Uppsala viszonylag k�zel fekszik Stockholmhoz, �gy a t�vols�gi buszj�ratok s�r�n j�rnak. A v�ros egy �ra alatt el�rhet� ezekkel a f�v�rosb�l. K�zvetlen buszj�rat van �rebro �s Uppsala k�z�tt is, de innen csak 1-2 j�rat van naponta �s az �t is k�zel 3 �r�s. Hab�r Uppsalanak hivatalosan nincs rep�l�tere, Stockholm rep�l�tere, Arlanda, �ppa k�t v�ros k�z�tt fekszik, �gy ak�r Uppsalaba is j�het�nk rep�l�vel, ha Stockholm Arlanda rep�l�ter�re v�ltunk jegyet. A rept�rr�l k�zvetlen buszj�ratok j�rnak Uppsalaba, 35 perces menetid�vel �s gyakori indul�si id�vel. Arland�r�l �s Stockholmb�l is eljuthatunk Uppsalaba vonaton is. A jegy�r �s a menetid� majdnem megegyezik a buszj�ratok�val.

K�zleked�s a v�rosban

Uppsala busz �s vas�ti p�lyaudvara k�zvelen�l a v�rosk�zpont mellett tal�lhat�. Az Uppsalat kett�szel� foly� k�t partj�t �rdemes bej�rnunk, ha a helyi nevezetss�geket szeretn�nk v�gigj�rni. Egyed�l a Gamla Uppsalaba nem �rdemes elgyalogolni, de ide k�t buszj�rat is k�zlekedik, �gy ennek a megk�zel�t�se sem lehet gond.

L�tnival�k a v�rosban

�reg Uppsala (Gamla Uppsala)

A r�gi �v�rosba �gy juthatunk el, ha �szaki ir�nyba indulunk el a centrumb�l. Gamla Uppsala kb. 5 km-re fekszik a jelenlegi centrumt�l. Mivel r�gen itt volt a sv�d kir�lys�g f�v�rosa, ez�rt sz�mos kir�lyi eml�ket l�thatunk a r�gebbi korokb�l. L�that� itt p�ld�ul t�bb temetkez�si domb, melyeket a piramisokhoz hasonl� m�don �p�tettek annak idej�n kir�lyi s�rhelyk�nt, de l�that� itt egy nagon r�gi, 12. sz�zadi k�templom is.

�v�rosi m�zeum (Gamla Uppsala Museum)

K�zvetlen�l a kir�lyi s�rdombok m�g�tt tal�lhat� ez a m�zeum, mely ny�ron minden nap l�togathat�. A ki�ll�t�son megn�zhetj�k, hogy hogyan �p�ltek annak idej�n a s�rdombok �s megtekinthet�nk sz�mos �kszert, melyek a pog�ny �s kereszt�ny id�kb�l ker�ltek el�.

Kast�ly (Uppsala Slott)

A kast�ly, melyet Gustav Vasa kezdett �p�ttetni 1549-ben, csak ny�ron �ll nyitva a l�togat�k el�tt. Mivel jelenleg is van itt lak�sa a kir�lynak �s a megyei korm�nyz�nak, ez�rt az �p�let csak vezetett t�ra keret�n bel�l n�zhet� meg. Hab�r az �p�let a 18. sz�zad elej�n le�gett, szerencs�re teljesen �jj��p�lt a t�zv�sz ut�n, �gy ma is szinte az erdeti �llapot�t n�zhetj�k meg.

Sz�kesegyh�z (Uppsala Domkyrka)

A 13. sz�zadban �p�lt sz�kesegyh�z mai form�j�t az 1400-s �vekben kapta meg. Ez a k�ttorny� g�tikus katedr�lis Skandin�via legmagasabb temploma, ahol sz�mos t�rt�nelmi szem�lyis�g tal�lt v�gs� nyughely�re. A templomom bel�l tal�lhat� egy k�l�n kincst�r is, melyet csak idegenvezet�ssel n�zhet�nk meg. �rdemes csatlakozni, mert itt l�that� p�ld�ul Szent Erik erekly�je is, aki Sv�dorsz�g v�d�szentj�nek tartanak.

Egyetemi m�zeum (Museum Gustavianum)

Az Egyetemi m�zeum a ny�ri h�napokban h�tf� kiv�tel�vel minden nap l�togathat�. A m�zeum az egyetem f��p�let�ben tal�lhat�, mely m�r �nmag�ban is �rdemes a l�togat�sra, hiszen a 17. sz�zadban �p�lt. A ki�ll�t�son megn�zhet�nk sz�mos korabeli orvosi eszk�zt, melyeket a kutat�sok sor�n haszn�ltak, de itt l�that� p�ld�ul Celsius eredeti h�m�r�je is. A m�zeum egy m�sik sz�rnya b�velkedik egyiptomi leletekkel.

Megyei m�zeum (Upplandsmuseet)

A Megyei m�zeum egy 18. sz�zadb�l val� nagy sz�lmalomban kapott helyet, mely egy kis szigeten �ll a sz�kesegyh�zt�l nem messze. A m�zeumban l�v� ki�ll�t�s bemutatja a v�ros t�rt�nelm�t, Uppsala k�rnyezet�nek v�ltoz�s�t �s fejl�d�s�t �s betekint�st enged a helyi n�pm�v�szeti hagyom�nyokba is.

Botanikus kertek (Linn� Tr�dgården, Botaniska Tr�dgården)

Uppsalaban k�t botanikus kert is v�rja a k�l�nleges n�v�nyek ir�nt �rdekl�d�ket. A Linn� Tr�dgården az egyetem botanikus kertje, melyet m�g 1655-ben alap�tott Olef Rudbeck. Ez a legr�gebbi botanikus kert az orsz�gban. A v�ros �jabb botanikus kertje a Botaniska Tr�dgården, melyet azrt alak�tottak ki, mert az egyetem botanikus kertj�be m�r nem f�rtej el az �j n�v�nyek. Ez az �ri�si kert a kast�llyal szemben ker�lt kialak�t�sra.

Akt�v pihen�s

Uppsalaban tal�lhat� Sv�dorsz�g egyik legnagyobb �sz� �s szabadid� k�zpontja a Fyrishovs Sommarbad. Itt �szhatunk 50 m�teres versenyuszod�ban, de kipr�b�lhatjuk a cs�szd�k sokas�g�t, vagy a jacuzzikat �s a szaun�t is.