• J�n a tavasz
• H�sv�ti el�k�sz�letek
• Szent Luca napja
• M�g t�bb sv�d hagyom�ny

J�n a tavasz

Mint oly sok m�s ebben az orsz�gban, a semla  is az �v egy adott id�szak�hoz k�t�dik. Nem is kaphat� m�skor. Vannak persze cukr�szok, akik csak f�lk�zzel k�vetik a hagyom�nyokat, s ink�bb a vend�gek kedv�be j�rnak: m�r �j�v elej�n kiteszik a kirakatba az im�dott mandul�s-tejsz�nhabos f�nkot.

A semla nem csak a k�v�h�zi n�nik�k v�rva v�rt kedvence. Egy sv�d szem�nek aligha l�tezik vonz�bb l�tv�ny s�tiben, mint a gl�d�ba �ll�tott p�derozott, mandulakr�mmel t�lt�tt tejsz�nhabos kalapos f�nkok, melyek mint vid�m kerekded asszonys�gok sorakoznak a cukr�szd�k kirakat�ban. Sv�dorsz�gban, ha m�s nem is, de a p�r hete mindent el�raszt� tulip�n ut�n a semla is biztos jel: b�r hihettelen, de j�n a tavasz!

A semla a sv�d kultura r�sze k�zel 500 �ve. A reform�ci� el�tti id�kben, amikor a sv�dek m�g j� katolikus m�dj�ra k�sz�ltek a 40 napos b�jtre, itt is d�lt a farsang s ki-ki tehet�ss�ge szerint, v�g eszem-iszom k�zepette t�lt�tte fel zs�rdep�it… Ennek szimbolikus �zeml�ke ma a semla , melyben megtestes�l az egykori Askonsdagen-t (Hamvaz� Szerda) el�z� Fettisdag-i (H�shagy� (itt zs�ros) Kedd) lakoma.

A legfinomabb it�liai lisztb�l s�t�tt�k (innen –simila– a sv�d semla n�v is), melynek borsos �ra volt, amint a szint�n it�liai mandul�nak, s a k�lf�ldr�l hozott feh�r cukornak is. (Eml�kezve a cukor egykori �rt�k�re, csipetnyit ma is mindig tesznek a keny�rbe). A zs�ros-finom tejsz�nhab pedig a sv�d gazda legnemesebb term�ke volt. (A sv�d konyh�nak kedvelt s �gy n�lk�l�zhettelen alapanyaga a tejsz�n, s nem csak a cukr�szatban!)

A  d�l-eur�pai eredet� semla  n�met, d�n k�zvet�t�ssel v�lt sv�d szok�ss�. 1541-b�l van r�la, mint �ldozati �telr�l, �r�sos eml�k, a h�res Gustav Vasa Bibli�b�l ! Miut�n eleinte igen k�lts�ges volt valamennyi hozz�val�, csak a legtehet�sebbek engedhett�k meg maguknak. Majd sok�ra, az alapanyagok olcs�bb� v�l�s�val terjedt el a n�p k�r�ben is. �m – hogy a magas k�lts�g ne vigyen senkit b�nbe – az egyh�z korl�tok k�z� szor�totta a f�nkhabzsol�st. �gy sok�ig csakis a b�jti h�t keddj�n volt szabad fogyasztani.

Az 1800-as �vekben ker�l kardemom a t�szt�j�ba �s mandulakr�m a belsej�be, v�g�l a tejsz�nhab a lev�gott teteje al�. M�g az 50-es �vekben m�g szaladt a rend�r, s telefonon jelenette a miniszternek, hogy egy malm�i cukr�sz Zs�ros Kedd el�tt seml�t s�t�t… manaps�g m�r az �v elej�n is (amire persze az id�sebbek csak cs�v�lj�k a fej�ket, mert �gy tartj�k: r�tt ska vara r�tt – helyesebb, ha mindennek megadjuk a maga idej�t!). Ellenkezve az egykori katolikus szok�sokkal, �ltal�ban janu�r k�zep�t�l H�sv�tig vehetj�k �s ehetj�k.

A hetv�gg-nek is nevezett f�nkot egykor forr� tejbe �ll�tva t�lalt�k… ma is sokan �gy, de �ltal�ban cukr�szs�tem�nyk�nt majszolj�k a d�lut�ni k�v�hoz. Mumms!

