Sv�dorsz�gban a n�ps�r�s�g egyenetlen�l oszlik el. A d�li r�sz nagyv�rosai (Malm�, G�teborg) k�r�l, tov�bb� a f�v�ros, Stockholm k�rny�k�n �l a lakoss�g t�lnyom� t�bbs�ge. �szak fel� haladva a telep�l�sek egyre ritk�bban k�vetik egym�st, �s nagyobb telep�l�sek m�r csak kik�t�k �s a b�ny�k k�r�l alakultak ki. E saj�tos f�ldrajzi helyzete miatt el�v�rosi vas�ti k�zleked�s csak a fent eml�tett nagyv�rosok k�r�l jellemz�. A t�vols�gi forgalomban a val�ban nagy t�vols�g� k�zleked�s a meghat�roz�. Az orsz�g vas�th�l�zat�nak hossza 11633 km, melyb�l 11568 km norm�l nyomt�v�, 65 km pedig 1000 mm-es nyomt�v�. A vas�tvonalak 7591 km hosszan vannak villamos�tva. F� �ramrendszer a 15 kV;16 2/3 Hz v�lt��ram. Nemzeti vas�tt�rsas�ga az SJ.

A sv�d vas�ti liberaliz�ci�

Sv�dorsz�g az els�k k�z�tt kezdte meg az �t�ll�st az egyszerepl�s piacr�l a verseny megteremt�se fel�. �gy a britek m�g�tt �k �llnak a m�sodik helyen a piaci szerepl�k sz�m�t (27) �s s�ly�t tekintve. A sv�d p�ly�kra val� bejut�s a legkev�sb� korl�tozott Eur�p�ban, de a rendszer csak a hatodik a tekintetben, hogy mennyire „bar�ts�gos a k�rnyezet” az �zemeltet� sz�m�ra. Ez azonban nem sz�m�t rossz eredm�nynek, f�leg, mivel a n�la jobb helyez�st el�rt orsz�gok a hossz� �vekre el�re adott �llami garanci�k miatt t�nnek „kedvez�bbnek”. �gy a sv�d vas�ti piac a legrugalmasabbak egyikek�nt k�pes a kereslethez alkalmazkodni.

A nagy versenyben siker�lt a hagyom�nyos strukt�r�t olyannyira sz�tverni, hogy m�ra statisztikai adatot sem szolg�ltatnak az �rintettek a nemzetk�zi szervezeteknek, vagy az adatok feldolgoz�sa a rengeteg szerepl� miatt hossz� id�t vesz ig�nybe. A titkol�z�ssal Sv�dorsz�g G�r�gorsz�g, Szerbia �s Montenegr�, illetve Bosznia-Hercegovina vas�tj�val egy�tt ker�lt abba a csoportba, mely nem szolg�ltat adatot teljes�tm�ny�r�l. �gy a sv�d h�l�zat helyzet�r�l csak az igazi verseny kibontakoz�sa el�tti adatok �llnak rendelkez�sre. Ez a tekintetben is nagyon sajn�latos, hogy �pp a liberaliz�ci� „�len j�r�s�ga” miatt megk�l�nb�ztetett figyelmet �rdemelne, milyen eredm�nyek, tendenci�k bontakoznak ki az �talakul�s kapcs�n.

A kor�bbi Statens J�rnv�gar (SJ) feldarabol�sa 2000-ben t�rt�nt meg. Az SJ AB viszi tov�bb a szem�lysz�ll�t�st, a Green Cargo a teherforgalmat, a EuroMaint AB a g�p�szeti r�szleget, a TraffiCare AB a vas�t�llom�sok�rt felel�s, �s a Banverket c�gre ruh�zt�k az SJ �ltal fenntartott 9782 km-nyi vas�tvonalat �s a 7190 km fels�vezet�k karbantart�s�t.

A Banverket f�ggetlen�l v�gzi tev�kenys�g�t a kor�bbi �zemeltet�t�l, mindenki sz�m�ra egyenl� felt�telek �s elvek mellett biztos�tja a p�ly�hoz val� hozz�f�r�st. A p�lyahaszn�lat d�j�t pedig valamennyi t�rsas�g, �gy az SJ AB is k�teles megfizetni.

