A sv�d labdar�g�-v�logatott Sv�dorsz�g nemzeti csapata, amelyet a Sv�d Labdar�g�-sz�vets�g (Sv�d�l: Svenska Fotbollf�rbundet) ir�ny�t. A sv�d v�logatottnak �sszesen tizenegy alkalommal siker�lt kijutnia vil�gbajnoks�gra, ahol el�sz�r 1934-ben szerepelt. Legjobb eredm�nye: egy m�sodik hely az 1958-as sv�dorsz�gi vil�gbajnoks�gr�l �s k�t harmadik hely (1950, 1994). Eur�pa-bajnoks�gon el�sz�r 1992-ben vett r�szt, ekkor Sv�dorsz�g volt a torna h�zigazd�ja �s az el�d�nt�ig jutott. Mindm�ig ez a legjobb eredm�nye. 2000-ben �s 2008-ban a csoportk�rben kiesett, a 2004-es kontinensviadalon pedig a negyedd�nt�ig jutott. Az 1948. �vi ny�ri olimpiai j�t�kokon arany�rmet szerzett, e mellett k�t bronz�rmet is mag��nak tudhat (1924, 1952).

A kezdetek

A sv�d labdar�g�-v�logatott legels� hivatalos m�rk�z�s�t 1908. j�lius 12-�n j�tszotta Norv�gia ellen �s 11–3-ra gy�z�tt. M�g ebben az �vben tov�bbi �t m�rk�z�st j�tszott, Anglia, Nagy-Britannia, Belgium �s Hollandia ellen k�tszer is. Mind az �t tal�lkoz�t elvesz�tette.

Az 1908. �vi ny�ri olimpiai j�t�kokon r�szt vett. A Nagy-Britannia ellen elszenvedett 12–1-es veres�g az�ta is a sv�d v�logatott legnagyobb ar�ny� veres�ge.

1916-ban gy�zte le els� alkalommal a riv�lis D�ni�t.

Sv�dorsz�g az 1912. �vi ny�ri olimpiai j�t�koknak h�zigazd�ja volt, ezenk�v�l szerepelt az 1920. �s az 1924. �vi ny�ri olimpi�n, ut�bbin bronz�rmet szerzett.

1938-as vil�gbajnoks�g

Az 1938-as labdar�g�-vil�gbajnoks�g a sv�d v�logatott t�rt�net�nek m�sodik vil�gbajnoki szerepl�se volt. 1934-ben m�r j�rtak vb-n, akkor Argent�n�t legy�zte �s N�metorsz�gt�l szenvedett veres�get. 1938-ban az els� fordul�ban Ausztri�val sorsolt�k �ssze, azonban N�metorsz�g az Anschluss �rtelm�ben elfoglalta Ausztri�t. az osztr�kok nem indultak a torn�n �s �gy j�t�k n�lk�l jutott Sv�dorsz�g a m�sodik fordul�ba. A negyedd�nt�ben Kub�t 8–0 ar�nyban legy�zt�k. Ezen a m�rk�z�sen deb�t�lt Harry Andersson, Tore Keller �s Gustav Wetterstr�m pedig egyar�nt 3-3 g�lt szerzett. Az el�d�nt�ben Magyarorsz�gt�l szenvedett 5–1-es, m�g a harmadik hely�rt rendezett m�rk�z�sen Braz�lia bizonyult jobbnak 4–2 ar�nyban. A sv�d v�logatott negyedik helyen z�rta a vil�gbajnoks�got.
1948. �vi ny�ri olimpiai

Az els� fordul�ban Sv�dorsz�g Ausztri�val j�tszott. A m�rk�z�st Londonban rendezt�k a White Hart Lane-n, mely 3–0-s sv�d gy�zelmet eredm�nyezett. A k�vetkez� m�rk�z�sen Kore�t nagyon 12–0-ra verte, mely a sv�d v�logatott t�rt�net�nek egyik legnagyobb ar�ny� gy�zelme. Az el�d�nt�ben az �si riv�lis D�ni�val tal�lkozott �s legy�zte 4–2-re

A d�nt�t a legend�s Wembley Stadionban j�tszott�k 40000 n�z� el�tt. Jugoszl�via 3–1-es legy�z�se a tornagy�zelmet jelentette. Ez volt a sv�d v�logatott t�rt�net�nek els� rangos tornagy�zelme.

