K�zel t�zezer �ves a vil�g leg�regebb f�ja, egy Sv�dorsz�gban tal�lhat� lucfeny�. Hossz� �let�nek titka, hogy a feny� nagyj�b�l 600 �vente �j t�rzset n�veszt, de n�v�ny �vezredek �ta ugyanabb�l a gy�k�rrendszerb�l �led �jra. A k�l�nleges fa az Old Tjikko (�reg Tjikko) nevet kapta, az �t felfedez� professzor, Leif Kullmann husky kuty�ja ut�n. A sv�d Umeå egyetem kutat�ja az orsz�g k�z�ps� r�sz�n tal�lhat� Dalarna dombjai k�z�tt, 910 m�teres tengerszint feletti magass�gban tal�lt r� a rekorderre. Az Eur�pa-szerte kar�csonyfak�nt haszn�lt norv�g lucfeny� mag�nyosan �lldog�l a szikl�s talajon. A n�gy m�ter magas feny� a sz�nizot�pos kormeghat�roz�s alapj�n 9550 �ves, teh�t a legut�bbi j�gkorszak ut�n hajtott ki.

Pontosabban fogalmazva a fa gy�k�rzete m�r k�zel t�zezer �ves, a t�rzse �s �gai pedig p�r sz�z �vesek, mivel a lucfeny� k�l�nleges k�pess�ge, hogy ha a fat�rzs az 500-600 �ves �letciklusa v�g�n elhal, a gy�k�rzetb�l �j t�rzs n� ki. A rekordtart� fa �gy val�j�ban saj�t maga kl�nja, a jelenlegi n�v�ny genetikailag teljesen azonos a 9500 �vvel ezel�tti f�val. Az Umeai Egyetem kutat�i 2012-ben publik�lt�k tanulm�nyukat a k�l�nleges feny�r�l. T�bben azonban a cs�cstart�nak m�g mindig a nevadai simat�j� sz�lk�sfeny�ket tartj�k, p�ld�ul a h�res Matuzs�lem-f�t, illetve a felt�telez�sek szerint m�g id�sebb, n�vtelen �s titkolt helyen n�v� t�rs�t, mindketten k�zel 5000 �vesek.

A kutat�k egy�bk�nt m�r t�bb 5-6000 �ves feny�t is tal�ltak a sv�d erd�kben. Az Old Tjikkon�l �regebb f�t azonban, minden val�sz�n�s�g szerint nem fognak tal�lni, hiszen 11 ezer �vvel ezel�tt m�g jav�ban d�lt a j�gkorszak ezen a vid�ken �s vastag j�gtakar� bor�totta be a t�jat. Ezen feny�k felfedez�se az�rt is �rdekes, mert a szak�rt�k kor�bban �gy gondolt�k, hogy a lucfeny� j�val k�s�bb, nagyj�b�l k�tezer �vvel ezel�tt honosodott meg Skandin�vi�ban. Tov�bbra is k�rd�s, hogy az utols� j�gkorszakot k�vet�en, amikor megsz�nt az �lland� j�gtakar�, honnan n�pes�tett�k be a lucfeny�k a ter�letet. Egyes elk�pzel�sek szerint keleti ir�nyb�l, a mai Oroszorsz�g fel�l h�d�tott�k meg a Skandin�v-f�lszigetet, �m Kullman szerint ez csak egyike a lehets�ges v�laszoknak.