Az SJ AB 2002-ben 35,7 milli� utast sz�ll�tott. Ez el�g alacsonynak t�nhet els� r�n�z�sre, de tudni kell, hogy a stockholmi el�v�rosi k�zleked�st m�r nem �k v�gzik. Az InterCity �s az SJ X2000-es nagysebess�g� vonatok tartoznak f�leg az SJ AB-hez, a region�lis k�zleked�sben a – mag�n�zemeltet�kh�z hasonl�an – k�l�nf�le „m�rkaneveken” vesz r�szt: Kustpilen, Øresundståg, Kust till Kust, Trafik i M�lardalen, V�ttertåg.

�m hogy m�g ez se legyen ennyire �ttekinthet�, az SJ �zemeltet vasutakat m�s t�rsas�gok „nev�ben” is. Ilyen a Norv�gia fel� k�zleked� Linx (ami fele r�szben az SJ AB-�) �s G�teborg k�rny�k�n szolg�ltat� V�sttrafik t�rsas�g.

Norv�gi�hoz hasonl�an a stockholmi rep�l�t�rre az Arland�ra is mag�nvas�ttal lehet eljutni. Az 1999 novembere �ta l�tez� szolg�ltat�st korszer� j�rm�vekkel, Arlanda Expressz m�rkan�ven �zemelteti az A-Train AB.

Az egyik els� mag�nc�g a BK Tåg volt. A f� ter�let�k N�ssj� k�rny�k�nek szem�lyvonati k�zlekedtet�se „Kr�satåg” n�ven, tov�bb� „Nabo” elnevez�ssel a norv�giai Trondheimbe is �k �zemeltetik a napi k�t p�r vonatot az eddig is ott k�zleked� norv�g j�rm�vel. Tehervonatokat is k�zlekedtet, f�leg f�t sz�ll�tva vel�k, de G�teborgig lej�rnak kont�nervonattal is. 2000 nyar�ra m�r terjeszked�sre is futotta: BSM J�rnv�g AB-t megvett�k, �gy annak tehervonatait is megkapt�k.

Eur�pa legt�bb liberaliz�lt piac�n jelenl�v� Connex kiss� k�s�n kapcsolt. Csup�n 2003 j�nius�ban t�rt be a sv�d piacra. A k�s�n �rkezettek h�tr�ny�t gyorsan ledolgozva a TKAB mag�nt�rsas�gt�l �tvette a nagy t�vols�g� k�zleked�st G�teborg-Stockholm–Lulea-Narvik k�z�tt. A c�g region�lis vonatokat is �zemeltet az orsz�g k�z�ps� r�sz�n. E vonatok gazdas�gos �zemeltet�se a k�telez� helybiztos�t�s miatt a rugalmasan v�ltoztatott szerelv�nyhosszban, valamint a sokszor majd h�szkocsis vonatot menet k�zben mind�ssze egy kalauzzal k�s�rt �zemeltet�sben keresend�. A j�rm�park eg�sz�t az SJ-t�l vette �t m�g a TKAB. Leg�rdekesebb �j�t�suk az volt, hogy a kor�bbi megold�ssal ellent�tben Umeå v�rosb�l nem k�l�n vonattal viszik fel az utasokat a tengerpartt�l a 40 km-re l�v� f�vonalra, hanem a t�vols�gi vonat eg�sze tesz egy k�zel 60 km-es kit�r�t. Az ak�r 1500 km-es vonat�t sor�n m�g a mozi kocsi is d�jmentesen ig�nybe vehet�.

N�mileg kil�g a sorb�l az Inlandsbanan AB (IB). K�ts�gk�v�l Eur�pa legnagyobb h�l�zat�t saj�tj�nak tud� mag�nvas�tr�l van sz�. A tekint�lyes, 1100 km-es hossz mind�ssze egyetlen Mora–�stersund–G�llivare vonalb�l j�tt �ssze. A vonal �szak–d�l ir�ny� �sszek�ttet�st termet az orsz�g belsej�ben. Csup�n helyi �rdek� teherforgalmat bonyol�t, a f� szem�ly- �s �rusz�ll�t� vonal keletebbre, „k�zel” a tengerhez vezet. A t�j azonban �rdekesebb erre, �gy nyaranta turistavonatokkal lehet utazni. Igaz, k�t nap alatt lehet beutazni a legt�bbsz�r mind�ssze egy motorkocsib�l �ll� vonattal az 1100 km-es utat, egy-egy �jszak�t elt�ltve �stersund �s G�llivare v�rosokban.

