Svdorszg
www.sved-kiralysag.gportal.hu

 

 

dvzls

Ezt a weboldalt a G-Portl Histria portlpt versenyre hoztam ltre. Szvesen neveztem a versenyre, mert imdom Svdorszgot s lvezettel tltttem fel a portlt tartalommal. Az egyik leggynyrbb orszg a vilgon. Jellemz szavak r: sznes, hideg, hvs, erdk, blk, tenger, zld, kk, termszet, vz, jg, szikla, fenyerd, tavak, jvorszarvas, lappfld, jghotel...

 
Menpontok
 
Alapadatok

Svdorszg, vagy hivatalos nevn a Svd Kirlysg, egy skandinv orszg szak-Eurpban. Az orszg szrazfldi hatrait nyugaton Norvgia, szakkeleten Finnorszg kpezi.

Fvros: Stockholm
llamforma: alkotmnyos monarchia
Kirly: XVI. Kroly Gusztv
Miniszterelnk: Stefan Lfven
Pnznem: Svd korona
Valls: evanglikus (85%)
EU csatlakozs: 1995. 01. 01.
Npessg: 9,593 milli (2013.)
Brutt hazai termk: 579,7 millird USD (2013.)
Hivatalos nyelv: Svd nyelv
Nemzeti mott: Fr Sverige i tiden
Hivatalos oldal: sweden.se

 
Kedvenc svd egyttesem

Legszvesebben az sszes szmukat kitennm ide, de az azrt tlzs lenne, gy erre esett a vlasztsom :) A 90-es vekben nagyon hres egyttes volt az Ace of Base az egsz vilgon. Pont ezrt 1997 jliusban hivatalosak voltak Viktria hercegn (a svd kirly legidsebb gyermeke) szletsnapi partijra is.

 
ltztesd fel

Online ltztets jtk svd hagyomnyos ltzetekben.

Vagy fzzetek online svd hsgolykat :) megnzem

 
Auts jtk Svdorszgban

Az Evolution-SR (Online szimultoros bajnoksg) versenyzi a svdorszgi Hljes Rally Cross plyn mrtk ssze az erejket. A plya nagyon rdekes vonalvezetst biztostott, lass-gyors kanyarok, hossz egyenesek, ugratok, egy szval, minden ami egy Rally Cross plyhoz kell. A cikk folytatsa itt.

 
A svd oktatsrl

A legtbb ember szemben Svdorszg egyet jelent a gazdagsggal, a biztonsggal, a renddel, a tisztasggal. A jlti trsadalom mintakpe, ahol „kolbszbl van a kerts” is. Habr ott is lteznek trsadalmi nehzsgek, mint a nvekv munkanlklisg vagy a tmeges bevndorls egyre getbb krdse, elmondhatom, hogy alapveten egy jl szervezett, kiszmthat s mkdkpes trsadalmat ismertem meg, ahol az emberek nyugodtabbak, harmonikusabbak s mosolygsabbak, mint nlunk. Megfigyelhettem, hogy ez a „ksznjk, jl vagyunk” mentalits egszen mlyen gykeredzik a svd trsadalomban s llekben, s egyszeren nem szoks a panaszkods, a sopnkods mg akkor sem, ha a szemlynek problmi vannak. Amilyen szinten gyakori s mindennapos nlunk s egyes szomszdos orszgokban az elgedetlensg s a trelmetlensg kifejezse, olyan termszetes Svdorszgban az elgedettsg kinyilvntsa. A magam rszrl gy rzem, hogy mindkt esetben trsadalmi szoksokrl, beidegzdsekrl, normkrl van sz, s csak rszben magyarzhatk az eltrsek valsgos politikai s gazdasgi okokkal. Ahogy Magyarorszgon vagy Szerbiban „trendinek” szmt szidni a rendszert, gy Skandinviban az lettel val elgedettsg kifejezse szmt normnak, amitl a mindennapi let egyes helyzetei mesterkltek s sablonosak lesznek. A svd ember ritkn beszl a problmirl, ezeket egy bartsgos mosoly mg rejti, s a kiegyenslyozottsga nem felttlenl prosul felhtlen boldogsggal. Fontos felismersem volt azonban az is, hogy a nlunk tapasztalhat panaszradat is rszben beidegzds hatsa lehet, vagyis nem gondolom, hogy a svd ember sokkal boldogabb lenne, mint a magyar vagy a szerb, mg akkor sem, ha sokkal boldogabbnak tnik.

