A term�szet ir�nti szeretet�nk �s tisztelet�nk, ahogy azt m�r eml�tett�k, a sv�d nemzeti �rz�s alapja. Sv�dorsz�gban l�tezik egy �si, a vil�gon egyed�l�ll� t�rv�ny, az �n. „mindenki joga” (allemansr�tten). Ennek �rtelm�ben mindenkinek joga van szabadon tart�zkodni a term�szetben (s�trat verni, erdei gy�m�lcs�ket, gomb�t, vir�got szedni, f�r�dni stb.), m�g mag�nter�leten is, amennyiben a lakott h�zakt�l l�t�- �s hall�t�vols�gon k�v�l marad. Ezen jog alapelve a „felel�ss�gteljes szabads�g ” – mag�t�l �rtet�dik teh�t, hogy nem szabad szemetelni, �gakat let�rni, felel�tlen�l t�zet rakni, vagy m�s m�don k�ros�tani a term�szetet.

A sv�dek term�szethez f�z�d� szoros kapcsolatuknak k�sz�nhet�en m�r igen kor�n felismert�k azt is, hogy a term�szeti forr�sok nem v�gtelenek. Sv�dorsz�g m�r az 1970-es �vek eleje �ta �len j�r nem csak saj�t term�szet�nek v�delm�ben, hanem a k�rnyezet v�delme �rdek�ben folytatott nemzetk�zi k�zdelemben is.

Sv�dorsz�g komoly eredm�nyeket �rt el a k�rnyezetv�delem ter�let�n. Cs�kkent az ipar, a h�ztart�sok �s a g�pj�rm�vek k�rosanyag-kibocs�t�sa, aminek eredm�nyek�nt javult a leveg� min�s�ge. Ugyanez vonatkozik a tengerekbe, tavakba �s foly�vizekbe kibocs�tott szennyez�-anyagokra is. �tfog� l�p�seket tettek a meg�jul� energiaforr�sok felhaszn�l�s�ra t�rt�n� �t�ll�s �rdek�ben. A mez�- �s erd�gazdas�gban, valamint az �llatteny�szt�sben Sv�dorsz�g fokozatosan t�r �t az �kol�giailag elfogadhat�bb m�dszerekre. A k�rnyezetv�delem sz�lesk�r� t�rsadalmi t�mogat�st �lvez, a sv�dek egyre ink�bb szem el�tt tartj�k a term�szet k�rforg�s�t �s lelkiismeretesen sz�tv�logatj�k a hullad�kot. Sv�dorsz�gban siker�lt el�rni, hogy a tiszt�bb �s eg�szs�gesebb leveg� �rdek�ben tett el�rel�t� l�p�sek �ltal�nosan elfogadott� v�ljanak a lakoss�g k�r�ben.

B�szk�n �llap�thatjuk meg, hogy Sv�dorsz�gban ma tiszt�bb a leveg�, a v�z, �s eg�szs�gesebbek az erd�k, mint 20 �vvel ezel�tt. Sz�mos kor�bban vesz�lyeztetett n�v�ny- �s �llatfaj az akt�v term�szetv�delmi munka hat�s�ra �jra meger�s�d�tt. Ezen pozit�v fejl�d�s egyik j�l l�that� p�ld�ja, hogy a kir�lyi sz�khely, Stockholm kell�s k�zep�n tal�lhat� vizek �jra alkalmasak arra, hogy f�r�djenek vagy horg�sszanak benn�k.

Sv�dorsz�g a nemzetk�zi sz�nt�ren mind az ENSZ, mind m�s nemzetk�zi szervezetek keret�ben is akt�v r�szese a glob�lis k�rnyezetv�delmi munk�nak. Sv�dorsz�g nemzetk�zi k�rnyezetv�delmi tev�kenys�g�nek jelent�s r�sze 1995-�s bel�p�se �ta az Eur�pai Uni� keretein bel�l folyik, ahol Sv�dorsz�g a t�bbi �szaki tag�llammal egyetemben az uni� k�rnyezetv�delmi politik�j�nak leghalad�bb ir�nyzat�t k�pviseli.

Forr�s: hotdog.hu/svedorszag