Az IB k�vette a saj�t p�ly�val rendelkez� mag�nvasutak fejl�d�si �tj�t. A vas�t�zemben nyert tapasztalataik birtok�ban kimer�szkedtek az �llami p�ly�ra is, l�trehozva ehhez az Inlandsgods AB-t, a tehersz�ll�t�sban keresve a tov�bbi n�veked�s �tj�t. Ez azonban nem j�tt be nekik, �s a c�g 2003 nyar�ra cs�dbe is ment. Az �l� szerz�d�seket az anyav�llalat, a Nordtrain vette �t, m�g a c�g maga �s a j�rm�vei a H�rjelast in Sveg-hez ker�ltek.

A helyhat�s�gok egy r�sze �gy v�lte, hogy a vas�t �zemeltet�si feladatuk ell�t�s�t saj�t c�gre b�zz�k. �gy a „megye” �s annak nagyobb v�rosai l�trehozt�k a Kr�satågen c�get. 13 jelent�sebb v�ros k�z�tt bonyol�dik a fenti n�ven a vonatk�zleked�s. Az �nkorm�nyzatok term�szetesen nem �rtenek a vas�t �zemeltet�shez, �gy alv�llalkoz�t b�ztak meg a forgalom lebonyol�t�s�ra: a m�r eml�tett BK Tåg-ot.

Saj�tos a Malm�–Limhamns J�rnv�g helyzete is. �k egy mind�ssze h�t km hossz�s�g� szakasz felett rendelkeznek. Ez l�nyeg�ben abba a kik�t�be vezet, ahonnan a tehervagonokat haj�kra lehet rakni. �rtelemszer�en ennek forgalma a Koppenh�g�ba vezet� vonal meg�p�l�s�vel jelent�sen visszaesett. Azonban, aki m�gis itt k�v�n �rut ki- �s berakodni, annak az MLJ-vel is k�l�n szerz�dnie kell.

�gy t�nik a sv�d liberaliz�ci� saj�toss�ga, f� ismertet�je az lesz, hogy egy-egy t�rsas�ggal kapcsolatban nemcsak egy t�rsas�g nev�t, de egy „vonatm�rk�t” is meg kell az utasoknak tanulniuk. „Pågatåg” n�ven k�zlekednek a vonatok az orsz�g d�li r�sz�n, Malm� k�rny�k�n. Az ezt �zemeltet� „Skånetrafiken” t�rsas�g viszont a helyi saj�toss�gok miatt az Øresundståg vonatokban is szerepet j�tszik, mivel a Koppenh�ga fel�l �rkez� vonatok m�rkanevet v�ltva Malm� vonz�sk�rzet�be is kij�rnak. �gy egy szakaszon SJ-s „Ø-tåg” vonatk�nt, m�sikon pedig „Skånetrafiken” n�ven futnak.

K�l�n vil�g a stockholmi el�v�rosi forgalom. Storstockholms Lokaltrafiks Tåg (SL) n�ven szervezt�k ki az ide tartoz� vonalakat �s eszk�z�ket. A t�rsas�g a stockholmi k�zleked�si v�llalat vas�ti r�szlegek�nt m�k�dik. A h�l�zat gerinc�t a 185 km-nyi villamos�tott norm�l nyomt�v� p�lya adja, melyen Pendeltågen n�ven k�zlekednek az el�v�rosi vonatok. Kuri�zum sz�mba megy a 65 km-es 891 mm-es (keskeny)nyomk�z� vonal l�te. �k fel�gyelik a v�ros h�rom villamos j�rat�t (27 km) �s a 18 km-es metr�vonalat is.

