Az eddig bemutatott biztostsi rendszereknek fontos jellemzje, hogy alanyi jogon jr elltsokat nyjtanak. A munkanlkli biztosts szakt ezzel a szemllettel, mivel egy nkntes s llamilag tmogatott modellen alapszik. Ezek a jellemzk a rendszer adminisztrcijban is tkrzdnek. Ms svd biztostsi formktl eltren, a munkanlkli biztosts igazgatsi szempontbl nem az llam vagy a helyi trsadalombiztostsi hivatalok, hanem ltalban a szakszervezetekhez tartoz alapok hatskrbe tartozik, amelyeket az Orszgos Munkaerpiaci Tancs (AMS), egy flig llami munkaerpiaci testlet felgyel. A szakszervezeti tagoknak ktelez valamely munkanlkli alaphoz is tartozni, az alapban val tagsg azonban nem jr egytt ktelez szakszervezeti tagsggal. A munkavllalk mintegy 90%-a tagja valamely munkanlkli alapnak. Az nkntes biztostsi rendszert rszben (a kltsgek 7%-t) a tagok ltal befizetett tagdjakbl finanszrozzk. A fennmarad rszt kltsgvetsi elirnyzatokbl fedezik. Azok, akik megfelelnek a jogosultsgi kritriumoknak, a munkanlklisg els 100 napjra maximum napi 730 SEK jvedelemfgg elltsban rszeslnek (a pontos sszeg az utols fizets tl fgg), ezt kveten sszesen 680 SEK illeti meg ket. Az ellts 300 napig folysthat, ami tovbbi 300 nappal meghosszabbthat. Az alternatv llami munkanlkli alapellts maximlisan napi 320 SEK-et biztost azok szmra, akik nem tagjai egyetlen nkntes munkanlkli alapnak sem. Az nkntes rendszert a „segts magadon!“ gondolata jegyben hoztk ltre, azzal a stratgiai cllal, hogy sztnzzk a szakszervezeti tagok szmnak nvekedst. A rendszernek az az egyik nagy elnye, hogy a szakszervezetek szmra szlesebb kr szocilis felelssgvllalst biztost, tovbb elsegti a szakszervezetek kzremkdst a munkanlkliek jrafoglalkoztatsban. Az nkntes rendszernek azonban htrnya is van, nevezetesen az, hogy a munkanlkliek nem szmthatnak az olyan alanyi jogon jr elltsokra, mint amilyeneket a svd trsadalombiztosts ms terleteken nyjt az orszg polgrai szmra.
Forrs: swedenabroad.com
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
