Sv�dorsz�g az 1904-es j�t�kok kiv�tel�vel valamennyi olimpi�n k�pviseltette mag�t. Sportol�i eddig 627 �rmet nyertek, legeredm�nyesebb sport�gaik a birk�z�s �s a s�fut�s.

Sv�dorsz�g f�v�ros�ban, Stockholmban rendezt�k az 1912-es olimpi�t, ezen k�v�l 1956-ban - mivel a szigor� �llateg�szs�g�gyi t�rv�nyek miatt Ausztr�li�ba nem volt szabad lovakat bevinni - a lovas sportesem�nyeknek Sv�dorsz�g adott otthont.

A Sv�d Olimpiai Bizotts�g 1913-ban alakult meg, a NOB m�g ebben az �vben felvette tagjai k�z�, a bizotts�g jelenlegi eln�ke Stefan Lindberg.

Az 1912. �vi ny�ri olimpiai j�t�kok, hivatalos nev�n az V. ny�ri olimpiai j�t�kok egy t�bb sportot mag�ba foglal� nemzetk�zi sportesem�ny volt, melyet 1912. m�jus 5. �s j�lius 27. k�z�tt rendeztek meg a sv�dorsz�gi Stockholmban. A versenyeket t�bb r�szletben, �sszesen huszonn�gy versenynap alatt bonyol�tott�k le, �s rajtuk – az olimpi�k t�rt�net�ben el�sz�r k�pviselve mind az �t f�ldr�szt – huszonnyolc nemzet k�tezer-n�gysz�zh�t sportol�ja vett r�szt.

�rdekess�gek

• A torna atl�tikai versenysz�maiban tesztelt�k az elektromos id�m�r�st, a versenyz�k �s a n�z�k t�j�koztat�s�ra bevezett�k a hangosbemond�t.
• A sv�d Oscar Swahn sportl�v� hatvann�gy �vesen lett a stockholmi olimpia bajnoka. M�ig � a legid�sebb olimpiai arany�rmet nyert sportol�. Swahn k�s�bb r�szt vett az 1920. �vi ny�ri olimpiai j�t�kokon is, ahol ez�st�rmet nyert.
• A stockholmi olimpi�n t�zt�k el�sz�r m�sorra Pierre de Coubertin javaslat�ra a m�v�szeti versenyeket. Az olimpia el�tt eljuttatott sportt�rgy� m�v�szeti alkot�sokat erre a c�lra alakult bizotts�gok �rt�kelt�k irodalom, fest�szet, szobr�szat, �p�t�szet �s zene kateg�ri�kban.
• Szint�n el�sz�r ker�lt m�sorra a modern �ttusa, melynek lebonyol�t�si rendj�t a h�zigazd�k dolgozt�k ki. Mindh�rom �rmet sv�d sportol� nyerte.
• Kardv�v�sban teljes volt a magyar v�v�k f�l�nye, egy�niben az els� nyolc k�z� h�t magyar jutott. Magyarorsz�g kardoz�sban f�l�nyesen nyerte a csapatd�nt�t is.
• 1912-ben els� �zben szerepeltek az olimpi�n �sz�n�k, egyel�re csak egy egy�ni �s egy csapat versenysz�mban. Az els� egy�ni olimpiai bajnok �sz�n� az ausztr�l Fanny Durack lett.
• A sv�dek tiltakoz�s�ra nem rendeztek �k�lv�v�versenyeket.
• A k�t�ttfog�s� birk�z�s nagyk�z�ps�ly� d�nt�j�t kilenc�r�s k�zdelem ut�n f�jt�k le d�ntetlennel.
• Az olimpia szervez� bizotts�g�nak eln�ke Sigfrid Edstr�m volt, aki a m�sodik vil�gh�bor� ut�n a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g eln�ke lett.
• Egy hal�los �ldozata volt a maratoni fut�snak. A szokatlanul nagy melegben Francisco L�zaro, portug�l versenyz� napsz�r�st kapott, fut�s k�zben rosszul lett �s a versenyt k�vet� napon meghalt.
• A versenyek kimagasl� alakja az indi�n sz�rmaz�s� amerikai Jim Thorpe volt, aki f�l�nyesen nyerte az �t- �s t�zpr�b�t. Az Egyes�lt �llamok Olimpiai Bizotts�ga azonban 1913-ban meg�llap�totta, hogy Thorpe az olimpia el�tt egy ideig hivat�sos baseball-csapatban j�tszott, ez�rt t�r�lte az amat�r versenyz�k n�vsor�b�l �s �rmeit visszak�ldte a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�gnak. A NOB ekkor megfosztotta Thorpe-ot bajnoki c�m�t�l �s az eredetileg m�sodik helyezetteket nyilv�n�totta bajnoknak. 1982-ben ezt a d�nt�st megv�ltoztatt�k, Jim Thorpe – posztumusz – visszakapta arany�rmeit �s az�ta �t- �s t�zpr�b�ban k�t-k�t stockholmi olimpiai bajnokot tartanak nyilv�n. Az eset v�lhet�en szerepet j�tszott abban, hogy 1920-t�l a sportol�knak az olimpia versenyeinek megkezd�se el�tt sportol�i esk�t – amit neveztek amat�r-esk�nek is – kellett tenni�k.
• A sz�z m�teres h�t�sz�sban az egyes�lt �llamokbeli Harry Hebner – nagy vil�gversenyen els�k�nt – v�ltott karral �s v�ltott l�bbal �szott �s ezzel az �sz�ssal f�l�nyesen gy�z�tt. Hebner – sokak szerint szab�lytalan – �sz�sa nagy vit�kat v�ltott ki, de a versenyb�r�s�g v�g�l szab�lyosnak �t�lte ezt a technik�t �s ezzel a stockholmi olimpi�n a h�t�sz�s fejl�d�st�rt�net�nek egy teljesen �j fejezete kezd�d�tt.
• Az �tpr�b�ban hatodik, t�zpr�b�ban tizenhatodik helyez�st el�rt amerikai atl�ta, Avery Brundage k�s�bb 1952-t�l 1972-ig a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g eln�ke lett.
• Az �ttus�z�k k�z�tt indul� volt, �s az �t�dik helyen v�gzett a m�sodik vil�gh�bor� k�s�bb nagy h�rnevet szerzett t�bornoka George S. Patton.

Forr�s: wikipedia