A XII. K�roly makacs, h�bor�s politik�j�ba belef�radt orsz�g b�k�re v�gyott. Az 1720-as �s 1723-as orsz�ggy�l�seken hozott t�rv�nyek �rtelm�ben a korm�nytan�cs vette �t a hatalmat. A tan�cs felel�ss�ggel tartozott a rendeknek, melyek k�z�l a nemesi rend volt a legbefoly�sosabb. Az orsz�got gyakorlatilag a Lovagok h�z�b�l, a Riddarhusetb�l ir�ny�tott�k. Az egyeduralom megsz�nt�vel a kir�ly eln�ke volt ugyan a tan�csnak, de belesz�l�sa az orsz�g �gyeibe csak n�vleges volt. Az 1718-t�l 1772-ig tart� rendi korm�nyzatot, m�s n�ven Szabads�g kort, a sv�d t�rt�nelem legnyugodtabb, legboldogabb id�szaka.

A rendek uralkod�sa alatt �l�nk kereskedelem folyt eg�sz Eur�p�val, Amerik�val �s K�n�val, elk�sz�lt az �j polg�ri �s b�ntet�t�rv�nyk�nyv. Vir�gzott a tudom�nyos �let, amely Linn�, Celsius �s Sch�ele idej�n �rthet� volt. Anders Johan von H�pken, a kalap-p�rt k�s�bbi vezet�je - "a tudom�nyok p�rtol�s�ra, k�l�n�s tekintettel a matematik�ra �s a term�szettudom�nyokra" - megalap�totta a Kir�lyi Tudom�nyos Akad�mi�t, melynek els� gy�l�s�t 1739-ben tartott�k a Riddarhusetben. (A Tudom�nyos Akad�mia ma - t�bbek k�z�tt - a k�miai �s fizikai Nobel-d�jat �t�li oda.)

A politikai �let a nemesi p�rtok k�zdelm�b�l �llott. Az �llam erej�t a kalap- �s a h�l�sipka-p�rt verseng�se b�n�totta. Ez ut�bbiak �vatos, gyanakv� hozz��ll�suk�rt kapt�k a nev�ket, a b�tor, f�rfias viselked�sre utal� "kalapvisel�kt�l". A kalaposok a francia, a sipk�sok orosz �rdekekben m�k�dtek, kell� �vd�jak fej�ben. A kalap-p�rt uralma sikertelen h�bor�kat, a sipka-p�rt vezette korm�nyok halad� szellem� t�rv�nyeket - az 1766-ban kimondott sz�l�s- �s sajt�szabads�got is - hagyt�k az ut�kornak.

XII. K�rolyt n�v�re, a legend�san cs�nya Ulrika Eleon�ra, �s f�rje, a hessen-kasseli Frigyes k�vette a tr�non. A n�cs�b�sz Frigyes ink�bb a metresszeit t�ntette ki figyelm�vel, �gy Ulrika gyermektelen maradt. Az 1740-ben kirobbant orosz h�bor�t k�vet�en a gy�ztes orosz korm�ny kier�szakolta, hogy a b�ke tart�s�t�sa �rdek�ben Erzs�bet c�rn� egyik rokon�t, Frigyes Adolf holsteini herceget, a l�becki p�sp�k�t nevezz�k ki a sv�d korona �r�k�s�nek.

1751-ben Hesseni Frigyest szeret�je, Hedvig Taube karjaiban �rte a hal�l. Sv�dorsz�g tr�nj�ra Frigyes Adolf �s feles�ge, Lovisa Ulrika, Nagy Frigyes porosz kir�ly n�v�re l�pett. Frigyes Adolf sz�les �rdekl�d�s�, m�velt ember, feles�ge felvil�gosult kir�lyn� volt, Voltaireel levelezett, Rousseau m�veit olvasta.

1756-ban, Lovisa kir�lyn� h�veinek sz�k k�re amat�r-felkel�st szervezett a rendek hatalm�nak megd�nt�s�re. Az egyik puccsol� azonban t�l m�lyen n�zett a poh�r fenek�re - �gy-e ismer�s a t�rt�net - �s id� el�tt elkotyogta a terv r�szleteit. A megtorl�s nem k�slekedett, a felb�sz�lt rendek parancs�ra kiv�geztek n�h�ny sz�z felkel�t. A nemesek tr�nfoszt�ssal fenyeget�ztek, de Nagy Frigyes n�v�r�vel nem mertek ujjat h�zni. Adolf Frigyessel megal�z� nyilatkozatot �rattak al�, amelyben �nnep�lyesen meg�g�rte, hogy amennyiben feles�ge m�g egy k�s�rletet tesz a hatalom �tv�tel�re, azonnal lemond a tr�nr�l. A tr�n�r�k�s nevel�s�re korm�nyh� nemeseket neveztek ki. (Ez valahogy term�szetes volt, hiszen sem Adolf Frigyes kir�ly, sem pedig neje nem besz�lt sv�d�l.)

Lovisa kir�lyn� 1760-ban egy t�z �ves rabszolg�t kapott aj�nd�kba. Ma m�r nem sz�m�t k�l�n�sebb esem�nynek, ha az utc�n sv�d�l hangosan t�rsalg�, fekete b�r� t�rsas�gba botlik az ember, de az 1700-as �vekben �mulattal tekintettek a sz�nes b�r� idegenre. (1890-ben k�l�n rendelet �rta el�, hogy a Stockholmban tart�zkod� feket�k a kellet�n�l nagyobb felt�n�s elker�l�se v�gett p�rosan j�rjanak az utc�n.)

