A puccsot k�vet�en a nemess�g visszanyerte a III. Guszt�v alatt elvesztett hatalm�t. A birodalmi gy�l�s nemcsak helyeselte a t�rt�nteket, hanem Guszt�v Adolfot �s �sszes �r�k�seit mind�r�kre tr�nvesztettnek nyilv�n�totta, �s a kir�lys�got ism�t K�roly hercegre ruh�zta.

XIII. K�roly tanult unoka�ccse hib�j�b�l. Els� int�zked�se a test�rs�g jogainak, �s megk�l�nb�ztet� c�m�nek vissza�ll�t�sa volt, majd �r�k�s�r�l biztos�totta az orsz�got. Mivel K�rolynak nem volt sem fia, sem pedig uralkod�sra alkalmas rokona, ez�rt sv�d tr�n�r�k�snek a 42 �ves d�n herceget, Karl Augustot nevezte ki, aki ellen Nap�leonnak sem volt kifog�sa. A cs�sz�r udvarias k�z�mb�ss�ggel kezelte a v�lem�nye szerint orosz �rdekszf�r�ba tartoz� Finnorsz�got �s Sv�dorsz�got. - S�ndor c�r nemes uralkod�! B�zzatok benne! - �zente K�rolynak.

A gethes Augustot nagyon felzaklathatta a j� h�r, mert egy b�k�s katonai par�d� alatt lefordult a lov�r�l, �s kilehelte a lelk�t. Akkoriban m�g nem ismert�k a stressz eg�szs�gtelen hat�s�t, ez�rt r�gt�n megindult a sugdol�z�s, hogy �gy megm�rgezt�k, meg �gy megm�rgezt�k. A gyan� fokozatosan Axel von Fersen gr�fra, XIII. K�roly IV. Guszt�vt�l �r�k�lt f�udvarmester�re terel�d�tt.

- K�tsz�zkilencven �vvel ezel�tt, egy h�v�s j�niusi reggel err�l a helyr�l indult el Axel von Fersen utols� �tj�ra. Az elk�vetkez� f�l�r�ban v�gigj�rjuk azt az utat, mely az id�s f�udvarmesternek az �let�be, �n�knek pedig - a stockholmi idegenvezet� zseb�b�l jegyt�mb�t vett el� - mind�ssze 50 koron�ba ker�l.

- A Slussen fel�l �rkez� temet�si menetet d�szruh�s lovas katon�k vezetik. M�g�tt�k halottaskocsin a felravatalozott Karl August, a menetet a feket�be �lt�z�tt, komor f�udvarmester, az ilyenfajta szertart�sok cerem�niamestere, Axel von Fersen gr�f hint�ja z�rja. A temet�sre kigy�lt n�p sorai k�z�tt fut�t�zk�nt terjed a h�r: - Fersen gr�f megm�rgezte a tr�n�r�k�st! - A cs�csel�k r�j�n, hogy b�ntetlen�l gar�zd�lkodhat. A kora reggeli �r�kt�l folyamatosan osztogatott ingyen p�linka megteszi a hat�s�t. - Gyilkos! - �v�ltik. Bet�rik a hint� ablakait, a v�dtelen gr�fot kir�ncig�lj�k a hint�j�b�l, �s agyonverik. A v�rszemre kapott t�meg �j �ldozat ut�n n�z, forradalom szele lebben. A katon�k v�gre parancsot kapnak a rend helyre�ll�t�s�ra. A tett sz�nhelye ki�r�l, a felismerhetetlens�gig meggyal�zott tetemet napok m�lva nagy pomp�val temetik...

Axel von Fersennek, a nagy id�k tan�j�nak elt�vol�t�s�val nem old�dott meg a tr�n�r�k�s k�rd�se. Kit lehetett azokban a zavaros id�kben erre a k�nyes �s felel�ss�ggel j�r� feladatra felk�rni? Egy m�sik d�n herceget! A felk�r�knek m�r csak arr�l kellett megbizonyosodniuk, hogy v�laszt�suk megfelel-e Nap�leonnak, Eur�pa leghatalmasabb uralkod�j�nak. �rtak neki egy levelet, �s egy nem t�l brili�ns k�pess�g�, de megb�zhat� katonatisztnek, a huszonkilenc �ves Carl Otto M�rner hadnagynak a kez�be nyomt�k, fusson el vele P�rizsba.

