A gy�mkorm�ny, majd Krisztina uralkod�sa alatt a nemess�g m�rt�ktelen�l meggazdagodott. A kor leggazdagabb f�ura, Magnus Gabriel de la Gardie kancell�r tulajdon�ban t�bb mint ezer uradalom, �s kast�ly volt, t�bbek k�z�tt Karlsberg, Ulriksdal �s Drottningholm. Az 1655-ben tartott orsz�ggy�l�sen a papi �s polg�ri rend elfogadta a X. K�roly Guszt�v �ltal szorgalmazott "redukci�t", az elszeg�nyedett korona elidegen�thetetlen, de m�gis elidegen�tett birtokainak visszaszolg�ltat�s�t. A nemesi rend k�nytelen volt beleegyezni, de a kir�ly hatalm�t korl�tlann� tev� t�rv�ny kivitele el� annyi akad�lyt g�rd�tett, hogy az csak j�val k�s�bb, 1680-ban teljes�lt.

1655 j�nius 15-ik�n a sv�d hadsereg lerohanta az utols� Vasa ivad�k, J�nos K�zm�r kir�ly orsz�g�t, �s X. K�roly Guszt�v Lengyelorsz�g kir�lyak�nt �nnepeltette mag�t. Sz�vets�ges�vel, II. R�k�czi Gy�rgy erd�lyi fejedelemmel egy�tt birtokolta Lengyelorsz�got, kiv�ltva ezzel a nagyhatalmak haragj�t. A megment�st D�nia h�bor�s �zenete jelentette 1657-ben. X. K�roly Guszt�v sz�gyenkez�s n�lk�l hagyhatta el Lengyelorsz�got.

A sv�dek N�metorsz�gon kereszt�l indultak D�nia fel�. Elfoglalt�k D�nia d�li orsz�gr�sz�t, majd Jylland sziget�r�l a Kis-Belt csontt� fagyott jeg�n �tkelve meglept�k a zord id�j�r�s miatt ostromra nem sz�m�t� Koppenh�ga v�d�it. III. Frigyes d�n kir�ly sietve beleegyezett a roskildei b�ke (1658) el�nytelen felt�teleibe. D�nia megint elvesztette Skånet, valamint a Katteg�t melletti Hallandot �s Bleking�t.

A siker cs�cs�n �ll� 37 �ves X. K�roly Guszt�v t�d�gyullad�st kapott, �s 1660 febru�r 13-ik�n, G�teborgban elhunyt. Hal�los �gy�n fogalmazott v�grendelet�ben fi�nak, a n�gy�ves K�roly feln�tt� v�l�s�ig, hattag� gy�mkorm�nyra b�zta az orsz�g vezet�s�t, melynek tagjai az eln�ki szerepet bet�lt�, k�t szavazatra jogosult �zvegy, Hedvig Eleon�ra, Carl Gustaf Wrangel birodalmi tengernagy, Magnus Gabriel De la Gardie birodalmi kancell�r �s a holland sz�rmaz�s� Herman Fleming birodalmi kincst�ros voltak.

A X. K�roly hal�lh�r�re hazasiet� Krisztin�t udvarias hidegs�ggel fogadta az alkalom tisztelet�re egyes�lt luther�nus front. Elkeseredett t�rgyal�sok ut�n, tekint�lyes apan�zs ellen�ben �r�kre lemondatt�k a sv�d koron�r�l. Krisztina csal�dottan t�rt vissza szeretett R�m�j�ba. A Tevere jobb partj�n fekv� Palazzo Riarioban lakott, k�nyveket �s m�t�rgyakat gy�jt�tt - gy�jtem�nye magv�t a pr�gai rabl�sb�l sz�rmaz� t�bb tucat �rt�kes festm�ny k�pezte - kir�lyi akad�mi�t alap�tott az olasz nyelv tisztas�g�nak meg�rz�s�re. �regkor�ra kistermet�, k�v�r any�ka lett, csinos kis szak�llal a tok�j�n. - "Az �regs�g a hal�ln�l is borzaszt�bb." - mondogatta. 62 �ves kor�ban halt meg. Nagy pomp�val temett�k el a Szent P�ter bazilik�ban. - "Az ember �lland�an a boldogs�got keresi, azt, amit nem lehet megtal�lni ebben az �cska, komisz vil�gban." A protest�nsok legnagyobb h�s�nek l�nya a katolikus egyh�z legszentebb templom�ban, a Szent P�ter katedr�lisban v�rja a felt�mad�st.

A "Stockholm Banco" 1611-ben - Eur�p�ban el�sz�r - bankjegyeket bocs�tott ki. A neh�z r�zlemezekn�l sokkal k�nnyebben kezelhet� pap�rp�nz hamar n�pszer� lett. Az, hogy a p�nz �rt�ke �sszef�gg�sben �llhat a bankjegyek kibocs�t�s�nak m�rt�k�vel, akkoriban fel sem �tl�tt. 1688-ban az emberek megrohant�k a bankot, kit�rt a p�nik, �s a bankjegyek premierje botr�nyba f�lt. A cs�d�t mondott bankot �tvette a korm�ny, �s a Birodalom Rendjei Bankja n�ven �zemeltette tov�bb.