1950-es vil�gbajnoks�g

Az 1950-es labdar�g�-vil�gbajnoks�gra a Sv�d Labdar�g�-sz�vets�g egyetlen profi labdar�g�t sem nevezett, csak amat�r�kkel vett r�szt a torn�n.

Sv�dorsz�g Olaszorsz�ggal �s Paraguayjal ker�lt egy csoportba (India visszal�pett). Olaszorsz�got 3–2-re legy�zte São Paulo-ban, Paraguay ellen pedig 2–2-es d�ntetlent j�tszott. A csoportot megnyerve a m�sodik fordul�ba jutott. Ezen a vil�gbajnoks�gon nem rendeztek egyenes kies�ses szakaszt, hanem a n�gy csoportgy�ztes k�rm�rk�z�st j�tszott egym�ssal, �gy kialak�tva a v�gs� sorrendet.

A m�sodik fordul�ban az els� m�rk�z�s�t a h�zigazda Braz�lia ellen j�tszotta 138 000 n�z� el�tt a Maracanã Stadionban. A tal�lkoz� 7–1-es brazil gy�zelemmel v�gz�d�tt. M�sodik m�rk�z�s�n Uruguay ellen l�pett p�ly�ra São Pauloban. Uruguay 3–2-re gy�z�tt, ami azt jelentette, hogy Sv�dorsz�g nem j�tszhatott az arany�rem�rt. Utols� m�rk�z�s�n Spanyolorsz�got 3–1-re verte, ezzel megszerezve a harmadik helyet.

Ezen a torn�n Sv�dorsz�g szerepelt a legjobban az �sszes eur�pai v�logatott k�z�l. A nem hivatalos Eur�pa-bajnoki c�met is megkapta.

1958-as vil�gbajnoks�g

A Sv�d Labdar�g�-sz�vets�g 1956-ban �jb�l enged�lyezte, hogy profi j�t�kosok szerepeljenek a v�logatottban, ezzel rem�nyt adva a sv�d szurkol�knak, hogy az 1958-as labdar�g�-vil�gbajnoks�gon j�l szerepeljen a nemzeti csapat. Sv�dorsz�g rendez�k�nt automatikusan r�sztvev� volt, mellette Magyarorsz�g, Mexik� �s Wales voltak a csoportban az ellenfelei.

Mindh�rom csoportm�rk�z�s�nek a Råsunda Stadion adott otthont Solnaban. Mexik�t 3–0-ra, Magyarorsz�got 2–1-re gy�zte le, Wales ellen 0–0-s d�ntetlent j�tszott. A negyedd�nt�ben szint�n a Råsundaban a Szovjetuni�t verte meg 2–0-ra �s jutott tov�bb. Az el�d�nt�t G�teborgban j�tszotta az Ulleviben, ahol az NSZK v�logatottj�t verte 3–1 ar�nyban �s ezzel t�rt�nete sor�n el�sz�r vil�gbajnoki d�nt�be jutott a sv�d v�logatott.

A d�nt�t a Råsundaban rendezt�k 52 000 n�z� el�tt. Sv�dorsz�g a fin�l�t �s 5–2 ar�nyban elvesz�tette Braz�li�val szemben. Az�ta is ez a sv�d v�logatott legjobb vil�gbajnoki eredm�nye.

