A Kebnekaise, r�gebbi �r�sm�d szerint Kebnekajse, �szaki sz�mi nyelven Giebmeg�isi, modernebb, sv�d hat�st t�kr�z� form�ban: Giebneg�isi; Sv�dorsz�g legmagasabb hegye a Skandin�v-hegys�gben, Kiruna k�zs�g ter�let�n, a Lappf�ld�n. Tipikus fjell-cs�cs. A n�v kiterjed az eg�sz hegycsoportra, massz�vumra is. Mag�nak a f� hegynek k�t cs�csa van, a d�lebbi a magasabb, 2102 m�terrel. K�rny�k�t r�gen lakj�k a nom�d sz�mik. 1989 �ta nemzeti park, N�pszer� t�ra-c�lpont, magass�ga �s a r�la ny�l� sz�p kil�t�s miatt.

Magass�g     2104 m
Hely           Sv�dorsz�g, Norrbotten megye
Hegys�g       Skandin�v-hegys�g
Relat�v magass�g    1750 m
Legmagasabb pont   2104 m

Etimol�gia

A Kebnekaise n�v a lulei sz�mi nyelvb�l ered, amelyben a giebnne (�st) och g�jsse (magas hegycs�cs) szavakb�l tev�d�tt �ssze. Eredetileg azonban ez a n�v a most Tolpagorninak nevezett egyik szomsz�dos cs�csra utalt, mivel annak van felford�tott �stre eml�keztet� form�ja. A korai f�ldm�r�k �s a sz�mik k�z�tti f�lre�rt�s eredm�nye lehet ennek a n�vnek a r�gz�t�se a legmagasabb hegyre.

F�ldrajzi le�r�sa

A Kebnekaise-fjellmassz�vum h�romsz�glet� ter�let�t h�rom nagy v�lgy hat�rolja el k�rnyezet�t�l: a Ladtjovagge, Tj�ktjavagge �s a Vistasvagge.

A magasabb, d�li cs�csot egy gleccser bor�tja, aminek a magass�ga �vszakonk�nt v�ltozik a j�gr�teg vastags�g�nak n�veked�se illetve cs�kken�se nyom�n. A v�ltoz�s �ltal�nos trendje az ut�bbi �vtizedekben cs�kken�: 2007 nyar�n 2103 m�teres magass�got m�rtek, m�g 2010-ben 2102 m�tert. A 2000-2009 k�z�tti t�z �vben az augusztusi �rt�kek �tlaga 2106 m�ter volt. Sv�dorsz�g legmagasabb pontja szil�rd talajon, j�gr�teg n�lk�l a „kopasz” �szaki cs�cson tal�lhat�, 2097 m�teres tengerszint feletti magass�ggal. A d�li cs�cs j�gr�teg n�lk�l csak 2060 m�ter magas lenne. R�gebben az �szaki cs�csot is j�g bor�totta, ezzel egy�tt magass�g�t 1922-ben 2135 m�ternek m�rt�k. Akkor a d�li cs�cs 2123 m�ter magas volt.

A hegynek van egy harmadik cs�csa is, a Kebnepakte (Giebmeb�kti).A Kebnepakte �s az �szaki cs�cs k�z�tt h�z�dik egy Halspasset („Nyakh�g�”) nev� gerinc. A d�li cs�cst�l keletre egy tov�bbi hosszabb gerinc h�z�dik Kebnetjåkka (Giebme�ohkka) n�vvel. A d�li cs�cst�l d�lre van m�g k�t kisebb cs�cs, a Vierramvare (Vierranv�rri) �s a Tolpagorni (Duolbagorni). A Tuolpagorni �s a Kebnetjåkka k�z�tt folyik a Kittelb�cken (Giebmejohka) patak.

A d�li cs�cs.

A hegy k�zvetlen k�rnyezet�ben n�gy nagyobb gleccser tal�lhat�: �szaknyugaton a Rabots-gleccser, keleten az Isfalls-gleccser �s a Nagy-gleccser, valamint d�len a Bj�rlings-gleccser. A Kebnekaise-massz�vumban tal�lhat� a legt�bb gleccser a legkisebb ter�leten Sv�dorsz�gban: t�bb mint negyven kisebb j�g�r ezen a viszonylag sz�k ter�leten. A legt�bb a v�lgyi gleccserek t�pus�ba tartozik. A d�li cs�cson tal�lhat� Sv�dorsz�g egyetlen tet�-gleccsere.

El�rhet�s�ge

A d�li cs�csr�l megfelel� id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt k�r�lbel�l Sv�dorsz�g ter�let�nek 1/11 r�sze bel�that�. A hegy alj�ban turistah�z tal�lhat�, ahonnan a cs�cst�r�k indulnak. A d�li cs�cs a hegyi t�r�khoz szokott emberek sz�m�ra a kiss� hosszabb nyugati �ton k�l�nleges felszerel�s n�lk�l is el�rhet�. A keleti �ton vezet� seg�ts�g�vel lehet feljutni, itt kisebb gleccserm�sz�sra is sz�ks�g van. Az �szaki cs�cs el�r�s�hez speci�lis ismeretekre �s felszerel�sre is sz�ks�g van.

2013. j�nius 13-�n a d�li cs�cson egy g�teborgi egy�ttes teljes felszerel�ssel koncertet adott j�t�kony c�llal.

Forr�s: wikipedia