Hogy egy kir�lyuk a semla �ldozata lett – m�r nem sok sv�dnek jut esz�be… 1771. febru�rj�nak Zs�ros Keddj�n ugyanis Adolf Fredrik �gy bezab�lt bel�le (a f�st�lt heringet, orosz kavi�rt, hom�rt, savany� k�poszt�s f�tt h�st �s a rengeteg bort megtet�zte n�h�ny a habos f�nkkal is), hogy �jjel elvitte a gyomorront�s!…

A fal�nk kir�ly veszt�t feledve, �vente mintegy 40 milli� semla (à 20 kr �s 500 kcal) esik �ldozatul a sv�dek kulin�ris �lvezet�nek – hm, az egykori b�jti hetekben! A semla  a kollekt�v eml�kezet r�sze. Kulturkincs. Minden sv�dnek van egy saj�t semla-eml�ke, t�n t�bb is, melyr�l �tszellem�lt nosztalgi�val k�pes mes�lni, ak�r a magyar a m�koskal�csr�l vagy meggyespit�r�l. Felbukkan sz�mos irodalmi m�ben, filmen, dalban, mes�ben. Vannak versenyei, kutat�i �s l�tezik Semla Akad�mia is, mely meg�vja a vad �s roml�sba viv� �j�t� �tletekt�l, mint a csokol�d�-, vanilia- vagy �fonya-t�ltel�k. Csakis eredeti, kiv�l� min�s�g� �s friss alapanyagokb�l s�thet� ez az 500 �ves �des sv�d.

�gy k�sz�l a semla

a t�szt�hoz:  175 gr vaj, 5 dl tej, 2 dl cukor, 15 dl finomliszt, 50 gr �leszt�, 2 te�skan�l kardemom, kis s�
a t�ltel�khez:  200 gr finomra dar�lt mandula, vaj, tej, cukor, a tetej�re: 8-9 dl habtejsz�n

1) olvaszd meg a vajat, tedd hozz� a tejet �s az �leszt�t
2) keverd �ssze a lisztet, cukrot, kardemommot, kis s�t majd �ntsd bele az �leszt�s tejet
3) dolgozd �ssze alaposan, pihentesd f�l�r�t
4) form�zz 20 zseml�t, hagyd kelni negyed �r�t, majd tedd 225 fokos s�t�be, 10 percre
5) hagyd kih�lni, v�gd le a tetej�t
6) v�gy k�szen/ f�zz marcip�nkr�met: mandula, vaj, tej, cukor (itt mandelmassa-t vesz�nk)
7) t�ltsd meg a zseml�ket, d�szitsd tejsz�nhabbal, porcukrozd meg a kalapj�t

H�sv�ti el�k�sz�letek

Az �nnepl�st m�r Nagcs�t�rt�k�n (Sk�rtorsdagen) elkezdj�k: d�l k�r�l otthagyjuk a munk�t. A pog�ny boszork�ny-hagyom�ny egy b�jos marad�ka: alkonyat fel� a kisl�nyok, szedett-vedett holmikkal kis bany�nak (påskk�rring) �lt�znek, kifestik magukat, kend�t s k�t�nyt k�tnek, sepr�t ker�tenek, meg r�gi r�z k�v�skann�t, kosarat a karjukra, �s saj�t kis aj�nd�kokkal kopogtatnak be a bar�tokhoz, szomsz�dokhoz, majd a j�k�v�ns�gaik�rt kapott finom �dess�ggel szaladnak haza.

A Nagyp�ntek (Långfredagen-hossz�p�ntek) a cs�ndes eml�kez�s�. Szombat az el�k�sz�letek�, a vas�rnap s a h�tf� kulin�ris-, t�rsas- �s kultur�lis �r�mk�d�ssel vagy a szabadban telik. Kihaszn�lva a t�bbnapos szabads�got – s v�gyva a tavasz apr� jeleire, sokan vid�ki h�zik�ikba, a Skansenbe, vagy csak a k�zeli parkba, v�zpartra, erd�be igyekeznek:  s�t�ra, t�r�ra, piknikre. M�sok elutaznak a hegyekbe, s egy napf�nyes s�z�ssel b�cs�ztatj�k a telet. M�g d�lebbre t�n m�r ny�lik a mi is?

A H�sv�t sz�nei az asztalon is tavasziak: naps�rga, f�z�ld, �gk�k, r�zsasz�n, levendula �s a feh�r.

A h�sv�ti men� egyszer�, k�nny� �s sz�nes �telekb�l �ll, s bark�val, tavaszi vir�gokkal, sz�nes tollal, toj�ssal �s apr� pap�r-ker�mia figur�kkal (csibe, ny�l, kakas) d�sz�tett ‘sv�dasztal’-on k�n�lj�k (buffetbord). Sokf�le p�colt hering, s kavi�ros, toj�sos el��telek  az �tv�gygerjeszt�k – majd halb�l, csirk�b�l vagy b�r�nyb�l k�sz�lt fog�sok k�vetkeznek, melyeket friss-z�ld f�szerekkel (kaporral, snidlinggel, zs�ly�val, petrezselyemmel), citrommal, must�rral tesznek tavasziv� – melyhez tepsis rakott krumpli (tejsz�nes-z�ldf�szeres) �s friss z�ldek (levelessal�t�k, retek, �jhagyma, sp�rga, avocado…) is hozz�j�rulnak.

