Sv�dorsz�g legkisebb megy�je sz�razf�ld�n az �landsborn h�don kereszt�l k�zel�thet� meg, de ha az �szaki r�sz�re szeretn�nk eljutni, akkor �rdemesebb haj�val megk�zel�ten�nk a szigetet. A szigetre van k�zvetlen aut�buszj�rat Stockholmb�l is, mely Kalmaron kereszt�l k�zel�ti meg a szigetet. A t�li id�szakban ak�r ker�kp�rral is �tmehet�nk a h�don, de a forgalmas ny�ri szezonban ez nem megengedett. Ha m�gis ker�kp�rral egy�tt szeretn�nk bejutni a szigetre, akkor Kalmarb�l, a h�d l�b�t�l indul� ker�kp�rokat is sz�ll�t� busszal tudunk �tkelni a h�don. A sziget �szaki r�sze haj�val Oskarshamnb�l �rhet� el reggeli �s kora d�lut�ni indul�ssal k�r�lbel�l 2 �s f�l �r�s haj�k�z�ssal.

K�zleked�s a szigeten

A szigeten az �th�l�zat nagyon j�l ki�p�tett, j� min�s�g�. Az �szaki r�sz j�val s�r�bben lakott, mint a d�li cs�cs�k, ez�rt a szigeten k�zleked� buszj�ratok is j�val gyakrabban j�rnak az �szaki r�szen, mint a d�li szakaszon.

L�tnival�k a szigeten

Eketorp er�d (Eketorps Borg)

Az er�d ny�ron l�togathat� �s �land d�li r�sz�n egy kicsi falut hat�rol. Eredet�t tekintve eg�szen a vaskorig ny�lik vissza, h�rom l�pcs�ben 300 �s 1200 k�z�tt �p�lt fel. A k�ralak� v�gs� v�ltozat a viking korban alakult ki, de a falu a 13. sz�zadban teljesen eln�ptelenedett. A falunak ma sincs egyetlen lak�ja sem, hab�r a ny�ri szezonban a helyre�ll�tott r�gi h�zik�kban korh� ruh�kban laknak emberek, akik m�g �llatokat is tartanak. A kialak�tott m�zeumban a megtal�lt t�bb, mint 20000 lelet leg�rdekesebb darabjait is megn�zhetj�k.

Himmelsberga Museum

�land legr�gebbi, skanzenszer� faluja az �landsborn h�ddal egy magass�gban a sziget m�sik, keleti oldal�n tal�lhat�. A farmokon a 18-19. sz�zadb�l megmaradt eredeti szersz�mokkal �s �p�letekkel tal�ljuk szembe magunkat. A skanzenben sz�mos ki�ll�t�st is megn�zhet�nk.

Arat� fesztiv�l (�lands Sk�rdefestet)

Az Arat� fesztiv�lt minden �vben, szeptember v�g�n rendezik a sziget v�ltoz� helysz�nein, melyeket s�t�t�kkel jel�lnek meg a fesztiv�l idej�re. L�thatunk itt h�l�gballon rallyt, t�zszobr�szatot, halfesztiv�lt, f�zpversenyt �s t�ncesteket is.

Stora Alvaret

A sziget d�li r�sz�n tal�lhat� egy kietlen m�szk�fenns�k, melyet m�g a nagy j�gkorszat alkotott. Mivel a talajr�teg itt nagyon v�kony, ez�rt f�t szinte egyet sem l�thatunk, de ann�l �rdekesebb a kialakult n�v�ny �s �llatvil�g. Aki szeretne elvonulni a sziget �szaki r�sz�n tal�lhat� forgatagb�l, az gyakran erre a 40 km hossz� sztyepp�re menek�l, ahol a megsz�llott term�szetb�v�rokon k�v�l nem nagyon van ember.

Mad�rfigyel� �llom�s (Ottenby Fågelstation)

Szint�n a sziget d�li r�sz�n tal�ljuk az eg�sz �vben nyitva tart� mad�rmegfigyel� helyet. Itt �vente mintegy 20000 madarat gy�r�znek meg. A ny�ri id�szakban k�l�n ki�ll�t�ssal v�rj�k a l�togat�kat, akik a helyi n�v�nyeket �s �llatokat n�zhetik meg a ki�ll�t�s keret�n bel�l.

Vil�g�t�tornyok (Långe Jan, Långe Erik)

A sziget legd�lebbi pontj�n tal�lhat� Sv�dorsz�g legmagasabb vil�g�t�tornya. A torony 41 m�ter magas �s m�r t�bb, mint 300 �ve �ll. Hajdan�n m�g a fegyencek �p�tett�k. A sziget �szaki cs�csk�n szint�n egy igen magas vil�g�t�torony d�szeleg, Långe Erik, mely 32 m�ter magas �s 1845-ben �p�lt. A torony k�rny�k�n mindig nagy a ny�zsg�s, mert a vid�k k�zkedvelt kir�ndul�hely.

Museum Vida Konsthall

Sv�dorsz�g elismert �vegm�v�szeinek munk�it mutatj�k be ebben az �j m�zeumban, mely Halltropban tal�lhat�, Borgholmt�l d�lre. A hatalmas, �vegfal� m�zeum egy dombon tal�lhat�, �gy m�r messzir�l k�nnyen �szrevehet�.

Lepkem�zeum (�lands Fj�rilsmuseum)

Szint�n Halltropban Tal�lhat� a vil�g 800 lepke faj�t bemutat� m�zeum, melyb�l j�n�h�ny �l�ben repked a m�zeumban, m�g a t�bbi prepar�tum form�j�ban tekinthet� meg. Aki szereti a term�szetet, az hosszabb idpt is elt�lthet a m�zeumot k�r�lvev� nat�rrezerv�tumban.

Sandvik Sz�lmalma (Sandviks Kvarn)

A 26 m�ter magas sz�lmalom a sziget f��tj�r�l is j�l kivehet�. Sandvik sz�lmalma a legnagyobb eg�sz Skandin�vi�ban, de vil�g tekintetben is kiemelked� a m�rete. A malmot holland mint�ra k�sz�tett�k, melynek alapter�lete 140 n�gyzetm�ter, �s nyolc emelete van. A malom eredetileg nem a mai hely�n �llt. 1885-ben sz�ll�tott�k ide darabokban. Ma m�r nem �zemel malomk�nt, de a teljes, eredeti berendez�se l�that�.