
A Bernadotte-hz a jelenleg is uralkod francia eredet svd dinasztia, amelyet tvoli csaldi szlak fznek a brit uralkodhzhoz is. (Windsor-hz, korbbi nevn Szsz–Coburg–Gothai-hz).
A csald trtnete
Jean Baptiste Bernadotte I. Napleon csszr tbornoka volt, akit 1810-ben jellt a csszr a svd s norvg trnra, s 1818-ban XIV. Kroly Jnos nven kezdte meg uralkodst.
A csald tagjai 1905-ig a norvg kirlyi cmet is viseltk a Svd-norvg Perszonluni keretein bell. I. Oszkr s fia, XV. Kroly voltak azok az uralkodk, akik elszr kerltek komolyan szembe az uni feszltsgeivel, ill. a parlament radikalizldsval. II. Oszkr elismerte Norvgia nllsgt. Fia, V. Gusztv hivatalosan a svdek (svek), vendek s gtok kirlya cmet viselte. Ezek a npek Svdorszg korbbi terleteinek laki.
A csald tovbbi kirlyai:
1818–1844: XIV. Kroly Jnos (norvg trnon: III. Kroly)
1844–1859: I. Oszkr (norvg trnon: I. Oszkr)
1859–1872: XV. Kroly (norvg trnon: IV. Kroly)
1872–1907: II. Oszkr (norvg trnon 1872–1905: II. Oszkr)
1907–1950: V. Gusztv
1950–1973: VI. Gusztv Adolf
1973–napjainkig: XVI. Kroly Gusztv
A csald ma
A svd kirly 1973 ta XVI. Kroly Gusztv, aki egy korbbi alkotmnymdosts eredmnyekppen a koront elsszltt lnynak, Viktria Bernadotte-nak adja majd t. Viktria ccse Kroly Flp, legkisebb testvrk pedig az 1982-ben szletett Madeleine, aki klnsen npszer a fiatalok krben. Npszersgnek szpsgn kvl mg az is oka, hogy a hercegn szmos alkalmat ad r, hogy a bulvrsajt foglalkozzon vele.
A svd kirlyn a nmet szrmazs Silvia Sommerlath (Szilvia kirlyn), akiben brazil vr is folyik, gy a svden kvl anyanyelvi szinten beszli a portuglt s nmetet is.
Csaldfa

nagy mret
Forrs: wikipedia
|