Svdorszgban nagy rtknek s fontos megnyilvnulsi formnak szmt a msik ember elfogadsa s segtse, rdekeinek, vlemnynek figyelembe vtele s tisztelete. Nagy illetlensgnek szmt a dh szenvedlyes kifejezse, msok megbntsa. 10 hnapos ott-tartzkodsom ideje alatt taln kt alkalommal lttam dhs svdet, veszekedsnek pedig sosem voltam tanja. A dikok s a dolgozk lelssel kszntik egymst az iskolban, munkahelyen. Puszit adni nem szoks, az egyszer kzfogs viszont tvolsgtart dvzlsi formnak szmt, s csak a hivatalosabb helyzetekben hasznljk. Nagyon gyakran elhangzik a szinte a ksznts rszt kpez „hogy vagy?” krds, amire termszetesen a mosollyal ksrt „ksznm, jl” a vlasz. Az egymsra val odafigyels a mindennapok szerves eleme. Hogy ez is a norma rsze s sokszor nem teljesen szinte, az a szemlytelen, pontosabban a szemly beazonostst lehetv nem tev helyzetekben derl ki – tbbszr voltam tanja pldul, hogy a villamos vagy a vrosi busz sofrje ott hagyta a futva kzeled utazni vgyt, mg akkor is, ha az csak 2-3 mterre volt mr a jrmtl. Az egyms irnti figyelemnek s kedvessgnek ez a felsznen szinte ktelez, m mlyebb s igazibb rzelmeket mellz jellege lehet a magyarzat arra, hogy ebben az emberkzpont trsadalomban is nagyon sokan magnyosnak rzik magukat. A pontossg s a megbzhatsg szintn fontos trsadalmi rtknek szmt, de egyes svdek is, klnsen a fiatalok, sokszor ksnek a tallkozkrl, a megbeszlsekrl.

A svdek jellemzen kulturlt s emberkzpont viselkedse gyorsan kvetsre tall a bevndorlk tbbsgnl is, akik nagyon fontos rszt kpezik a mai modern svd trsadalomnak. Svdorszg napjaink egyik legnyitottabb s legbefogadbb llama, klnsen az zsiai s afrikai menekltek egyik clorszga. A nagyjbl az sszlakossg 5 szzalkra becslt muszlim hit emberek bevndorlsa lnk politikai vitkat vlt ki, de szmuk tovbbra is nvekszik. Svdorszg menedket kvn nyjtani a nehz krlmnyek kzl, letveszlyes vezetekbl jv meneklteknek. Mint humnus s a demokrcit tisztel np, a svdek tbbsge befogad a bevndorlkkal szemben s az llam nagyon sokat tesz sikeres integrldsuk rdekben. Magam is megismerhettem ilyen, a svd llam ltal felkarolt bevndorl fiatalokat, st, fknt velk dolgoztam. Nagyszm felntt kor bevndorlval is ismeretsget ktttem, s nem tapasztaltam, hogy egyelre relis alapjuk lenne azoknak az olykor nagy publicitst kap flelmeknek, hogy az egyre nvekv muszlim populci komoly veszlyt jelentene a svd trsadalom jltre s biztonsgra. Mikzben zavarg s beilleszkedsre nem hajland bevndorlk is vannak persze, gy tapasztaltam, hogy tbbsgk hls, intelligens s igyekszik hasznos tagja lenni a trsadalomnak. Svdorszg, legalbbis egyelre, gy tnik, jl kezeli ezt a helyzetet s sikeres a bevndorlk integrlsban. Ugyanakkor nyilvnval, hogy a migrci ilyen tem folytatdsa esetn az orszg 1-2 vtizeden bell lnyeges talakulson fog keresztl menni.