1960-as �vek

A sikeres 1958-as vil�gbajnoks�got k�vet�en az 1960-as �vekben egyetlen rangos nemzetk�zi torn�ra sem jutott ki. Az 1962-es vil�gbajnoks�g p�tselejtez�iben Sv�jc ellen kapott ki 2–1-re �gy lemaradt a torn�r�l. Az 1964-es labdar�g�-Eur�pa-bajnoks�g selejtez�iben a negyedd�nt�ig jutott. Az 1966-os vil�g �s az 1968-as Eur�pa-bajnoks�gr�l szint�n lemaradt.

Az �vtized v�g�n azonban siker�lt kijutnia az 1970-es vil�gbajnoks�gra. Olaszorsz�g ellen 1–0-s veres�get szenvedett, Izrael ellen 1–1-es d�ntetlent j�tszott, Uruguayt pedig 1–0-ra legy�zte. Ezzel a csoport harmadik hely�n z�rt �s kiesett.

1974-es vil�gbajnoks�g

Az 1974-es vil�gbajnoks�gon Bulg�ria, Hollandia �s Uruguay mell� sorsolt�k a sv�d v�logatottat. Bulg�ria �s Hollandia ellen d�ntetlent j�tszott, Uruguayt 3–0 ar�nyban legy�zte Roland Sandberg �s Ralf Edstr�m k�t g�lj�val.

A m�sodik csoportk�rben Lengyelorsz�gt�l 1–0-s veres�get szenvedett. A helyzet a k�vetkez�k�ppen n�zett ki. Amennyiben Sv�dorsz�g vesz�t az NSZK ellen, Jugoszl�via pedig megveri Lengyelorsz�got, Sv�dorsz�g a m�sodik helyen v�gez �s j�tszhat a bronz�rt. Jugoszl�via azonban 2–1-es veres�get szenvedett Lengyelorsz�gt�l, ez�rt Sv�dorsz�gnak mindenk�pp gy�znie kellett a h�zigazd�k ellen.

A m�rk�z�st D�sseldorfban rendezt�k 65 000 n�z� jelenl�t�ben. Ralf Edstr�m r�v�n a sv�dek jutottak el�nyh�z a m�rk�z�s 29. perc�ben. A m�sodik f�lid�ben a n�met v�logatott egyre ink�bb �tvette a m�rk�z�s ir�ny�t�s�t �s v�g�l 4–2-re megnyerte a p�rharcot. A Jugoszl�via elleni utols� m�rk�z�s�t 2–1 ar�nyban megnyerte Sv�dorsz�g �s �sszes�t�sben az 5. helyen z�rta a vil�gbajnoks�got.

Az 1976-os Eur�pa-bajnoks�gra nem jutott ki. Az 1978-ban sorozatban harmadik vil�gbajnoki r�szv�tel�re k�sz�lt a sv�d v�logatott. Els� m�rk�z�s�n 1–1-es d�ntetlent �rt el Braz�lia ellen. Ausztria �s Spanyolorsz�g ellen egyar�nt 1–0-s veres�get szenvedve a csoport utols� hely�n v�gzett 1 ponttal.

1979–1990

Az 1982-es vil�g �s az 1984-es Eur�pa-bajnoks�g k�zdelmeir�l lemaradt �s ugyancsak nem jutott ki az 1986-os vil�g illetve 1988-as Eur�pa-bajnoks�gra. 1978 �s 1990 k�z�tt teh�t egyetlen nemzetk�zi torn�n sem tudott r�szt venni. Az 1990-es labdar�g�-vil�gbajnoks�g alkalm�val 12 �v ut�n t�rt vissza a vil�gbajnoki mez�nybe. A csoportban Braz�lia, Costa Rica �s Sk�cia ellen mindh�rom m�rk�z�s�t 2–1 ar�nyban elvesz�tette.