2000 janu�rja �ta a 185 km-nyi kor�bbi SJ h�l�zatot a francia Connexb�l, a brit Go Aheadb�l, tov�bb� a minden�tt jelen l�v� BK Tågb�l �ll� konzorcium nyerte el �t �vre Citypendeln n�ven. A Connex azonban nem �rte be ennyivel, �s sikeresen p�ly�zott a metr�h�l�zat �zemeltet�s�re is. 1998 febru�rja �ta a kisvas�t �zemeltet�se a Linjebuss t�rsas�g feladata lett. Az �t�ves koncesszi� lej�rta ut�n az �jabb p�ly�zaton a Roslagståg n�ven p�ly�z� – a d�n vas�t (80%) �s az �szaki sarkk�ri t�rs�gb�l �pp a Connex �ltal kiszor�tott TK AB (20%) – c�g�� lett.

Az�rt a sv�d h�l�zat�n �zemelnek „tiszt�n” tehervonatok k�zlekedtet�s�vel foglalkoz� c�gek. Ezek k�z� sorolhat� a Tågakeriet i Bergslagen, Sk�vde–Karlsborg J�rnv�g AB, Trafik Gr�ngesberg–Oxel�sund J�rnv�ga, [Wasatrafik. R�juk jellemz�, hogy n�h�ny mozdonnyal rendelkeznek csup�n, �s a tehervagonok sem mind a saj�tjuk.

A k�vetkez� t�rt�net sem egyszer�. A bergslageni r�gi� forgalm�t helyi c�gek vett�k �t a 2000-es �vek elej�n. Az itt szolg�ltat� n�gy t�rsas�g nem tudta kell�en eredm�nyesen v�gezni a tev�kenys�g�t, �gy 2001-ben �j k�z�s c�gbe vitt�k �t az eszk�zeiket a Tåg i Bergslagenbe (TiB). Az �j c�g hamarosan r�j�tt, hogy jobb egy tapasztalt c�gre b�zni az �zemeltet�st, �gy ker�lt �jra az �llamvas�t szem�lysz�ll�t� r�szleg�hez. Az SJ sem v�lthatta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket, mert 2004 nyar�n �jabb �zemeltet�re sz�lltak a feladatok: azt a Svenska Tågkompagniet AB-t siker�lt megtal�lni, aki 2000. janu�r 10-�n �letbe l�pett menetrendt�l a m�ra a Connexhez ker�lt �szak–d�li t�vols�gi forgalomban remekelt.

Hasonl� a helyzet a V�sttrafik (V) t�rsas�g eset�ben is. �k G�teborg k�rny�k�n v�gezn�k tev�kenys�g�ket, ha nem az SJ tenn� helyett�k.

A Tågkompagniet l�trej�tt�t�l kezdve a legjelent�sebb �zemeltet�, aki ideig-�r�ig lassan m�r minden vonalon szerepet v�llalt. Jelenleg n�gy t�rsas�g helyett v�gez �zemeltet�st szerte az orsz�gban. Form�lisan ez az�rt van �gy, mert a t�rsas�gok �vekre szerz�dnek a megrendel�vel, �gy a szerz�d�s felmond�sa roppant k�lts�ges volna sz�mukra. Egyszer�bb alv�llalkoz�k�nt bevonni egy tapasztaltabb �zemeltet�t, �s ki�r�teni az eredeti c�get.

Ezek ut�n m�r szokv�nyosnak is mondhat� a V�rmlandståg AB (VTAB), amely az Oslo–Stockholm vonal region�lis vonatait �zemelteti. A vonatai 2004 nyara �ta m�r nem j�rnak �t Norv�gi�ba, �gy csak a t�vols�gi X2000 nagysebess�g� vonatokkal lehet oda utazni. A vonatokat azonban csak n�vleg �zemelteti a VTAB, helyett�k a Merrosor AB �ll helyt, mely ut�bbi c�g az SJ le�nyv�llalata.