A mai modern Svdorszg rendkvli mdon megnvekedett sznessge, a populci vltozatossga mellett is megrizte egyelre alapvonsait: jlti trsadalom maradt, ahol az egynek biztonsgban s emberhez mlt krlmnyek kztt lhetnek. Az alapveten szocialista berendezkeds llam a „keveseknek jusson tl sok s mg kevesebbeknek tl kevs” elve szerint mkdik, s az llampnzek arnyos elosztsval, illetve a minden polgr szmra biztostott ingyenes szolgltatsokkal olyan trsadalmat hozott ltre, ahol valban mindenki egyenl s elgedett lehet.

A klnleges igny s a bevndorl tanulk oktatsa

Szerbiban mostanban nagyon sok sz esik az inkluzv oktatsrl, st, az jonnan meghozott trvnyekkel igyekszik az llam a testi s/vagy szellemi fogyatkossggal l dikok integrcijt elsegteni. Sok rv szl az integratv oktats mellett s ellen. Orszgunkban a specilis nevelsi igny gyermekek helyzett jelenleg gy igyekeznek megoldani, hogy az ilyen dikok egszsges trsaikkal kzs osztlykzssgekben, integrltan, de kpessgeiknek megfelelen, egyni kpzsi terv szerint vegyenek rszt az oktatsban.

A svd iskolarendszer ms mdon viszonyul ehhez a krdshez. Mg a demokrcira pl s mindenkinek azonos feltteleket biztostani igyekv Svdorszg is specilis iskolkat tart fenn azon fiatal polgrai rszre, akik brminem fogyatkossguk folytn nem tudnnak trsaikkal azonos temben haladni az ltalnos tanterv elsajttsban. Az integrci nagyon ers ignyknt van jelen, s az sszersg hatrain bell mindent megtesznek azrt, hogy ez az elv rvnyesljn. Slyosabban srlt tanulk esetben azonban az az ltalnos felfogs, hogy a dik gyorsabban tud haladni tanulmnyaiban s jobban meg tudja kzelteni egszsges trsai tudsszintjt, ha specilis iskolba, osztlyba jrhat, s nem egszsges trsaival egytt tanul. Ezekben az oktatsi intzmnyekben egynre szabott tantervek szerint, a feladatra megfelelen kikpzett pedaggusok ltal trtnik a kpzs, a szoksos 25-30 fsnl kisebb ltszm osztlyokban.

A fentieknek megfelelen Svdorszgban a legtbb halls- s majdnem minden ltskrosult, valamint mozgsszervi fogyatkos gyermek integrltan vesz rszt az oktatsban, a siket s slyosan hallskrosult, valamint a komoly beszdfejldsi zavarral rendelkez gyermekek szmra azonban a 10 vfolyamos specilis iskolk biztostjk az ltalnos kpzst. A szellemi fogyatkossggal lk a klnleges igny tanulk gygypedaggiai iskoliban tanulnak: az ltalnos iskolban azok, akik meg tudnak tanulni rni-olvasni, akik nem, azok szmra n. gyakorl iskolkban (training school) folyik a szocilis kpessgek, illetve a gyakorlati kszsgek fejlesztse. A klnleges igny tanulk a ngyves gygypedaggiai gimnziumokban folytathatjk tanulmnyaikat s szerezhetnek maguknak gyakorlatias kszsgeket biztost vgzettsget.