1992-es Eur�pa-bajnoks�g

Az 1992-es Eur�pa-bajnoks�gnak Sv�dorsz�g volt a h�zigazd�ja �s ekkor szerepelt els� alkalommal a kontinenstorn�n. Angli�val, D�ni�val �s Franciaorsz�ggal ker�lt egy csoportba. A Franciaorsz�g elleni 1–1-es d�ntetlent, D�nia 1–0-s �s Anglia 2–1-es legy�z�se k�vette. Az el�d�nt�ben N�metorsz�g ellen 3–2-re kikapott. Mindm�ig a sv�d v�logatott t�rt�net�nek legjobb Eur�pa-bajnoki szerepl�se.

1994-es vil�gbajnoks�g

Sv�dorsz�g a selejtez�csoportj�t megnyerve Bulg�ria el�tt jutott ki az 1994-es vil�gbajnoks�gra. A B csoportba sorsolt�k Braz�lia, Kamerun �s Oroszorsz�g t�rsas�g�ban. A Kamerun elleni nyit�m�rk�z�sen sok�ig �gy t�nt folytat�dik az 1990-ben elkezd�d�tt 2–1-es veres�gek sorozata, de Martin Dahlin r�v�n a 75. percben egyenl�tett, kialak�tva a 2–2-es v�geredm�nyt. A k�vetkez� m�rk�z�sen Oroszorsz�g egy korai b�ntet�b�l szerzett g�llal hamar megszerezte a vezet�st. Sv�dorsz�g Tomas Brolin �s Martin Dahlin k�t g�lj�val megford�totta az eredm�nyt �s 3–1-re megnyerte a tal�lkoz�t. Az utols� csoportm�rk�z�sen Braz�lia ellen 1–1-es d�ntetlent j�tszott. A sv�dek g�lszerz�je Kennet Andersson volt. A nyolcadd�nt�ben Kennet Andersson k�t �s Martin Dahlin g�ljaival 3–1-gyel l�pett t�l Sza�d-Ar�bi�n. A negyedd�nt�ben Rom�ni�val m�rk�z�tt Sv�dorsz�g egy eml�kezetes m�rk�z�sen. V�g�l a rendes j�t�kid�t �s a hosszabb�t�st k�vet�en 2–2-re v�geztek a felek, �gy k�vetkeztek a tizenegyesr�g�sok, melyben a sv�d v�logatott bizonyult jobbnak. Az el�d�nt�ben ism�t Braz�li�val tal�lkozott �s ez�ttal 1–0-s veres�g lett a v�ge. Miut�n Jonas Thern a ki�ll�t�s sors�ra jutott, Rom�rio a 80. percben megszerezte a p�rharc egyetlen g�lj�t. A bronzm�rk�z�sen Bulg�ri�val j�tszott Sv�dorsz�g �s 4–0-ra gy�z�tt. 1958 �ta ez volt a sv�d v�logatott legjobb eredm�nye.

2000-es Eur�pa-bajnoks�g

A selejtez�kben az �sszes m�rk�z�s�t megnyerte Sv�dorsz�g, egyed�l az Anglia elleni idegenbeli 0–0-s d�ntetlen alkalm�val vesz�tett 2 pontot. Az Eur�pa-bajnoks�g nyit�m�rk�z�s�t a h�zigazda Belgium ellen j�tszotta Sv�dorsz�g �s 2–1-es veres�get szenvedett. Bart Goor 43. �s �mile Mpenza 46. percben szerzett g�ljaira Johan Mj�llby tudott v�laszolni, miut�n a belga kapus Filip De Wilde eladta a labd�t. T�r�korsz�g ellen 0–0-t j�tszott, Olaszorsz�gt�l pedig 2–1-re kapott ki. Luigi Di Biagio �s Alessandro Del Piero illetve Henrik Larsson szerezt�k a g�lokat. Sv�dorsz�g a csoport utols� hely�n v�gzett 1 ponttal.

