XIV. K�roly J�nost fia, I. Oszk�r k�vette. Hatalomra jut�sa ut�n megr�k�ny�d�ssel tapasztalta, hogy a rendek minden t�rv�nyjavaslat�ra sorban nemet mondanak. Annyit m�gis siker�lt el�rnie, hogy uralkod�sa alatt felf�ggesztett�k a kiv�gz�seket. Egyszer�en nem volt hajland� al��rni a hal�los �t�leteket. (Oszk�r fi�nak, XV. K�rolynak nem voltak ilyenf�le skrupulusai. Fut�szalagon v�geztette ki a hossz� id� alatt feltorl�dott jel�lteket.) I. Oszk�r m�v�szi szinten alkotott maradand�t. �rtekez�seket �rt a n�pnevel�sr�l, a b�ntet�elj�r�sr�l �s a b�rt�n�gyr�l, �s mint zeneszerz� is ismeretess� tette nev�t. Egy opera, sz�mos dal, kering� �s indul� �rhat� a rov�s�ra.

1848 eur�pai forradalm�nak szele Stockholmot is el�rte. A sort�zeknek 40 hal�los �ldozatuk volt, l�zong�k �s b�k�s j�r�kel�k vegyesen. Az id�k�zben kit�rt d�n-n�met visz�lyban a k�zvet�t� szerep�t v�llal� semleges sv�dek ir�nt megn�tt a nagyhatalmak bizalma, �szak-Schleswig megsz�ll�s�t a sv�d csapatokra b�zt�k.

I. Oszk�r idej�ben a vall�sszabads�g ismeretlen fogalom volt Sv�dorsz�gban. Azt a sv�d �llampolg�rt, aki m�s hit� volt, mint a k�telez� luther�nus, sz�m�zt�k az orsz�gb�l, vagyon�t elkobozt�k. Ennek ellen�re nem er�ltett�k sem Desir�e, sem pedig a menye, Josephine kir�lyn� �tt�r�s�t a luther�nus vall�sra. Desir�e a francia forradalom alatt n�tt fel, � csak pap�ron volt katolikus, de Josephine - vagy ahogy a sv�dek nevezt�k, Josefina - rendszeresen l�togatta a stockholmi kir�lyi palot�ban berendezett k�poln�t. Desir�e hosszas r�besz�l�s ut�n beleegyezett, hogy elk�s�rje a meny�t.

Desir�e, aki tudom�sa szerint nem k�vetett el b�nt, meggy�nnival��rt az udvartart�s�hoz fordult seg�ts�g�rt. A les�t�tt szemmel feszeng� komornyikok �s komorn�k kelletlen�l er�ltett�k az eml�kezet�ket. A legid�sebb komornyik megsz�nta a gy�moltalan �regasszony benyom�s�t kelt� anyakir�lyn�t. - A kir�lyn� tegnap megfenyegette a szak�csot. - Nagyon j�! - der�lt fel Desir�e. - �rd fel! - sz�lt a szolg�latos udvarh�lgy�re. - �fels�ge megszidta az �j szobal�nyt - rebegte az egyik komorna. - Kit�n�! - tapsikolt Desir�e. A b�tors�gra kapott szolgasereg az etikettet f�lret�ve sorolta az �r�mt�l ragyog� arc� �regasszony b�neit. Az udvarh�lgy akkur�tusan k�nyvelt. Amikor t�bb b�n m�r nem f�rt a cetlire, az el�gedett kir�lyn� nyugov�ra t�rt.

M�snap, a mise el�tt Josefina Desir�e-�rt ment. A h�l�szob�ban felfordul�s, az �gy alatt, szekr�nyekben, l�d�kban turk�l� emberek l�kd�s�dtek. A k�osz k�zep�n Desir�e az egyik "b�nt" a m�sik ut�n k�vette el. - Keresem a b�neimet! - ki�ltotta a leveg� ut�n kapkod� Josefin�nak.

T�l�lte Oszk�r fi�t. Unok�ja, XV. K�roly szerint - Nagymama soha nem hal meg. � elt�nik. Csak �tkozottul lassan csin�lja. Desir�e f�rje hal�la ut�n legink�bb a Stockholmt�l huszon�t kilom�terre fekv� Rosersbergben, ty�kjai k�z�tt �rezte j�l mag�t, melyeket soha nem volt szabad lev�gni. Minden v�gya az volt, hogy visszat�rjen szeretett P�rizs�ba, de valahogy sehogy sem merte r�sz�nni mag�t az utaz�sra. - Milyen bolond az ember: akkor adja fel a szabads�got, amikor birtokolja azt! - szokta mondogatni, amikor p�rizsi l�togat�sa sz�ba ker�lt.

I. Oszk�r 1859-ben bek�vetkezett hal�la ut�n fia, K�roly l�pett a tr�nra (1859-72). XV. K�roly uralkod�sa egybeesik a kir�ly szem�lyi hatalm�nak a v�g�vel. Az orsz�g probl�m�i annyira sz�t�gaztak, hogy egyetlen embernek lehetetlens�g volt bel�tni az �llamh�ztart�st. Akkoriban ker�ltek minden alkotm�nyos monarchi�ban el�t�rbe az �llamtan�csok - illetve a koronatan�cs, melynek tagjai egyes�lt er�vel int�zt�k az orsz�g �gyeit. Szab�lyozt�k a k�zigazgat�st, szavatolt�k a szabad vall�sgyakorlatot - a teljes vall�sszabads�gra 1951-ig kellett v�rni - �s az isz�koss�g korl�toz�sa c�lj�b�l magas ad�t szabtak a szeszes italokra.