Svdorszg bevndorlsi clorszgknt egyre tbb menekltnek ad otthont. Ez a jelensg az oktatsgyben is rezteti hatst, sok iskola indt nll osztlyt a bevndorlk gyermekeinek. Ezekben az osztlyokban sajtos tanterv szerint oktatjk a gyermekeket, kpzskben nagy hangslyt helyezve a svd nyelv minl gyorsabb s minl alaposabb elsajttsra. A svd nyelv ismerete a kulcs a vgs clknt meghatrozott integrldshoz, ezrt azt heti tbb rban tanuljk, ugyanakkor joguk van sajt anyanyelvk tovbbi fejlesztshez is. A svd trsadalomba val integrlds nem jelent szaktst a magukkal hozott nyelvvel s kultrval.

Abban az iskolban, amely kapcsoldott a Lindhaga ifjsgi kzponthoz, illetve ahol az interjkat ksztettem, egy osztly mkdtt a 14-15 ves bevndorl fiatalok rszre. Az osztlykzssg tagjainak tbbsge Szomlibl, Afganisztnbl, Irakbl s Irnbl jtt, de tallkoztam orosz s lengyel dikkal, st egy erdlyi magyar kislnnyal is. Ezek a gyerekek egytt tanulnak addig, amg kpess nem vlnak arra, hogy svd trsaikkal azonos osztlyba kerlve folytassk tanulmnyaikat. Mondanom sem kell, hogy az oktats az szmukra is teljesen ingyenes.

Mivel csoportfoglalkozsaimat fknt bevndorl gyerekekkel vgeztem, lehetsgem addott, hogy htterkrl, letkrlmnyeikrl tjkozdjak. Tbbsgk szleivel rkezett a skandinv orszgba, de nhny, fknt Afganisztnbl s Szomlibl egyedl elmeneklt serdl fi szvszort trtnett is megismerhettem. Tbb olyan fival beszlgettem, akik embercsempszek segtsgvel, szleiket, csaldjukat htrahagyva, a hegyeken keresztl menekltek ki letveszlyes hazjukbl, majd hnapokig, sokszor gyalogosan, tlen-szomjan vndoroltak sok orszgon t, mire eljutottak Svdorszgba, amely vgl befogadta ket. k ma is szleik nlkl lnek, 14-15 vesen, sorstrsaikkal, a svd llam biztostotta kzs laksokban, szobkban. Sokan nem is tudnak semmit szleikrl. Egyesek kzlk mr megkaptk a vgleges tartzkodst, letelepedst biztost engedlyt, msok helyzete mg bizonytalan. Akrmi is a helyzet, ezek a fiatalok teljes elltst kapnak a svd llamtl addig, amg ott-tartzkodsuk leglis. Lakhelyk, iskolzsuk, lelmezsk biztostott, valamint az llam ltal kinevezett „j emberek”, affle gymok segtik ket. Ezenkvl alacsony havi sszeget is kapnak, melyet magukra, ruhra, technikai eszkzkre klthetnek. Vgleges tartzkodsi engedly birtokban a svd llam egszen addig viseli oktatsuk s meglhetsk kltsgeit, amg vgzettsgre nem tesznek szert s munkba nem llnak. Az llam persze csak azoknak biztostja ezeket a nagyszer feltteleket, akik sajt orszgukban letveszlyben lennnek, gy kitoloncolsuk esetleg hallos tletket jelenten. Aki nem ilyen krlmnyek kzl megy Svdorszgba, az nem szmthat arra, hogy sokig lhet az orszg terhre.