2002-es vil�gbajnoks�g

Sv�dorsz�g a halalcsoportba (F csoport) ker�lt a sorsol�st k�vet�en Anglia, Argent�na �s Nig�ria t�rsas�g�ban. Els� m�rk�z�s�t Anglia ellen j�tszotta, melyen Sol Campbell az angolokat juttatta el�nyh�z m�g az els� j�t�kr�szben. A m�sodik f�lid�ben Sv�dorsz�g vette �r a m�rk�z�s ir�ny�t�s�t �s Niclas Alexandersson r�v�n egyenl�tett, ezzel be�ll�tva az 1–1-es v�geredm�nyt. A k�vetkez� m�rk�z�sen Nig�ria ellen j�tszott Sv�dorsz�g. Julius Aghahowa szerzett vezet�st az afrikai csapat sz�m�ra, de Henrik Larsson k�t g�lj�nak k�sz�nhet�en a sv�d v�logatott ford�tott �s gy�z�tt. Az utols� csoportm�rk�z�sen Argent�n�val tal�lkozott, ahol az argentinoknak mindenk�ppen nyerni�k kellett, miut�n 1–0-s veres�get szenvedtek Angli�t�l. Anders Svensson 30 m�teres szabadr�g�sg�lja ut�n azonban erre egyre kevesebb es�ly l�tszott �s Hern�n Cresponak ugyan siker�lt egyenl�tenie, de az eredm�ny m�r nem v�ltozott. Sv�dorsz�g tov�bbjutott, Argent�na kiesett.

A nyolcadd�nt�ben Szeneg�l ellen j�tszott Sv�dorsz�g. Henrik Larsson egy Anders Svensson �ltal elv�gzett sz�gletet k�vet�en kor�n vezet�st. Szeneg�l egyenl�tett Henri Camara r�v�n. A rendes j�t�kid�ben m�r nem esett t�bb tal�lat. A hosszabb�t�sban az aranyg�lszab�ly volt �rv�nyben. Sv�dorsz�g nagy er�ket mozg�s�tott a gy�ztes g�l megszerz�s�nek �rdek�ben, melyben legink�bb Zlatan Ibrahimovi� jeleskedett, azonban a szeneg�li kapus Tony Silva mindent h�r�tott. A gy�zelmet v�g�l Szeneg�l szerezte meg.

2004-es Eur�pa-bajnoks�g

Sv�dorsz�g a 2004-es Eur�pa-bajnoks�got Bulg�ria 5–0-s legy�z�s�vel kezdte. A m�sodik csoportm�rk�z�sen Olaszorsz�g ellen j�tszott. A m�rk�z�s 36. perc�ben Antonio Cassano az olaszokat juttatta vezet�shez. Andreas Isaksson v�d�seinek k�sz�nhet�en a sv�dek a m�rk�z�sben maradtak �s a 84. percben Zlatan Ibrahimovi� r�v�n siker�lt i az egyenl�t�s. A v�geredm�ny 1–1 lett. Az utols� m�rk�z�sen D�nia ellen mindk�t f�l tudta, hogy egy 2–2-es eredm�nnyel mindketten tov�bbjutnak, m�g az olaszok kiesnek. Nos val�j�ban ez t�rt�nt. Hossz� ideig D�nia vezetett 2–1-re, de Mattias Jonson a v�ge fel� egyenl�tett. Ezzel Sv�dorsz�g �s D�nia tov�bbjutott, Olaszorsz�g pedig kiesett.

A negyedd�nt�ben Hollandia ellen se a rendes j�t�kid�ben, se a hosszabb�t�sban nem esett g�l. ehhez a legk�zelebb Fredrik Ljungberg �llt, akinek egy j�l ir�ny�tott l�v�ssel siker�lt eltal�lnia a keresztl�cet. A b�ntet�p�rbajban Olof Mellberg l�v�s�t a holland kapus Edwin van der Sar h�r�tota, kiejtve ezzel a sv�d v�logatottat.
Sv�dorsz�g labdar�g�-v�logatottja a 2006-os vb-n.

