A Riksdag vagy Sveriges Riksdag Sv�dorsz�g egykamar�s parlamentje.

Fel�p�t�se

H�zeln�k: Urban Ahlin (2014. szeptember 29. �ta)
L�tsz�ma: 349 tag�
V�laszt�s: a k�pvisel�ket n�gy �vre v�lasztj�k

�sszet�tele

A Riksdag egy demokratikus parlament teend�it l�tja el. T�rv�nyeket hoz, alkotm�nyt m�dos�that, korm�nyt nevezhet ki. Az �j korm�nyz�si forma szerint (amit 1974-ben vezettek be) a korm�nyalkot�s feladat�t megvont�k a kir�lyt�l �s a Riksdag h�zeln�k�nek adt�k �t. B�rmilyen alkotm�ny-v�ltoztat�st a parlament k�tszer kell elfogadjon, k�t egym�sut�ni v�laszt�si id�szakban.

Korm�ny

A parlamentbeli p�rtokkal val� megbesz�l�s ut�n a h�zeln�k kinevezi a minisztereln�k�t (sv�d�l: Statsminister). Ezut�n a minisztereln�k megalkotja a korm�nyt, amit a parlament elfogad. A parlament t�bbs�gi szavaz�s alapj�n k�nyszer�theti a korm�ny b�rmely tagj�t a lemond�sra. Ha a minisztereln�k ellen szavaznak, az eg�sz korm�ny lemond, �s a folyamat el�lr�l kezd�dik.

Politika

A sv�d k�pvisel�k szavaz�skor �ltal�ban a p�rtjuk ir�nyvonal�t k�vetik. Szinte soha egy p�rtnak sem siker�lt megszereznie t�bb mint 50%-ot a szavazatokb�l, �gy kisebbs�gi vagy koal�ci�s korm�nyz�sra k�nyszer�ltek. �ltal�ban k�t nagy blokk van: bal- �s jobboldali, vagy szocialist�k �s nem-szocialist�k (konzervat�vok / liber�lisok).

V�laszt�sok

A parlament tagjait orsz�gos v�laszt�sokon v�lasztj�k meg 4 �vre, melyeket mindig szeptember harmadik vas�rnapj�n tartj�k. A 18 �vet bet�lt�tt sv�d �llampolg�rok szavazhatnak. A k�vetkez� v�laszt�s 2018-ban lesz. Egy p�rtnak legal�bb 4%-ot kell el�rnie ahhoz, hogy a parlamentbe jusson.

T�rt�nete

A modern Riksdag gy�kereit 1435-ben kell keresni, amikor a sv�d nemess�g Arboga v�ros�ban �sszegy�lt. Ezt I. Guszt�v kir�ly 1527-ben megv�ltoztatta, hogy a t�rsadalom mind a n�gy r�tege jelen legyen: nemess�g, egyh�z, v�rosiak �s a paraszts�g. Ezt a form�t (amit St�ndestaat-nak neveztek) 1865-ig megtartott�k, amikor a modern k�tkamar�s parlament l�trej�tt. Mivel nem bizonyult m�k�d�k�pesnek, ez�rt 1920-ban vissza�ll�tott�k az egykamar�s parlamentet.

Forr�s: wikipedia