A bevndorl fiatalok krdsemre elmondtk, hogy jl rzik magukat az orszgban, s svd trsaik rszrl nem reznek kikzstst, kirekesztst vagy ellensges viszonyulst. Ettl fggetlenl tbbnyire egyms trsasgban lttam ezeket a fiatalokat, a svd dikokhoz viszonylag laza szlak fztk ket. Kifejezett ellensgeskedst vagy megklnbztetst azonban n sem tapasztaltam. Az iskolnak tbb bevndorl tanra, dolgozja is van, gy a mai svd gyerekek igazn multikulturlis krnyezetben nevelkednek s a populci sznessge letk termszetes rszv, velejrjv vlik. Noha egyre tbben emelik fel szavukat a bevndorls ellen, felhvva a figyelmet ennek veszlyeire, nekem gy tnt, hogy a svdek tbbsge kifejezetten rdekldssel s kvncsisggal viszonyul a klfldiekhez. Beilleszkedsk alapfelttele a svd nyelv ismerete, amely mg gy is az integrci fontos kvetelmnye, hogy majdnem mindenki trsalgsi szinten beszl angolul.

Ifjsgi szabadidkzpontok s a fiatalok lete svd mdra

Svdorszgban nagyon sok szabadidkzpont (fritidsgård) mkdik a serdlkor fiatalok rszre. Szmuk csak Gteborg terletn 50-re tehet. Az itt dolgoz felnttek az ifjsgi vezetk, akik ltalban az erre a munkakrre szakost ktves kpzsben vettek rszt vagy szocilis munks szakot vgeztek. Feladatuk, hogy a kzpontban felgyeljenek a fiatalokra, beszlgessenek, jtsszanak velk, programokat szervezzenek szmukra, pontosabban motivljk az ifjsgot arra, hogy k maguk legyenek aktvak a programszervezsben. A motivls az egyik kulcssz, hiszen ezen kzpontok ltogatsa nem ktelez, gy valamikppen el kell rni, hogy a fiatalok nkntesen s szvesen jrjanak oda. Ebbl kifolylag a kzpontok hangulata kellemes, csaldias, az ifjsgi vezetk mg annyi korltot sem lltanak, mint a tanrok, s szinte ismeretlen a fegyelmezs fogalma. A fiatalok rszrl megnyilvnul nemkvnatos viselkedsformkat a lehet legbartsgosabb mdon, sokszor a humor eszkzhez nylva igyekeznek megszntetni – tbbnyire sikeresen. Slyosabb esetben a serdl kikldhet a kzpont pletbl vagy hosszabb idre kizrhat.

Mivel az ilyen jelleg kzpontok mifelnk szinte teljesen ismeretlenek, rviden bemutatnm mkdsket, legfontosabb jellemziket. Az ifjsgi szabadidkzpontok azzal a cllal jttek ltre, hogy a gyerekek, a fiatalok szmra lehetv tegyk a felgyelet alatti lvezetes s hasznos tevkenysgek vgzst az utckon val cltalan tvelygs helyett. Ezek az intzmnyek ltalban dlutnonknt s estnknt tartanak nyitva, hiszen korbban a fiatalok iskolban vannak. Egyes kzpontok (mint pl. a Lindhaga) azonos pletben vannak az iskolval, gy dleltt is ltogathatak: a tanulk itt tlthetik az rk kztti szneteket. A kzpontokban knyelmes lalkalmatossgok teszik lehetv a kellemes trsalgst, ezenkvl ltalban van televzi, CD-lejtsz s sokfle jtk: csocs, bilird, asztalitenisz, klnfle trsasjtkok. Mivel a zene fontos eleme a fiatalok letnek, a kzpontokbl nem hinyozhatnak a hangszerek sem, klnsen a gitr. A legtbb helyen szmtgpek is rendelkezsre llnak, st, a mi kzpontunkban mg masszzsszk is volt. Azt szemlltetve, hogy a pnzgyi forrsok azrt Svdorszgban sem kiapadhatatlanok, megemltenm, hogy gylseinken (melyek nagyon gyakoriak voltak) rendszeresen eltrbe kerltek gazdasgi krdsek s a vezetsg szmra nem kis fejtrst okozott, hogy hogyan teremtsen el az intzmny szmra minden szksges dolgot. Amikor a kzpont lalkalmatossgainak a szvete kiszakadozott, a repedseket crnval varrogattk ssze, mert aktulisan nem llt rendelkezsre akkora sszeg, hogy jakat vehettek volna. ltalnossgban is azt tapasztaltam, hogy a magas fizetsek ellenre a svdek meglehetsen takarkoskod emberek. Szinte minden ltalam megismert ifjsgi kzpontnak volt egy pulttal hatrolt kis bd rsze is, ahol a fiatalok dtket, dessget, szendvicset vehettek. Ezek az intzmnyek klnbznek egymstl mreteikben, jellegkben, nyitva tartsuk idejben, de kzs vonsuk az oldott lgkr s a fiatalok laza, ktelezettsgektl mentes jelenlte.

