A sarki f�ny (az �szaki f�ltek�n gyakran: �szaki f�ny (aurora borealis), d�len: aurora australis a F�ld �szaki �s d�li sark�n�l a l�gk�rbe behatol� t�lt�tt r�szecsk�k (els�sorban protonok �s elektronok) �ltal keltett id�leges f�nyjelens�g. Legink�bb k�s� �szt�l kora tavaszig figyelhet� meg gyakrabban (de nem �lland�an) az �szaki sarkk�rt�l �szakra, illetve a d�li sarkk�rt�l d�lre, �gy Sv�dorsz�gban is van r� es�ly, hogy l�thatjuk ezt a jelens�get. Magyarorsz�gr�l �ltal�ban nem l�that�.

Nev�t a r�mai hajnalistenn� Aurora nev�b�l alkott�k, de �szaki f�ny n�ven is ismert (a borealis jelent�se �szaki, az australis pedig d�li).

A t�lt�tt r�szecsk�k t�lnyom�an a Napb�l sz�rmaznak (napsz�l), kisebb h�nyadukat a Naprendszeren k�v�lr�l �rkezett r�szecsk�k teszik ki. A t�lt�tt r�szecsk�ket a f�ldi magnetoszf�ra nagyr�szt elt�r�ti, a m�gneses p�lusok k�r�li tartom�nyban azonban bejutnak a l�gk�rbe. A r�szecsk�k �tk�znek a l�gk�r atomjaival, ioniz�lj�k �s gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok pedig f�nykisug�rz�ssal t�rnek vissza alap�llapotukba. A kibocs�tott f�ny az atomra vagy molekul�ra jellemz� sz�n�. A sz�nk�p l�that� tartom�ny�ban els�sorban az oxig�n z�ld �s v�r�s, valamint a nitrog�nmolekul�k k�kesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki f�ny az ultraibolya tartom�nyban is er�s. A jelens�g 80–1000 km magass�gban fordul el�, de leggyakrabban 100 km magass�gban figyelhet� meg.

A sarki f�ny form�i v�ltozatosak, �lland�an v�ltoznak, gyakran f�gg�nyre, �velt szalagokra eml�keztetnek vagy sugaras szerkezet�ek. M�holdr�l k�sz�lt felv�telek tan�s�ga szerint a jelens�g f�nygy�r�k�nt, gl�riak�nt veszi k�r�l a m�gneses p�lust. �sszef�gg�st tal�ltak a d�li �s az �szaki p�lusn�l fell�p� f�nyjelens�gek k�z�tt. Er�s naptev�kenys�get k�vet�en, m�gneses viharok idej�n megv�ltozik a magnetoszf�ra szerkezete, ilyenkor a sarki f�ny alacsonyabb sz�less�gi k�r�k�n, �gy nagyon ritk�n Magyarorsz�gon is megfigyelhet�. Sarki f�nyt a Naprendszer m�s m�gneses bolyg�in�l (Jupiter, Szaturnusz, Ur�nusz, Neptunusz) �s azok egyes holdjain�l (Io, Ganymedes) is megfigyeltek.

A sarki f�nynek 5 form�ja ismert

• folt-forma: kism�ret� f�nyjelens�gek
• �v-forma: enyh�n g�rb�l� szalagok
• s�v-forma: csom�s vagy r�ncos alak�ak
• sug�r-forma: egyenes f�nynyal�bok, amelyek a F�ld m�gneses er�vonalait k�vetik
• f�tyol-forma: diff�z, nagy kiterjed�s� f�nyl�sek

A sarki f�ny hangja

Az �szaki n�pek legend�iban �s t�rt�neteiben fellelhet�, hogy van hangja a f�nyjelens�gnek, de a tudom�ny ezt kev�ss� megalapozottnak tartja, f�leg amiatt, hogy olyan magasan keletkezik, ahol a leveg� t�l ritka ahhoz, hogy hat�konyan vezesse a hangot. K�tfajta hangr�l sz�lnak a t�rt�netek, az egyik suttog�sszer�, m�g a m�sik reccsen�, csattan� hang. Eddig azonban a hangjelens�get nem siker�lt r�gz�teni. Finn kutat�k publik�ltak egy felv�telt, amelyen egy csattan� hang hallhat�, b�r m�g nem bizony�tott teljesen, hogy ez a f�nyjelens�ghez k�thet�.