M�rner nem volt l�ngelme, de arra mag�t�l is r�j�tt, hogy ha nem akar hadnagyk�nt nyugd�jba menni, akkor valami magas �ll�s� p�rtfog�t kell szereznie. P�ld�ul egy kir�lyt! P�rizsban a h�tpecs�tes levelet �tadta a sv�d �rdekeket k�pvisel� miniszteri tan�csosnak, azt�n sarkon fordult, �s elindult, hogy saj�t szak�ll�ra keressen tr�n�r�k�st. A jobb szalonokba nem volt bej�r�sa, ez�rt a kocsm�kban k�rdezgette a poh�rt�rsakat arr�l, hogy ki Nap�leon kedvence a cs�sz�ri udvarban? Szeg�ny pi�sok, akkor is el voltak maradva egy p�r bros�r�val, ez�rt r�vid t�preng�s ut�n a kegyvesztett, 47 �ves Bernadotte t�bornagyra tippeltek, aki f�nyes p�lyafut�s�t nagyr�szt csinos feles�g�nek, Eug�nie Desir�e Clary-nek, a cs�sz�r egykori menyasszony�nak k�sz�nhette.

A rettenetes szeg�nys�gben �l� Bonaparte Nap�leon Marseilleben jegyezte el a gazdag selyemkeresked� l�ny�t, Desir�e-t - vagy, ahogy � sz�l�totta - Eugenie-t. H�zass�gra nem ker�lt sor, mert Robespierre-t el�rte a v�gzete, �s Nap�leont felrendelt�k P�rizsba. A Barras befoly�sa alatt �ll� direktor�tus a nemzet�rs�g �l�re �ll�totta Nap�leont, aki cser�be elvette feles�g�l Barras levetett szeret�j�t, Josephine-t. Nap�leon hatalomra jut�sa ut�n nem feledkezett meg elhagyott menyasszony�r�l. A hoppon maradt Desir�e-t �sszeboron�lta egyszer� sz�rmaz�s� t�bornok�val, Jean Baptiste Bernadotte-tal.

1805-ben Jean Baptiste Bernadotte �ppen j�kor �rkezett meg csapataival az austerlitzi csat�ba, hogy eld�ntse az �tk�zet sors�t. Nap�leon �r�m�ben a N�poly melletti Ponte-Corvo hercegs�get adom�nyozta vit�z t�bornagy�nak, aki ezut�n sikert sikerre halmozott. A j�nai csat�ban megad�sra b�rta a Bl�cher vezette porosz sereg marad�k�t, majd a wagrami csat�ban a sz�sz hadtestet vezette, s azt napiparancs�ban az egekig magasztalta. Ez m�r nem tetszett a f�n�knek. Nap�leon haboz�s n�lk�l a kispadra �ltette az egyre nagyobb �n�ll�s�got mutat� Bernadotte-ot.

Vajon mi j�rhatott Jean Baptiste Bernadotte - a r�vids�g kedv��rt Bernadotte - fej�ben, amikor egy kis hadnagy - val�sz�n�leg t�rt francias�ggal - felaj�nlotta neki a vil�g sz�l�n fekv�, elmaradt orsz�g koron�j�t? Felkereste Nap�leont, �s megeml�tette a furcsa aj�nlatot. Nap�leon sz�val sem eml�tette, hogy m�r megv�laszolta a sv�d korm�ny level�t, kez�t pillanatig sem v�ve ki a kab�tj�b�l, sz�rakozottan b�logatott. Bernadotte-nak megtetszett az �tlet...