A Lindhaga Ifjsgi Szabadidkzpontot, ahol nkntes tevkenysgemet vgeztem, 13–16 ves fiatalok ltogatjk rendszeresen s a nagyobb beltrrel rendelkezkzpontok kz tartozik: hrom nagy s egy kis terme van. Mindaz megtallhat benne, amit fent felsoroltam, st, az egyik res teremben puha labdval focizni is lehet. (rdekes megjegyezni, hogy Svdorszgban a ni futball meglehetsen elterjedt sport; tbbszr lttam, amint 8–10 ves kislnyoknak tartottak fociedzseket a plykon. ltalnossgban jellemz, hogy nem klnbztetik meg olyan lesen a „frfias” s a „nies” tevkenysgeket, mint nlunk, gy ott az sem annyira „ciki”, ha egy fi gyngyt fz.) Az pleten kvl kosrlabdaplyn is jtszhattak a gyerekek, st grdeszkaplya is rendelkezsre llt. A kzpont reggel 9 rakor nyitott s dlutn 3-ig fogadta a fiatalokat, majd egy sznetet kveten 6-tl fl 10-ig ismt. Pntekenknt jjel fl 12-ig tartottunk nyitva, htvgn viszont a kzpont zrva volt. Tantsi idben a fiatalok beszlgetni, jtszani jttek t az iskolbl, melyet csak egy folyos vlasztott el tlnk. Ilyenkor nagy volt a jvs-mens s elfoglaltsguk miatt ez az idpont hosszabb tevkenysgek vgzsre nem volt alkalmas. Estnknt viszont rdekes programokat tudtunk szervezni, mint kultrestek, sakk- s pingpongversenyek, vagy a mr emltett pntek esti kzs filmnzsek. Nagyobb elkszleteket ignyl kulturlis, Ki mit tud?-szer rendezvnyeket, ifjsgi fesztivlokat tbb kzpont egyttmkdsvel majdnem havonta szerveztek, ahol a tehetsges fiatalok megmutathattk magukat, mveiket, mvszi kvalitsaikat.

A kzpontban nagyon fontos rtkknt jelent meg egyms elfogadsa s megbecslse. A fiatalok tallkozskor itt is lelssel dvzltk egyes trsaikat s vezetiket. Trgr, szidalmaz szavakat tilos volt kiejteni, s klnsen a rasszista jelleg megnyilvnulsok szmtottak nagyon komoly szablysrtsnek. Energiaitalokat tilos volt bevinni a kzpontba, mint ahogy dohnyozni sem lehetett az iskola terletn. Az alkoholfogyaszts krdst a svd trsadalom nagyon komolyan veszi s korltozza, klnsen a fiatalkorak esetben. Az alkohol mg a magas rairl hres Svdorszgban is klnsen drgnak szmt, fleg a brokban, a szrakozhelyeken. A nagyon alacsony alkoholtartalm srkn kvl minden szeszes ital csak az n. systembolaget boltokban szerezhet be. Mivel a tizennyolcadik letvket be nem tlttt fiatalok szmra tilos az alkoholfogyaszts, gy ket az jjeli szrakozhelyekre sem engedik be. A diszkk eltt hossz sorokban vrakoznak a fiatalok, mivel szemlyiigazolvny-ellenrzs folyik. St, a svd trsadalom arrl is igyekszik gondoskodni, hogy a tilalom all felszabadult 18 vesek se kezdjenek mrtktelen alkoholfogyasztsba: olyan magasra emeltk a szrakozhelyeken megvehet szeszes italok rt, hogy a fiatalok nem vehetnek belle tl sokat, a kifejezetten ilyen italokat rust olcsbb systembolaget zletekben viszont csak 20 ves kortl vsrolhatnak, amikor mr rettebbek s elmlt a tilalomfk ledlsnek knnyen ksrtsbe ejt varzsa. Ettl fggetlenl a skandinvok meglehetsen kedvelik az alkohol okozta mmort s felszabadultsgot, gy a vrosok utci szombat jjelenknt ittas emberektl hangosak. Azt nem tapasztaltam, hogy a kemnyebb drogok elterjedtebbek lennnek, mint ms orszgokban.