Ad�dik a k�rd�s: a bonyolult tulajdoni helyzetb�l mit �reznek az utasok? Nos, a belf�ldi utasok szempontj�b�l nem sok minden v�ltozott. Ugyan egyes j�rm�vek fest�se, f�leg embl�m�i sokszor v�ltoztak az elm�lt �t �vben, de v�gs� soron nem lett kevesebb a vonatok sz�ma (igaz t�bb se), �s a szolg�ltat�s sz�nvonala sem lett alacsonyabb, s�t n�h�ny helyen kicsit javult is. A k�zleked�si sz�vets�g �s a buszt�rsas�gokkal val� szoros egy�ttm�k�d�s ter�n sem v�ltozott semmi. Az utast v�g�l is nem �rdekli, melyik vonalon hogy h�vj�k a vonatot. A kiv�l� �s teljes k�r� t�j�koztat� �s jegykiad� rendszernek h�la, az utas nemcsak hogy egyszerre veheti meg vonat- �s buszjegy�t, de a jegyen m�g az ig�nybe venni sz�nd�kozott j�ratok indul�si �s �rkez�si ideje is szerepel.

El�rte-e a liberaliz�ci� azt a szintet, hogy az utasok „szabadon” v�laszthassanak a szolg�ltat�k k�z�tt? Nos, nem. A legt�bb viszonylaton csak egyetlen vas�tt�rsas�g k�zlekedik. Ha t�bb is van, akkor a vonatok menetrendi fekv�se �s viszonylata olyannyira elt�r�, hogy k�l�nb�z� utaz�si ig�nyt el�g�ti ki. �gy az utasok Sv�dorsz�gban soha sem v�lasztanak utaz�suk el�tt vas�tt�rsas�got.

A vesztesek egy�rtelm�en a k�lf�ldi b�rletes utasok, akik rengeteg korl�toz�ssal �s t�bb tucat elnevez�ssel kell, hogy szembes�ljenek. Nekik m�r semmi sem egy�rtelm� ebben az orsz�gban. Az utas jobban teszi, ha ledikt�ltatja mag�nak a jegyv�lt�skor azon utaz�si felt�teleket, amir�l a jegykiad� orsz�g is �rtes�lt. A sv�d helyzet azonban oly gyorsan v�ltozik, hogy az alapvet�en igen lassan v�ltoz� t�rsvasutak nem k�pesek rugalmatlan szervezet�kkel ezen esem�nyeket k�vetni �s a sz�ks�ges t�j�koztat�st id�ben kiadni.

A k�lf�ldi utas teh�t j�l teszi, ha utaz�s el�tt beszerez egy – d�jmentes – orsz�gos menetrendk�nyvet, amiben az �pp „aktu�lis” �zemeltet� is fel van t�ntetve. A nagy t�rsas�gok (Arlanda Expressz, Connex, BK Tåg, SJ, Tågkompagniet) k�l�n sz�nnel vannak jel�lve. Az �sszes t�bbi k�z�s (z�ld) jel�l�s alatt van felt�ntetve. �sszesen 35-f�le vonat elnevez�s l�tezik. Ezzel rekorder Sv�dorsz�g. Sajn�latos, hogy a „f�lre�rthet�” helyzet ellen�re semmif�le t�j�koztat�t nem k�sz�tett k�lf�ldi �gyfelei sz�m�ra a sv�d vas�t, err�l a menetrendk�nyvben sem ejtenek sz�t.

A sv�dorsz�gi privatiz�ci�, liberaliz�ci� a szem�lysz�ll�t�s ter�let�n ink�bb a negat�v p�ld�k sor�t gyarap�tja. Sikerr�l, �tt�r�sr�l nem nagyon lehet besz�lni. Borzaszt�an tanuls�gos, hogy a mag�nk�zbe adott szem�lyvonati viszonylatok majd mindegyike legal�bb egyszer �zemeltet�t cser�lt az elm�lt �t �vben, �s felt�n�en sokszor t�rtek oda gyakorlatilag, ahonnan elindultak: az �llami SJ t�rsas�ghoz. Ez amiatt van, mert els�k k�z�tt v�gtak bele olyan �talak�t�sokba, amikr�l m�g nem �llt rendelkez�sre tapasztalat. A 27 – j�rm�vel is rendelkez� – t�rsas�g 35-f�le elnevez�s alatt fut� vonatja az egys�g l�tszat�t is megsz�ntette, a d�jszab�si �ttekinthet�s�g is csak amiatt maradt fenn, mert a sz�m�t�g�pes, viszonylatos jegykiad�s sor�n az utasnak nem kell az „�sszetev�kkel” bajl�dni. Az �r ismeret�ben d�nthet a szolg�ltat�s ig�nybev�tel�r�l.