Az Axel von Fersen meglincsel�s�t k�vet� k�zhangulat lehetetlenn� tette a zavartalan tan�cskoz�st Stockholmban, ez�rt a sv�d korm�ny lek�lt�z�tt �rebro v�ros�ba. �rebr�ba �rkezett M�rner �s Bernadotte �r�sbeli meghatalmaz�s�t l�pten-nyomon lobogtat� Jean Antoine Fournier, a G�teborgban letelepedett minden h�jjal megkent francia nagykeresked�. J�rt�k a kocsm�kat, terjesztett�k a h�rt: - A nagy Nap�leon kedvenc�t, Jean Baptiste Bernadottet jel�lte Sv�dorsz�g tr�nj�ra! - Fournier nem fukarkodott a r�b�zott p�nzzel: etette, itatta �rebro kocsm�iban a rendek k�pvisel�it. A parasztoknak b�k�t, a polg�rs�gnak t�mogat�t, a nemess�gnek csorb�tatlan jogokat �g�rt Bernadotte nev�ben. Bernadotte ellen sz�lt az, hogy nem besz�lt sv�d�l, �s katolikus volt, ami Sv�dorsz�gban akkoriban hal�los b�n volt. Az orsz�ggy�l�s 11:1 ar�nyban a d�n herceget v�lasztotta tr�n�r�k�snek, �s a d�nt�s�t a korm�ny el� terjesztette. M�r csak a k�l�gyminiszter al��r�sa hi�nyzott a dokumentumr�l.

Lars von Engestr�m, sv�d k�l�gyminiszter nem akarta elsietni a dolgot. Mag�hoz rendelte Bernadotte kortes�t. Fournier sok mindent eladott m�r a sz�kszav�, gyanakv� �szakiaknak. Bernadotte sem sz�radt a nyak�n. Megdolgozta a k�l�gyminisztert. Hogy Bernadotte ilyen vit�z katona, meg olyan j� vezet�, Nap�leon jobb keze �gy b�keid�ben, mint h�bor�ban. Ami pedig a vall�s�t illeti, sz�v�ben mindig luther�nus volt. Most �ppen a sv�d nyelvet tanulja. Ha pedig tr�n�r�k�ss� v�lasztj�k, akkor nem csak a sz�v�t, hanem a vagyon�t is mag�val hozza Sv�dorsz�gba.

Az "�rvek s�lya alatt" azt�n az orsz�ggy�l�s Jean Baptiste Bernadotte-ot, Pontecorvo herceg�t v�lasztotta Sv�dorsz�g tr�n�r�k�s�nek. Sokat nyomott a latban Bernadotte �s S�ndor c�r k�zismert bar�ts�ga. �vekre r�, 1814-ben, amikor a franci�k utols� csat�jukat v�vt�k a cs�sz�r z�szlaja alatt, S�ndor c�r Nap�leon lemond�sa eset�n Bernadotte-ot javasolta a francia tr�nra. Metternich eml�kezet�ben elevenen �lt a cs�sz�ri csapatok d�l�sa, �s kap�sb�l elvetette a jel�ltet. 1814 m�rcius 31-ik�n a sz�vets�gesek bevonultak P�rizsba, �s Talleyrand-t b�zt�k meg ideiglenes korm�ny alak�t�s�ra.

Bernadotte-ot ujjong�, lelkes t�meg v�rta Helsingborg kik�t�j�ben. Stockholmba �rkezve meleg f�rd�t rendelt. A tiszt�lkod�s akkoriban ismeretlen fogalom volt, a v�zzel val� �rintkez�st egyenesen vesz�lyesnek tartott�k. Az alattval�kat idej�ben �rtes�tett�k a tr�n�r�k�s excentrikus szok�s�r�l, �s a M�szaki Int�zet igazgat�ja tervezte gener�torb�l sz�rcs�g� cs�veken kereszt�l melegv�z l�vellt a tr�n�r�k�s lakoszt�ly�ban fel�ll�tott k�dba. A megh�kkent Bernadotte mer�nyletet sejtett a dolog m�g�tt, ink�bb az �t por�val t�rt nyugov�ra, minthogy bele�lj�n a "machine infernale"-ba.

Az elk�vetkez� napok az �r�kbefogad�s �nneps�geivel teltek el. XIII. K�roly adopt�lta az akkor m�r majdnem �tven�ves Bernadotte-ot, aki felvette a K�roly J�nos nevet. Az �nnep�lyes aktusr�l k�t, �ri�si m�ret� olajfestm�ny tan�skodik. Az egyik a stockholmi palota, a m�sik a ny�ri rezidencia, a Rosersberg palota tan�csterme fal�n l�g. Az okiraton tiszt�n kivehet� az adopt�lt neve.