A fentiekhez kapcsoldva mg rdekes megemlteni, hogy a svdek mennyire komolyan veszik a felnttek (klnsen a tanrok, az ifjsgi vezetk) s a fiatalkorak kztti megfelel hatrok megtallst, belltst. Gylseink sorn tbbszr felmerlt a krds, hogy magnemberknt fogyaszthat-e szeszes italt a vezet (vagy akr a kzpontban dolgoz felntt kor nkntes) pl. egy presszban, a vele a munkja folytn kapcsolatban ll fiatalok jelenltben, hiszen a pldamutats fontos eleme a nevelsnek. Vagy mi a helyes eljrs abban az esetben, ha a vezet ltja a vele kapcsolatban ll fiatalt szeszes italt inni egy az iskoltl, az ifjsgi kzponttl teljesen fggetlen helyen? A szemlykzi hatrok finom kezelst clozta az a rendelet is, amely szerint a kzpont dolgozi nem jellhettk be ismersknt az intzmnyt ltogat fiatalokat szemlyes Facebook-fikjukban, melyet arra hasznlnak, hogy bartaikkal sokszor szemlyes sznezet informcikat osszanak meg. A fiatalokkal a kzssgi oldalon val kapcsolattarts engedlyezve, st javasolva volt, de ehhez egy kln, csak erre a clra hasznlhat fikot kellett ltrehozniuk. Ez az ott dolgoz nkntesekre is rvnyes volt. Hasonlan szablyokkal talltam magam szemben akkor is, amikor a foglalkozsaimat bemutat internetes naplbejegyzseimhez illusztrciknt a csoportommal kszlt fnykpeket kvntam csatolni. A trvny rtelmben tizennyolcadik letvt mg be nem tlttt szemlyrl tilos fott feltenni az internetre szli engedly nlkl. Ezrt minden ilyen feltlts eltt knytelen voltam a szl vagy a gym jvhagysrt folyamodni.

A Lindhaga ifjsgi kzpontban vgzett tevkenysgem csoportos foglalkozsokra, kpzsekre irnyult. Munkmat a mentoromnak kinevezett egyik ifjsgi vezet segtette. Hrom klnbz csoporttal dolgoztam ott-tartzkodsom tz hnapja alatt. Els, kizrlag fikbl ll csoportomnak egy 12 lses vezetkpz trninget tartottam, a msik kt csoportnak pedig csapatpt foglalkozsokat vezettem. A foglalkozsok s kpzsek jtkokbl s elmleti gyakorlatokbl lltak, cljaik pedig a vezeti kszsgek kialaktsa s begyakorlsa, az nismeret s az emptia fejlesztse, valamint a csapatszellem erstse voltak. A foglalkozsok nyelve az angol volt, amit a fiatalok tbbsge egszen jl beszlt, egyes esetekben pedig fordtssal, tolmcsolssal oldottuk meg a nyelvi nehzsgeket. Amikor a fiataloknak csak egymssal kommuniklva, csoportban kellett dolgozniuk, tvlthattak svd nyelvre. A kpzseket nkntesen ltogat fiatalok hetente egyszer jttek foglalkozsra s egy-egy tallkoz ltalban kt ra hosszat tartott. Ezekre a dlutni idszakban kerlt sor, amikor a kzpont zrva volt, gy nem zavart bennnket a tbbiek jrklsa, hangoskodsa. A tallkozkat flidkor n. fika szaktotta meg, amely minden svd sszejvetel, gyls szerves rsze s knnyed csevej s falatozs prosval jellemezhet sznetet jelent. Mivel foglalkozsaimat fknt bevndorl fiatalok, illetve bevndorl szlk gyermekei ltogattk, a svd kultrn s letszemlleten kvl msmilyenekkel is megismerkedhettem, s az ott rt nagyon sokszn s klnfle hatsok s megszerzett tapasztalatok miatt nkntes szolglatomat eddigi letem egyik legmeghatrozbb lmnynek tekintem.