A rendek ideje lej�rt, kezdet�t vette a k�tkamar�s �llamvezet�s. Szavazati joguk csak a vagyonos polg�roknak volt, a n�k m�g f�l �vsz�zadot v�rhattak. Az els� korm�nyf� Louis de Geer lett, a k�th�zas orsz�ggy�l�st 1866. janu�r 19-ik�n nyitotta meg XV. K�roly.

Az 1867-es �v hideg nyar�t 1868-ban p�ratlanul sz�raz ny�r k�vette. A n�p �r�lt fak�regb�l s�t�tt keny�rrel �s f�vel csillap�totta �hs�g�t. A sz�v�sabbak, az er�sebbek nem alacsonyodtak le oda, hogy moh�t egyenek, �s alamizsn�t kolduljanak: 1867-70 k�z�tt 750 000 sv�d a kiv�ndorl�son k�v�l nem l�tott m�s megold�st.

A franciabar�t XV. K�rolyt 1872-ben n�metbar�t �ccse, II. Oszk�r k�vette a tr�non. Feles�ge, Nassaui Zs�fia kir�lyn� nev�hez f�z�dik az angol mint�ra 1889-ben megalap�tott Sophiahem. Zs�fia Londonban, a legend�s h�r� Florence Nightingale-t�l tanulta a modern beteggondoz�s alapjait. A kir�lyi p�r gyermekeit - Gustafot, Oscart, Carlt �s Eugent - nyilv�nos fi�iskol�ba j�ratta. A kir�lyi csemet�ket a t�bbi gyerekkel egyforma nevel�sben r�szes�tett�k, de az �rdemjegyeiket titokban tartott�k.

A XIX. sz�zad m�sodik fel�ben korszakalkot� tal�lm�nyok forradalmas�tott�k az ipart. Alfred Nobel 1862-ben feltal�lta a dinamitot, 1894-ben Gustaf de Laval a fej�g�pet, 1899-ben J.P. Johansson a "franciakulcsot", 1900-ban Gideon Sundb�ck a zipz�rt �s 1905-ben Gustav Dal�n a h�t�szekr�nyt. 1877-ben a stockholmi Henrik Cedengren telefonkapcsolatot l�tes�tett a lak�suk �s az apja �kszer�zlete k�z�tt. Az amerikai Bell c�g �zemeltette, els� telefonrendszer felh�bor�t�an magas �rait�l �szt�nz�tt Cedengren h�rom �v m�lva telefont�rsas�got alap�tott. Bell�k nem �rultak felszerel�st a vet�lyt�rsnak, ez�rt Cedengren szomsz�dj�hoz, a technikai �rdekelts�g� Lars Magnus Ericssonhoz fordult. Ericsson a konyh�j�ban berendezett elektromechanikai m�hely�ben alapozta meg napjaink sv�d t�zsd�j�nek legnagyobb �rt�k� c�g�t.

II. Oszk�r fia, a leend� V. Guszt�v, a sv�d �s norv�g tr�n �r�k�se Strassburgban tal�lkozott a Badeni nagyherceg l�ny�val, a tizenh�t �ves Vikt�ri�val. Vikt�ria N�metorsz�g els� cs�sz�r�nak, I. Vilmosnak unok�ja, Vasa Cecilia - igaz, hogy tizenegyedik gener�ci�s - egyenes �g� lesz�rmazottja volt. Enn�l el�kel�bb feles�get nem is rem�lhet egy fagyos orsz�g tr�n�r�k�se. (Vikt�ri�t a n�met tr�n v�rom�nyosa, Vilmos herceg is sz�vesen elvette volna feles�g�l. Bismarck kancell�r ellenezte a frigyet, mert meghallotta azt, amit senki m�s nem akart �szrevenni: Vikt�ria �lland� k�h�csel�s�t.) Guszt�v �s Vikt�ria els� fi�t Gustav Adolfnak, a leend� VI. Guszt�v Adolfnak, a m�sodikat a nagypapa ut�n Wilhelmnek keresztelt�k. Miut�n megtette a k�teless�g�t, Vikt�ria Capri sziget�re utazott, ahol k�h�g�s�t a kor felkapott orvos�val, Axel Munth�val kezeltette.

1877-ben Drezd�ban elhunyt a n�hai IV. Guszt�v Adolf fia, "Wasaborg" Guszt�v osztr�k alt�bornagy, akinek a visszat�rt�t�l val� f�lelm�ben a Bernadotte csal�dnak nem volt egy nyugodt �jszak�ja. (Guszt�v nev�t viselte 1831-1877 k�z�tt a 60 sz�m�, egri "cs�sz�ri �s kir�lyi" magyar gyalogezred.) A n�hai IV. Guszt�v Adolf f�ldi maradv�nyait 1884-ben hazahozatt�k, �s a Riddarkyrkan temetkez�si k�poln�j�ban helyezt�k el - most m�r - �r�k nyugalomra.

1890-ben kezdet�t vette a t�bb mint tizen�t �vet tart� sv�d-norv�g "uni�s perleked�s". A sv�d-norv�g szomsz�ds�g kezdet�t�l fogva az egym�sra f�lt�keny testv�rek viszony�nak jeleit viselte. Mindenben ellens�ges sz�nd�kot v�ltek l�tni. Azok a sv�d hivatalnokok, akiknek norv�g alattval�kkal gy�lt meg a bajuk, homlokukat fogt�k k�ts�gbeesett elk�ped�s�kben. Az uni� 1905. j�nius 7-ik�n feloszlott, de a "s�rtett kistestv�r" norv�gok sz�m�ra a felszabad�t� nemzeti mozgalom m�g ma sem �rt v�get.