2006-os vil�gbajnoks�g

A 2006-os vil�gbajnoks�gon a B csoportba kapott besorol�st. A Trinidad �s Tobago elleni 0–0-s d�ntetlent k�vette Paraguay 1–0-s legy�z�se. a g�lt Fredrik Ljungberg szerezte a 89. percben. Az Anglia ellen 2–2-es d�ntetlennel �s a megszerzett 5 ponttal a m�sodik helyen z�rta a csoportot. A nyolcadd�nt�ben a h�zigazda N�metorsz�gt�l kapott ki 2–0 ar�nyban.

2008-as Eur�pa-bajnoks�g, 2010-es vil�gbajnoks�g selejtez�i

A 2008-as Eur�pa-bajnoks�g selejtez�iben az F csoportban szerepelt Sv�dorsz�g �s v�gzett Spanyolorsz�g m�g�tt a m�sodik helyen. A D�nia–Sv�dorsz�g m�rk�z�s 3–3-as �ll�sn�l a 89. percben f�lbeszakadt. Herbert Fandel j�t�kvezet� a sv�dek jav�ra b�ntet�t �t�lt. Ezt k�vet�en egy szurkol� berohant a p�ly�ra �s meg�t�tte a j�t�kvezet�t, Fandel pedig lef�jta a m�rk�z�st. Az UEFA ut�lag 3–0-s eredm�nnyel Sv�dorsz�g jav�ra �rta a tal�lkoz�t.

Az Eur�pa-bajnoks�got Zlatan Ibrahimovi� �s Petter Hansson g�ljaival G�r�gorsz�g 2–0-s legy�z�s�vel kezdte Sv�dorsz�g. A k�vetkez� m�rk�z�sen Spanyolorsz�g ellen a 92. percben David Villa g�lja d�nt�tt. Az harmadik csoportm�rk�z�sen Oroszorsz�gt�l szenvedett 2–0-s veres�get, ezzel Sv�dorsz�g b�cs�zott.

Sv�dorsz�g a 2010-es vil�gbajnoks�g selejtez�it Tiranaban Alb�nia ellen egy 0–0-s d�ntetlennel nyitotta. N�gy nappal k�s�bb Magyarorsz�got gy�zte le Kim K�llstr�m �s Samuel Holm�n g�ljaival 2–1-re. Portug�li�val oda-vissza, Stockholmban �s Portoban is egyar�nt 0–0-s d�ntetlent �rt el. Hazai p�ly�n Thomas Kahlenberg g�lj�val 1–0-s veres�g D�ni�t�l. Ezt k�vet�en hazai k�rnyezetben M�lt�t 4–0-ra, a hosszabb�t�sban Magyarorsz�got idegenben 2–1-re, majd szint�n idegenben ism�t M�lt�t egy k�s�i �ng�llal 1–0-ra verte. D�ni�t�l Jakob Poulsen g�lj�val idegenben is 1–0-ra kapott ki. utols� m�rk�z�s�n Alb�ni�t verte 4–1 ar�nyban. Mindez D�nia �s Portug�lia m�g�tt a csoport harmadik hely�re volt elegend�. A sorozat v�g�n Lars Lagerb�ck t�vozott a sz�vets�gi kapit�nyi posztr�k, hely�t Erik Hamr�n vette �t.
A f�jlhoz k�pjegyzet tartozik

