Az ipar, b�r n�mely �g�ban a sz�ks�gletet m�g most sem el�g�ti ki, 1830 �ta jelent�kenyen fejl�d�tt. Els� helyen �ll a faipar. A sz�mos f�r�szmalom f�k�pen a foly�k torkolata k�zel�ben van, ahonnan sok �p�letfa ker�l a k�lf�ldre. A hivatalos iparstatisztika a f�r�smalmokat nem sz�m�tva tulajdonk�peni iparost 114,852-t mutat ki. Az egy �vben el��ll�tott iparterm�kek �rt�ke 1870. m�g csak 92,1888-ban m�r t�bb mint 209 �s 1892-ben 331 milli� sv�d korona volt; ugyanakkor a gy�rak sz�ma 4471-re r�gott. Az 1885-iki kimutat�s szerint a f�r�szmalmok 18,088, az �p�t�si ipar 17,027, a g�pipar 16,998, az �lelmez�si ipar 15,151, a sz�v�ipar 15,078, a k�-, �s �vegipar 12,136, a k�miai ipar 8855, a papirosipar 5135 �s a t�bbi ipar�gak 14,281 munk�st foglalkoztattak.

Az �sszes munk�sok 72,8 %-a oly ipartelepeken volt elfoglalva, amelyeken legf�lebb 10 munk�s dolgozott, 18,5 %-a ott, ahol 10-49 emberrel dolgoztak, 6,9 %-a 50-199 �s 1,8 %-a 200 vagy t�bb t�rs�val m�k�d�tt egy�tt. A legfontosabb ipar�gak az 1892-iki statisztika szerint: 511 f�molvaszt� �s mekanikai m�hely (47,7 milli� korona termel�ssel), 21 cukorfinom�t� (43,4 milli�), 144 sz�v�m�hely �s gy�r (34,9 milli�), 139 fon�gy�r (17,6 milli�), 212 k�miai gy�r (10,8 milli�), 218 s�rgy�r (15,6 milli�). 89 doh�nygy�r (11,7 milli�), 53 papirosgy�r (11,1 milli� korona), gyufagy�rt�s (10,4 milli� frank) stb. A legvir�gz�bb a gy�ripar Stockholmban (az �sszes gy�rtm�nyok 14 %-a), G�teborg �s Bohus l�nben (14 %-a), Malm�hus l�nben (20 %-a) �s �sterg�tlands l�nben (9 %-a). A h�zi ipar (Hussl�jd) is nagyon kifejlett. Az ipar fejl�d�s�vel l�p�st tart a k�lkereskedelem is, amely f�k�pen tengeri. A ki- �s bevitel a k�vetkez� volt sv�d korona �rt�kekben:

1894. a f�bb ki- �s beviteli cikkek �rt�ke sv�d koron�kban a k�vetkez� volt:

Az orsz�gok szerint, amelyekkel S. leg�l�nkebb �sszek�ttet�sben �ll, a ki- �s bevitel ugyancsak korona�rt�kekben kifejezve, a k�vetkez� volt:

Az osztr�k-magyar v�mter�letr�l a kivitel S.-ba 1,4 milli� forint �rt�k� volt. A bels� forgalomra n�zve nagy fontoss�guak a G�ta, a Dalsland, a Str�msholms, a S�dertelje, a Kinde �s egy�b csatorn�k. A tengeri flotta 1894 v�g�n 4162 haj�b�l �llott 550,350 t. tartalommal, amelyekb�l 2914 (371,097 t.) vitorl�s �s 1248 (179,253 t.) g�z�s. A haj�forgalom a legnagyobb G�teborgban �s ezut�n Stockholmban. Az �sszes sv�d kik�t�kbe 1894. meg�rkezett 12,014 haj� 2.889,817 t. �s elt�vozott 19,943 haj� 4,853,831 t. tartalommal. 1895 v�g�n a sv�d vasutak hossza kitett 6058 anfol m�rf�ldet, a telegr�fvonalak� 8058 �s a telegr�fdr�tok� 24,982 m�rf�ldet. A postahivatalok sz�ma 2491.

Forr�s: mek.oszk.hu