Az aj�nd�k kap�ra j�tt. Lovisa saj�t vadember�n pr�b�lhatta ki Rousseau elm�let�t. A kis Badin a kir�lyfiakkal, a k�s�bbi III. Guszt�vval �s XIII. K�rollyal egy�tt n�tt fel, egy asztaln�l ettek, egy �gyban aludtak. A k�l�nbs�g csak az volt, hogy am�g a kir�lyi csemet�k szigor� neveltet�sben r�szes�ltek, addig Badin megszor�t�sok, b�ntet�s �s feny�t�s alkalmaz�sa n�lk�l nevelkedett. �rni, sz�molni megtan�tott�k, de t�bbet nem k�veteltek t�le. Akaratos, rosszalkod� tin�dzserr� v�lt. Szabadon j�rk�lt a kir�lyi palot�kban, �s hamarosan minden titkos j�rat�t ismerte a stockholmi �s a drottningholmi kast�lyoknak. A kis Badin mindenkit tegezett, a kir�ly sz�k�n hint�zott, �s a kis Gusztit gazfick�nak sz�l�totta. Nem volt m�s v�laszt�s, mint gaty�ba r�zni a fiatalurat. A megszor�t�sok megtett�k a hat�sukat �s 1768-ban, a kir�lyi csal�d jelenl�t�ben megkeresztelt�k a 18 �ves Adolf Ludvig Gustaf Albrecht Badin Couchi-t. Tiszteletre m�lt� ember v�lt bel�le, nevel�anyja saj�t gyermekein�l is jobban b�zott benne. Lujza n�ni hal�los �gy�n Badint b�zta meg azzal, hogy el�gesse szem�lyes leveleit.

Lujza n�ni hal�la ut�n le�nya, Sofia Albertina hercegn� vette p�rtfog�s�ba Badint, aki hol udvari titk�r, hol balettmester, hol pedig t�rv�nysz�ki �ln�k volt. Karl herceg beprotezs�lta a szabadk�m�ves �cs-rendbe, kir�lly� koron�ztat�sa ut�n pedig egyenesen a rend nagymester�nek nevezte ki. (Bel�that� id�n bel�l nem fordul meg fekete ember sem a kir�ly, sem a parlament, sem pedig a szabadk�m�ves p�holyok valamelyik�nek m�g a k�zel�ben sem.)

Az 1760-ban kit�rt eur�pai gazdas�gi v�ls�g s�lyos csap�sk�nt �rintette Sv�dorsz�got is. A kalaposok ideje alatt gombak�nt elszaporodott gy�rak sorra t�nkrementek, az �llamad�ss�g ism�t el�rte a XII. K�roly h�bor�i ut�n elad�sodott Sv�dorsz�g�t. A v�ls�g alatt az �llam megpr�b�lta Sv�dorsz�got a lehet� legt�bb ter�leten gazdas�gilag f�ggetlenn� tenni. Betiltott�k a k�v�, a tea �s a bor behozatal�t, luxus-ad�t vetettek ki a doh�nyra, a t�lgyfakopors�kra, a porcel�nra �s a lak�jokra. Selyemtermel� �s feldolgoz� �zemet ind�tottak a Drottningholm kast�ly melletti, Kantonnak elnevezett ter�leten. Hi�ba p�nzelte a francia korm�ny az arisztokrata kalaposokat, idej�k lej�rt, �s az orosz korm�nyt�l kapott anyagi t�mogat�snak k�sz�nhet�en 1765-ben a sipk�sok vett�k �t a hatalmat.

A kalaposok bel�tt�k, hogy egyed�l nem k�pesek a hatalom visszaszerz�s�re. Titokban sz�vetkeztek a kialakul�f�lben lev� kir�lyp�rti csoportosul�ssal, melynek vezet�je a fiatal tr�n�r�k�s, Guszt�v volt. A tervekbe beavatott Adolf Frigyes kir�ly 1768 kar�csony�n, az orsz�g �rdekeire hivatkozva lemondatta a korm�nyt, �sszeh�vatta az orsz�ggy�l�st. A sipk�sok nem engedelmeskedtek, amire Frigyes Adolf lemond�ssal v�laszolt. Ennek h�r�re az �llami hivatalok �s a hadsereg b�rokrat�i nem fogadt�k el a pecs�t hiteless�g�t. A sipk�sok k�nytelenek voltak 1769 tavasz�n Norrk�pingben �sszeh�vni az orsz�ggy�l�st, amelyre sz�p sz�mmal �rkeztek francia, d�n, orosz �s angol k�ld�ttek. A szavazatok v�s�rl�sa, a korrupci� minden addigi rekordot megd�nt�tt. A franci�k bizonyultak a legb�kez�bbeknek, a korm�ny lemondatott tagjai hely�be a kalaposok ker�ltek, akik azt�n hamar megfeledkeztek a kir�lyi sz�vets�gesekr�l.

Adolf Frigyest 1771-ben el�rte a gyomr�ra valamit is ad� uralkod� v�gzete. Egy hom�rb�l, osztrig�b�l �s kavi�rb�l �ll� vacsora ut�n guta�t�st kapott.