2012-es Eur�pa-bajnoks�g, 2014-es vil�gbajnoks�g selejtez�i

Sv�dorsz�g a 2012-es Eur�pa-bajnoki selejtez�ket, az �j sz�vets�gi kapit�ny, Erik Hamr�n vezet�s�vel k�t gy�zelemmel kezdte Magyarorsz�g �s San Marino ellen. Ezut�n Hollandi�t�l 4–1-es veres�get szenvedett Amszterdamban, de ezt k�vet�en Moldov�t Stockholmban 2–1-ra, Chișin�uban pedig 4–1-re verte. Finnorsz�got 5–0-ra gy�zte le hazai k�rnyezetben. A Magyarorsz�g elleni idegenbeli m�rk�z�sen, a Pusk�s Ferenc Stadionban 2–1-es veres�get szenvedett Rudolf Gergely hosszabb�t�sban szerzett g�lj�val. Idegenben San Marino 5–0-s, majd Finnorsz�g 2–1-es legy�z�se k�vetkezett. Utols� selejtez�m�rk�z�s�n Hollandi�t 3–2-re megverte hazai p�ly�n, ami azt jelentette, hogy a selejtez�csoport m�sodik hely�n v�gezve, a megszerzett 24 ponttal a legjobb m�sodik helyen z�r� v�logatott lett Sv�dorsz�g, �gy automatikusan kijutott az Eur�pa-bajnoks�gra.

A sorsol�st k�vet�en a sv�d v�logatott Anglia, Franciaorsz�g �s Ukrajna mellett a D csoportba ker�lt.

A nyit� m�rk�z�s�n 2–1-es veres�get szenvedett a h�zigazda Ukrajn�val szemben. Majd ezt k�vet�en Angli�val tal�lkozott �s ism�t kikapott, ez�ttal 3–2-re, ami egyben azt is jelentette, hogy a harmadik k�rre m�r nem maradt es�lye Sv�dorsz�gnak a tov�bbjut�sra. Utols� csoportm�rk�z�s�n n�mi sz�ps�gtapaszt jelentett Franciaorsz�g 2–0-s legy�z�se.

A 2014-es vil�gbajnoks�g selejtez�inek C csoportj�ban N�metorsz�g m�g�tt a m�sodik helyet szerezte meg Sv�dorsz�g. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy az egyik kulcsfontoss�g� m�rk�z�sen 2013. okt�ber 11-�n Martin Olsson �s Zlatan Ibrahimovi� g�ljaival 2–1 ar�nyban legy�zte Ausztri�t.[7] A p�tselejtez�ben Portug�li�t kapta ellenf�l�l. Az els� tal�lkoz�n Lisszabonban 1–0-s, a visszav�g�n Solnaban pedig 3–2-es portug�l gy�zelem sz�letett. �sszes�t�sben 4–2-vel Portug�lia jutott ki a vil�gbajnoks�gra

Stadion

A sv�d labdar�g�-v�logatott els� sz�m� otthona a Solnaban tal�lhat� Råsunda Stadion volt eg�szen 2012-ig, amit az �j nemzeti stadion a Friends Arena v�ltott fel. A Råsunda egyike annak a k�t stadionnak az Egyes�lt �llamokbeli Pasadena-i Rose Bowl mellett, ahol a f�rfi (1958) �s a n�i (1995) vil�gbajnoks�g d�nt�j�t is megrendezt�k.

A Råsunda Stadiont 1910. szeptember 18-�n nyitott�k meg �s mind�ssze 2000 f� befogad�s�ra volt alkalmas. 1937-ben b�v�tett�k 40000 f�re. A stadion helysz�ne volt az 1912. �vi ny�ri olimpiai j�t�koknak, amelynek Stockholm volt a h�zigazd�ja �s az 1958-as vil�gbajnoks�gnak, amikor is 8 m�rk�z�st rendeztek itt. Az 1992-es Eur�pa-bajnoks�g alkalm�val 4 m�rk�z�st j�tszottak benne, az 1995-�s n�i vil�gbajnoks�gon egyed�l a d�nt�t rendezt�k itt.

A g�teborgi Ullevi-ben is t�bb alkalommal p�ly�ra l�pett a v�logatott.

Szerel�s

Sv�dorsz�g tradicion�lis szerel�se a s�rga mez, k�k nadr�g, s�rga sportsz�r. 1974 �s 2003 k�z�tt az adidas, 2003 �s 2013 k�z�tt az umbro, 2013-t�l �jb�l az adidas l�tja el sportszerekkel a v�logatottat.

Forr�s: wikipedia