Zrsz

Svdorszg napjainkban nagy vltozsokon megy keresztl. Az egykor majdnem kizrlag vilgos br s haj embereknek otthont ad szaki orszg nagyvrosainak utcit ma a legklnflbb brszn, nemzetisg, valls emberek sokasga tarktja, viszonylag rvid idn bell sokat vltozott a nyelv, s a globlis felmelegedssel az ghajlat is enyhlt. Taln ppen az orszg vilgra val nyitsval s az ghajlat enyhlsvel magyarzhat az, hogy a svdek sztereotpikban l zrkzottsga s tvolsgtartsa helyett inkbb rdekldssel s kzvetlensggel tallkoztam. A vltozsok elssorban a nagyvrosokat rintik, a klnsen Kzp- s szak-Svdorszg nyugodt ritmus, m egyhang vidki idilljt alig.

Jelen cikkemben igyekeztem minl rszletesebben ismertetni a svd letvitel s nevelsi rendszer jellemzit, termszetesen rszben szubjektv mdon, sajt tapasztalataimon keresztl. Az szak-eurpai oktatsi rendszer nagyban klnbzik a minktl, de azon bell orszgonknt is vannak eltrsek. Svdorszgban l finn ismerseimtl tudom, hogy az , vilgviszonylatban is legjobbnak szmt iskolarendszerk pldul szigorbb, a rendszeres munkt jobban megkvetel, mint a svd. Amiben az szak-eurpai orszgok nevelsi stlusa megegyezik, az elssorban a gyerekekkel, a fiatalokkal szemben tanstott figyelem s egyenrang bnsmd, jogaik s nzeteik tiszteletben tartsa. Mivel ez a viszonyulsi md jellemzi a szl-gyermek kapcsolatot s a felnttek egyms kztti mindennapi trsas interakciit is, gy a pedaggusok szmra sem jelent nehzsget ennek alkalmazsa, s ritkn jr azzal a veszllyel, hogy az autoriter nevelsi stlus szigora s korltozsai hinyban a tanr mltsgt veszti.

 

Az oldal nem jhetett volna ltre nlklk. Ksznm s bocsnat ;)

gasztrotipp.husvedorszag.utazas.huwikipediayoutubefilmtett.romek.oszk.huncsszi.huelib.kkf.hukislexikon.husvedkalauz.wordpress.comskandinavhaz.wordpress.comsved.nolblog.huujkep.netwww.hotdog.hu/svedorszagmitvigyek.hu/svedorszagkulfoldremennek.hukonzuliszolgalat.kormany.huwww.erdekesvilag.hueurope.org/huripadvisor.co.huepa.oszk.huswedenabroad.comhu.bab.laautoberlesonline.hustockholm.blog.huviragsvedorszagbannlcafemindmegette.huirodalmiradio.hutripadvisor.co.huerzsebetrosta.huvilagutazo.netorigo.huvilagutazo.blog.huerdo-mezo.huevolution-sr.comfitt.infobelyegvilag.netmakettinfo.hu


Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.