Sv�dorsz�gban 1999-ben vezett�k be az �j nyugd�jrendszert. Az �j, j�rul�kfizet�senalapul� rendszer alapeleme a j�vedelemf�gg� nyugell�t�s, amely az �letj�vedelem alapj�n ker�l kisz�m�t�sra, de a nyugd�jalapba nem sz�m�t be az alapj�vedelem * 7,5-szeres�t meghalad� j�vedelemr�sz. Az el�z� rendszert�l elt�r�en az otthon, gyermeknevel�ssel t�lt�tt id�, a tanulm�nyok folytat�s�nak id�szaka �s a sorkatonai szolg�lat ideje jogszerz� id�nek sz�m�t. A munkaj�vedelemmel nem vagy csak csek�ly m�rt�kben rendelkez�k sz�m�ra garant�lt nyugd�jat foly�s�tanak egy minim�lj�vedelem biz tos�t�sa �rdek�ben. Az �j rendszer harmadik eleme a k�telez� kieg�sz�t� nyugd�j, amelyet az egy�n a saj�t v�laszt�sa szerinti nyugd�jalapt�l kap. Aki legal�bb h�rom �vet �lt Sv�dorsz�gban, jogosult az �jonnan bevezetett r�szleges garan t�lt nyugd�jra. Ahhoz azonban, hogy valaki a teljes garant�lt nyugd�jra jogosults�got szerezzen, 40 �ves ottlak�st kell igazolnia, 16 �s 64 �ves kora k�z�tt. Az �j rendszerben 61 �v a rugalmas nyugd�jkorhat�r als� hat�ra, a legt�bben azonban tov�bbra is 65 �ves korban mennek nyugd�jba. A nyugd�jrendszer gondoskodik azokr�l, akik k�l�nb�z� okok miatt elvesztett�k munkak�pess�g�ket, gondoskodik az �zvegyekr�l �s m�s t�l�l� csal�dtagokr�l. A rendszer lehet�v� teszi az �ltal�nos �s a j�vedelemf�gg� rokkants�gi nyugd�j foly�s�t�s�t is, amelynek �sszege a munkak�pess�g cs�kken�s�nek m�rt�k�t�l f�gg�en lehet az �regs�gi nyugd�j negyede, fele, h�romnegyede, vagy el�rheti annak teljes �sszeg�t is. Az �j nyugd�jrendszer szoros �sszef�gg�sben van a sv�d gazdas�g �llapot�val �s a demogr� fiai v�ltoz�sokkal. El�nye, hogy nagyobb anyagi stabilit�st ny�jt a gazdas�g v�ltoz� k�r�lm�nyei k�z�tt �s val�di j�vedelembiztons�got garant�l a nyugd�jasok sz�m�ra. H�tr�nya, hogy igen jelent�s k�l�nbs�gek alakulhatnak ki az egy�ni nyugell�t�sok k�z�tt, ami n�velheti a nyugd�jasok k�z�tti egyenl�tlens�geket �s cs�kkentheti a rendszer �tl�that�s�g�t.

Forr�s: swedenabroad.com