Vas�ti kapcsolata m�s orsz�gokkal

• D�nia D�nia - van - �resund h�d-on kereszt�l - azonos nyomt�v - elt�r� �ramrendszer 15 kV 16,7 Hz AC / 25 kV 50 Hz AC �s vas�ti komp G�teborg - Frederikshavn k�z�tt.
• Finnorsz�g Finnorsz�g - van, de elt�r� a nyomt�v: 1435 mm / 1524 mm, r�vid fon�dott nyomt�v fels�vezet�k n�lk�l. vas�ti komp Stockholm - Turku k�z�tt.
• N�metorsz�g N�metorsz�g - van - vas�ti komp - azonos nyomt�v - nincs fels�vezet�k a fed�lzeten, vas�ti komp Malm� - Travem�nde, Trelleborg - Sassnitz (Mukran) �s Trelleborg - Rostock k�z�tt.
• Norv�gia Norv�gia - van - azonos nyomt�v - azonos �ramrendszer (h�rom villamos�tott �s egy nem villamos�tott vonal)
• Lengyelorsz�g Lengyelorsz�g - van, vas�ti komp Ystad - �winouj�cie k�z�tt - azonos nyomt�v - nincs fels�vezet�k a fed�lzeten

A vas�ti kompokat csak d�zel �zem� j�rm�vekkel lehet megk�zel�teni, csak vagonokat sz�ll�tanak

Szem�lysz�ll�t�s

A nagy t�vols�goknak, a gyors �s k�nyelmes vonatoknak, a sv�d k�rnyezetbar�t szem�letnek hat�s�ra a szem�lysz�ll�t�sban a k�t�ttp�ly�s k�zleked�s r�szar�nya 10%-os, ami jobb a 7,5%-os EU-15-�k �tlag�n�l.

T�vols�gi szem�lysz�ll�t�s

A legjelent�sebb telep�l�sek k�z�tt InterCity �s SJ X2000-es nagysebess�g� vonatok k�zlekednek. G�teborg – Stockholm (455 km 3 �ra), Malm�–Stockholm (600 km 4 �s f�l �ra) k�z�tt �r�nk�nt indul az X2000, m�g Malm� �s G�teborg k�z�tt k�t�r�nk�nt van IC �sszek�ttet�s. Az X2000-es vonatok k�telez� helybiztos�t�ssal k�zlekednek, cs�csid�ben sokszor tele, azon k�v�l (az �lland� szerelv�nynagys�g miatt) kb. 50%-os kihaszn�lts�ggal. Az orsz�g tervezi a dedik�lt p�ly�k �p�t�s�t is.

Az MTR Corporation 2015. m�rcius 21-�n ind�totta el nagysebess�g� szolg�ltat�s�t MTR Express n�ven Stockholm �s G�teborg k�z�tt. A szolg�ltat�s els� h�napj�ban pontoss�gi mutat�ja (a legfeljebb 5 perc k�s�ssel k�zleked� j�ratok ar�nya) 75% volt, az SJ azonos viszonylaton �s id�szakban m�rt 62%-os �rt�k�vel szemben.
�rufuvaroz�s

Sv�dorsz�g azon kev�s EU-15 tag�llam k�z�tt van, melyben nemhogy nem cs�kkent az �rufuvaroz�s teljes�tm�nye 1970 �ta, hanem n�tt is! M�ra az EU-15-�k vas�ti �rutonna kilom�ter teljes�tm�nye az 1970-es szintnek csup�n 84%-a, �gy a sv�dek ez id� alatt produk�lt 10,5%-os b�v�l�se kiv�l� eredm�ny, f�leg, hogy ez eleve magas szintr�l t�rt�nt. Tonna kilom�terben m�rt teljes�tm�ny�vel (19,1 milli�rd tkm) a sv�d vas�ti �rufuvaroz�s 40%-os r�szar�nynak �rvendhet, ami h�romszorosa az EU-15-�k 13%-nak.

Forr�s: wikipedia