A desszertek is laz�k: vajast�szta- vagy keksz-alapra, s�t�t csokikr�m, citrusf�l�vel �zes�tett sajtkr�m ker�l, rajta bogy�s- vagy exotikus gy�m�lcs�k heverednek, esetleg egyszer� friss fagyis-kr�mes-gy�m�lcs�s �dess�ggel z�rul az �tkez�s – hacsak nem j�n m�g egy fat�lc�n k�n�lt sajt-keksz-oliva ‘levezet�’ is. (H�sv�ti vend�gv�r�: s�s ostya, zs�ros (g�r�g) joghurtba kevert apr�ra v�gott f�st�lt lazac (vagy m�s hal), torma; v�r�s kavi�r, citrom, s kapor a d�sz�t�s. Limocello-tårta: k�kuszos alap, feh�rcsokikr�m, mogyor�s-ropog�s t�sztar�teg s k�v�tr�ffel, feh�rcsoki bor�t�s �s citromkr�m a tetej�n.

Szent Luca napja

A Luca napi hagyom�nyokr�l mindenkinek vannak elk�pzel�seik. Sz�mos n�pi hiedelem, babona, �rdekes trad�ci� ismeretes Magyarorsz�gon. A nem mindennapi var�zslatokkal megt�zdelt szok�sokat �rdemes �s izgalmas is felid�zni. A k�v�ncsibb term�szet�ek ezen fel�l merenghetnek m�g azon is, vajon a vil�gban m�shol hogyan jelenik meg a Luca nap, van-e jelent�s�ge egy�ltal�n, felfedezhet�nk-e hasonl�s�got a k�l�nb�z� n�pi form�k k�z�tt.

Utazzunk most k�pzeletben az �szaki Sv�dorsz�gba. Az �v 347. napj�n, december 13-�n h�fedte t�jakra borult s�t�ts�get gondoljunk lelki szemeink el�. Hogy mit is kell m�g elk�pzeln�nk �s hogy mi is zajlik ilyenkor ebben az orsz�gban, arr�l most itt b�vebben olvashattok. A sv�d trad�ci�k k�z�tt els�k k�z�tt tartj�k sz�mon a Luciadagen-t (ejtsd: l�sz�ad�gen) azaz Luca napj�t, amely napon kezdet�t veszi a kar�csonyi id�szak. A magyar Luca napi hagyom�nyokkal cs�ppet sem nem azonos ez a Sv�dorsz�g szerte n�pszer� �nnep.

Az otthoni �nnepl�s karakteres ritu�l�kb�l �ll �ssze. December 13. reggel�n a csal�d legid�sebb l�nygyermeke kel fel a legkor�bban. Feh�r lepelszer� ruh�t �lt mag�ra, �r�kz�ldekb�l font koszor�t illeszt a fej�re, �s szint�n feh�rbe �lt�z�tt testv�rei k�s�ret�ben k�v�t, valamint p�ks�tem�nyt visz be a m�g �gyban fekv�, gyerekeikre v�r� sz�l�knek. A fi�testv�rek csillagokat, m�g a l�nyok �g� gyerty�kat tartanak a kez�kben.

December 13. nem csak a csal�di f�szeknek, hanem a sv�d egyh�zi szertart�soknak is szerves r�sz�t k�pezi. A Lucia t�rt�net elmes�l�se �ltal�ban a templomok falain bel�l is a fiatalokra, illetve gyerekekre v�r.  A kiv�lasztott Lucia a hagyom�nyos feh�r jelmezben, eredeti trad�ci� szerint 7 �g� gyerty�val ell�tott koszor�val a fej�n vonul v�gig, jelk�pezve ezzel a f�nyhoz� alakj�t. Ma m�r egy�bk�nt modern �s biztons�gosabb elektromos gyerty�k v�ltj�k fel az igaziakat. Luciat k�veti �s �nekkel k�s�ri a t�bbi, term�szetesen itt is feh�rben t�nd�kl� seg�t�.

Nem vit�s, hogy a Lucia m�tosz �s vele egy�tt a f�ny szerepe nagy hat�ssal van mindenkire. Izgalommal teli v�rakoz�ssal k�sz�l�dik az eg�sz orsz�g, v�rosok �s falvak apraja-nagyja. A telep�l�seken, iskol�kban saj�t Luci�kat v�lasztanak. Komoly verseny �s szavaz�s el�zi meg a szerepl�st, sok esetben a jel�ltek a helyi lapokba is beker�lnek, ami szint�n azt bizony�tja, mennyire nagyra �rt�kelik a december 13-i trad�ci�ikat a sv�dek.

Csod�lkoznival� nem sok van ezen, hiszen december 13. az �v legr�videbb, �gy legs�t�tebb napja is az �szaki f�ltek�n. �ppen ez�rt sz�ks�ges Sv�dorsz�g sz�m�ra, hogy ezzel a var�zslattal tegy�k sz�pp� �s k�l�nlegess� a zord telet. A kedves �s j�t�kos, ugyanakkor m�ly jelent�ssel b�r� Lucia hagyom�ny a s�t�ts�g �s hideg ellen dacol, meghitt hangulatot teremt, valamint seg�t r�hangol�dni az �v egyik legcsod�latosabb �nnep�re, a kar�csonyra.

M�g t�bb sv�d hagyom�ny

Sv�d kar�csony
Mikul�s v�r�s
Sv�d fah�jas csiga napja
Szent Iv�n �ji var�zslat