1670-ben kir�lyi "var�zsl�-bizotts�g" alakult, mely felsz�l�totta a papokat, k�sz�tsenek n�vsort a boszork�nys�ggal gyan�s�tott szem�lyekr�l. A boszork�ny-hiszt�ria 1675-ben �rte el a cs�csot, csup�n az �szak-sv�dorsz�gi H�rn�sandban 71 szem�lyt v�geztek ki. (Az utols� "boszork�nyt" 1704-ben v�gezt�k ki, majd 1779-ben t�r�lt�k a t�rv�nyk�nyvb�l a boszork�nys�g b�ntet�s�t.)

1672-ben a rendek �ltal korl�tlan hatalommal felhatalmazott XI. K�roly �tvette a gy�mkorm�nyt�l a hatalmat. N�mi er�szak alkalmaz�s�val kereszt�lvitte a r�g�ta esed�kes redukci�t - az el�dei uralkod�sa alatt nemesi k�zbe ker�lt kir�lyi vagyon elkobz�s�t - majd XIV. Lajos francia kir�ly t�mogat�s�nak a tudat�ban nekil�tott az id�k�zben ism�t d�n k�zbe ker�lt sv�d ter�letek visszaszerz�s�hez. A tengeri �tk�zetekben a sv�dek rendre alulmaradtak, a sv�d haj�had "koron�ja", a Kronan is odaveszett. 1676 december�ben a haj�had n�lk�l maradt XI. K�roly bet�rt Skåneba, �s Lund mellett tal�lkozott a t�li t�borba vonult d�n sereggel.

A harci rendben felsorakozott seregek egym�st szemmel tartva indultak a Lundt�l h�t kilom�terre fekv�, strat�giai fekv�s� Sz�lmalom-cs�cs fel�. Eleinte csak araszolva, azt�n mind siet�sebben, a v�g�n eszeveszett rohan�ssal. Els�nek a sv�d lovass�g jobb- �s a d�n lovass�g balsz�rnya �rkezett meg. Nem v�rt�k meg, am�g a gyalogosok is utol�rik �ket, hanem azon nyomban egym�snak estek. Az �sszecsap�sb�l a sv�dek ker�ltek ki gy�ztesen, �s K�rollyal az �l�k�n, a k�zeli, meg�radt patakba kergett�k a menek�l� d�nokat. Nagyon meg lehettek el�gedve, mert �r�kon �t n�zt�k a zajl� j�gt�bl�k k�z�tt k�szk�d� d�nok hal�ltus�j�t.

Ezalatt a k�t hadsereg z�me �gy�p�rbajt v�vott. D�li 11-kor az �gy�goly�k elfogytak, �s a k�t sereg �sszecsapott. Az eredm�nnyel egyik f�l sem volt el�gedett, ez�rt eb�dsz�netet tartottak. A sz�netet kihaszn�lva, elk�ldt�k Erik Dahlberget, a zseni�lis hadm�rn�k�t, keresse meg K�rolyt �s a lovass�got. Azt�n az er�re kapott hadak megint egym�snak estek. Egy �ra m�lva �jabb sz�netet tartottak.

A sz�mbeli f�l�nyben lev� d�nok d�lut�n h�romkor utols� rohamra indultak. A mun�ci� elfogyott, ember ember ellen harcolt. Ekkor �rkezett meg K�rollyal az �l�n a lovass�g. A sv�dek �tv�gtak a meglepett d�n seregen, �s egyes�ltek a gyalogs�ggal. A d�nok harci rendje felbomlott, menek�lt, ki amerre tudott. Az ezut�n k�vetkez� m�sz�rl�ssal v�get �rt az �szaki orsz�gok t�rt�net�nek legv�resebb �tk�zete. 9000-en vesztett�k �let�ket: 4000 sv�d �s 5000 d�n katona.

Az 1679-es koppenh�gai b�ke meger�s�tette Sv�dorsz�g mai hat�rait. A sv�d-d�n h�bor� nem �rt v�get, csak a d�n �lom, Skåne visszacsatol�sa foszlott sz�t. A d�n gerill�kkal (snapphanar) kegyetlen�l lesz�moltak, Skåne lakoss�g�t er�szakkal sv�des�tett�k. A skånei paraszt v�geredm�nyben jobban j�rt, mivel Sv�dorsz�gban ismeretlen volt a jobb�gys�g int�zm�nye, de a - " K�sz�nj�k neked, hogy sv�dek lehett�nk!" - felirat XI. K�roly uddevallai szobr�n, enyhe t�lz�s.

A b�ke megszil�rd�t�sa �rdek�ben XI. K�roly feles�g�l vette V. Kereszt�ly kir�ly n�v�r�t, Ulrika Eleon�r�t. H�t gyermek�k sz�letett, k�zt�k a k�s�bbi XII. K�roly, �s a kor�n elhunyt Ulrik, akir�l az Ulriksdal kast�ly�t elnevezt�k. Ulrika kir�lyn� 1693-ban halt meg. A Karlsberg palot�ban ravatalozt�k fel, ott leste meg a kulcslyukon kereszt�l Stormkrantz kapit�ny, amint hull�hoz nem ill� �l�nks�ggel besz�lgetett udvarh�lgy�vel. A titokzatos "feh�r asszony" az�ta is n�pszer� k�s�rtet a kir�lyi kast�lyokban.