Sem az �ghajlat, sem a talaj nem nagyon kedvez� a f�ldm�vel�sre, mind a mellett �jabb id�kben annak intenzivebb t�tel�re igen sok t�rt�nt. Az eg�sz ter�letb�l 8,3 % �ll m�vel�s alatt, 3 % legel� �s 45,9 % erd�s�g. A m�vel�s alatt �ll� f�ld 1897-ben 329,930 r�szre oszlott; ebb�l volt 2 ha.-n�l kisebb 70,529, 2-20 ha. 214,158, 20-100 ha. 32,447 �s 100 ha.-n�l nagyobb 3155. A f�bb term�kekkel 1894. bevetett ter�letet 1000 ha.-okban �s azok 1895-iki term�s�t 1000 hl.-ekben a k�vetkez� t�bla mutatja:

Az 1895-iki gabonaterm�s �rt�k�t 216,8 milli� koron�ra becs�lik. A f�ldm�vel�s legnagyobb ter�leteket az orsz�g D-i r�sz�ben foglal el; legterm�kenyebb G�taland tartom�ny �s ebben is Malm� k�rny�ke; a k�z�ps� r�szen a megm�velhet� r�szek m�r gy�r�lnek �s az �-i r�szeken m�r csak egyes tiszt�sokra szor�tkoznak. Legmesszebb �-ra (68o) az �rpa nyulik f�l rozsot termelnek m�g Haparand�n�l, s�t a Tornea ment�n a 66o-ig. A b�za a Dal-elfig ny�lik f�l, m�g azel�tt Stockholm k�r�l a termel�se v�get �rt.

A gy�m�lcsf�k k�z�l legelterjedtebbek a cseresznye-, alma-, k�rt- �s szilvafa; de Upsal�n t�l m�r nem teremnek gy�m�lcs�t. 1840-80. S. azon helyzetben volt, hogy t�bb gabon�t export�lt mint behozott; 1881 �ta ezen �rucikkben �lland�an behozatalra szorul; egyed�l a zab az, amib�l �venkint mintegy 200 milli� kg.-ot export�l; b�zasz�ks�glet�nek csak mintegy 50, �s rozssz�ks�glet�nek mintegy 70 %-�t k�pes el��ll�tani. A kender- �s lentermel�s szint�n kevesebb, mint amenyire az orsz�gnak sz�ks�ge van. A mez�gazdas�g emel�s�re szolg�lnak a stockholmi gazdas�gi akad�mia, k�t gazdas�gi k�z�piskola (Ultun�ban Upsal�n�l s Alnarpban Schonen tartom�nyban), 27 f�ldm�ves-iskola �s minden l�nben a h�ztart�si iskol�k. B�r S. legel�i sov�nyak, a h�zi �llatok sz�ma a lakoss�ghoz m�rten el�g jelent�keny. Az 1894-iki �llatstatisztika szerint volt S.-ban 501,157 l�, 2.515,536 szarvasmarha, 1.319,289 juh, 769,192 sert�s, mintegy 77,000 kecske �s a lappok k�zt nagy sz�mu r�nszarvas. Az �llatok sz�mar�ny�nak azonban kev�sb� felel meg a min�sg; �mb�r �jabban e tekintetben is megkezd�d�tt a halad�s.

A lovakat, k�l�n�sen a jemtlandi �s �landi fajt, f�k�pen a k�zleked�s f�ntart�sa �s teherhord�s c�lj�b�l teny�sztik. A szarvasmarh�kn�l, ameyeknek sz�ma �ppen ugy mint a sert�sek� n�vekv�ben van, f�k�pen a tejel�sre ford�tj�k a gondot; �jabban nagy mennyis�gben k�sz�tenek a tej�kb�l vajat is. A juhok �s kecsk�k sz�ma apad�ban van. A f�ldm�vel�sen �s �llatteny�szt�sen k�v�l a a nemzeti j�vedelm jelent�keny r�szt az rd�gazdas�g szolg�ltatja, hiszen a ter�letnek 45 %-�t bor�tj�k erd�k. Az �. sz. 61�-�n t�l csaknem kiz�r�lag t�level� f�k, m�g ezen vonalt�l D-re m�r ink�bb lombhullat�k alkotj�k az erd�ket. Azonban ezen hatalmas erd�k is gy�r�lnek; nemcsak a t�zel�s, h�z�p�t�s, ker�t�sk�sz�t�s, haj�gy�rt�s, fasz�n�get�s, az olvaszt�k �s b�ny�k puszt�tj�k, hanem nagy mennyis�gben export�lnak is f�t, ugy hogy az �vi termel�snek legal�bb 31,5 milli� m³-t kell kitennie. De D-i S.-ban m�r most is �rezhet�v� kezd lenni az erd�hi�ny.

A vad�szat r�gi, nagyobb jelent�s�g�b�l sokat vesz�tett; fontosabb ann�l a hal�szat, amely k�l�n�sen a Kattegat- �s Skagerrak-mell�k lak�inak f� j�vedelmi forr�sa; a foly�kb�l �s tavakb�l is sok lazacot �s pisztr�ngot fognak; mindazon�ltal a halsz�ks�glet egy r�sz�t Norv�gia fedezi. A b�ny�szat szint�n igen fontos foglalkoz�s S.-ban. Legjelent�kenyebb a vas�rcb�ny�szat, k�l�n�sen Kopparberg, �rebro, Wermland, Westmanland, Upsala lnekben; leghiresebb a dannemorai b�ny�k �s legnagyobb a vas�rckivitel Gellivar�b�l. Nemcsak a vas�rcb�ny�szat, de nyers �s �nt�tt vas el��ll�t�sa is folytonos halad�st mutat. 1894-ben az eg�sz kir�lys�g vas�rctermel�se 1.926,523 tonna volt, amib�l 831,395 tonn�t export�ltak. Az �nt�tt vas termel�se ugyanazon �vben 456,272, ar�dvas� pedig 267,049 t.-ra r�gott. A vas�rceken k�v�l b�ny�sztak 1893-ban 14,825 tonna ez�st- �s �lom�rcet, 25,710 tonna r�z�rcet, 47,029 tonna cink�rcet �s 3359 tonna mang�n�rcet. A tiszta aranytermel�s 93,6, az ez�st� 2869, az �lom� 317,091 �s a r�z� 349,899 kg.-ra r�gott. D-i S.-ban nem jelent�ktelen sz�ntelepeket is tal�ltak, amelyeknek term�ke 1894-ben 213,634 t. sz�n volt. 1894. a b�ny�szattal foglalkoz� lakoss�g 25,452 f�re r�gott.

Forr�s: mek.oszk.hu