �sszegy�lt sz�jt�t�kra. �jf�lkor bevonult harminc musk�t�s, �s Carl Gustaf Wrangel vez�nyszav�ra a mennyezetbe l�ttek. R�gen tudt�k a m�dj�t...

A m�velts�g�r�l, �les esz�r�l, messze f�ld�n h�res Krisztina kir�lyn�, fi�s viselked�s�vel kir�tt a k�rnyezet�b�l. C�ll�v�sben, lovagl�sban versenyre kelt a f�rfiakkal, ennek ellen�re legsz�vesebben a tudom�nyok m�vel�s�vel foglalkozott. Sz�mos k�r�je akadt, de mindny�jukat visszautas�totta. - "A sz�v szerelemre teremtett! De a szerelem �s a h�zass�g j�form�n �sszef�rhetetlen." - "Az emberek az�rt h�zasodnak meg, mert nem tudj�k, hogy mit csin�lnak." - "A h�zass�g �r�mei nem egyenl�tik ki annak kellemetlens�g�t." - sorolta aforizmasz�mba men� kifog�sait. T�ny, hogy amikor megsz�letett, el�sz�r mindenki "fi�t" ki�ltott, �s csak apr�l�kos vizsg�lat ut�n rendelt�k vissza a k�rt�s�ket a palota ablak�b�l.

"�szak Minerv�ja" sz�mos tud�ssal levelezett; udvar�ba megh�vta kora h�res gondolkod�it. R�vid ideig "Cogito ergo sum" Cartesius, azaz Ren� Descartes (1596-1650) is Stockholmban tart�zkodott. (A hideg �s nedves �ghajlat kikezdte a francia tud�s eg�szs�g�t. A Fredrik Adolf templom udvar�ban temett�k el. Porait 1666-ban sz�ll�tott�k haza Franciaorsz�gba.)

1650-ben Sv�dorsz�gnak 850 000 lakosa volt, k�z�l�k 12 000-en �ltek Stockholmban. Az 1649-es �v term�se elpusztult, �h�ns�g, el�gedetlens�g uralkodott az orsz�gban. Krisztina ebben az �vben koron�ztatta meg mag�t. Az�rt, hogy orsz�ga m�gse maradjon tr�n�r�k�s n�lk�l, r�vette a rendeket, hogy unokab�tyj�t, a pfalzi K�roly Guszt�vot fogadj�k el ut�dj�ul. A rekordhossz� koron�z�si menet a Stockholm �szaki r�sz�n, a k�zpontt�l �t kilom�terre fekv� Jakobsdal - ma Ulriksdal - kast�lyb�l indult. Az els�k m�r a Nagytemplomhoz �rtek, de az utols�knak m�g nem siker�lt be�llniuk a sor v�g�re. Hat h�feh�r paripa h�zta a kir�lyn� hint�j�t, ez�st patk�ik csattogtak a Storkyrkobrinken - a templomhoz vezet�, enyh�n lejt�s �ton. Krisztina ez�st tr�non �lve fogadta az orsz�g f�urainak h�dolat�t. A Nagyt�ren bor folyt a sz�k�k�tb�l, a palota ablakaib�l p�nzt sz�rtak a m�moros alattval�k k�z�.

N�gy �v m�lva, 1654-ben, Krisztina kir�lyn�, az Uppsal�ban egybegy�lt rendek el�tt lemondott K�roly Guszt�v jav�ra a tr�nr�l, �s �tt�rt a katolikus hitre. A protest�ns vil�g vezet� alakj�nak, Eur�pa egyik nagyhatalm� uralkod�j�nak katolikus hitre val� �tt�r�se sz�mtalan spekul�ci�ra adott okot. K�ts�gk�v�l intellektu�lis hat�rozat volt: Krisztina idej�ben mindent, ami az irodalomban, fest�szetben, szobr�szatban �s zen�ben �j �s nagy volt, a katolikusok alkott�k katolikus orsz�gokban. Ezekhez k�pest Sv�dorsz�g barb�r orsz�g volt.

Tal�n az Eur�p�ban zs�km�nyolt, �s Sv�dorsz�gban betiltott k�nyvek "fert�zt�k meg a lelk�t".

- Vesz�lyes dolog k�nyvet lopni! - mondta egy h�res Krisztina-kutat�. - Valaki m�g elolvassa �ket!