A csek�ly sz�mban fennmaradt mod�lis hangsor� �s t�ncritmus� sv�d n�pdalok norv�g �s n�met hat�sr�l tan�skodnak. A sv�d hagyom�nyos zene legspecifikusabb m�faja a lockrop (lokk). �llattart�ssal, terel�ssel szoros kapcsolatban �ll�, funkcion�lis zenei jelens�g. Tulajdonk�ppen r�vid, ki�lt�sszer� fr�zisok, hosszabb d�sz�tett dallamok �s besz�d egyfajta elegye a funkci� �ltal megk�v�nt elrendez�sben. El�ad�i minden esetben n�k. Szerepe a kommunik�ci�, r�szint a l�basj�sz�g h�v�s�ra, �sszeterel�s�re, r�szint ember-ember k�zti, jellemz�en nagy t�vols�gokban t�rt�n� kapcsolattart�sra szolg�l (k�l�nleges hangk�pz�si technik�j�nak k�sz�nhet�en ak�r 4-5 km t�vols�gra is elhallatszik), a hangszeres (legink�bb f�v�s hangszer) jelek, jelz�sek pedig a vad�llatok t�vol tart�s�t, el�z�s�t hivatottak seg�teni. A k�z�pkori ballada (a n�pi hagyom�nyb�l m�ra teljesen kihalt) eredeti funkci�j�ban elv�laszthatatlan volt a t�nct�l. Protot�pusa, a francia t�rt�nelmi sanzon a nemesi udvarokb�l indult ugyan, de kor�n elterjedt a k�zn�p k�reiben, �s sz�jhagyom�nyos n�pi m�fajj� v�lt. A Sv�dorsz�gban fennmaradt k�z�pkori ballad�k a legarchaikusabb n�pdalcsoport k�pvisel�i. Refr�nes szerkezet�, a ballad�val rokon�that� j�t�kdalok is megjelennek, fennmarad�sukat a – legink�bb vall�sos – �nnepekkel val� szoros egy�tt�l�s�knek k�sz�nhetik. Szint�n magasan reprezent�ltak az egyszer�, vil�gos szerkezet� gyermekdalok. A 18. sz�zadi vall�sos mozgalmak hat�s�ra az orsz�g egyes ter�letein a protest�ns n�p�nekek �nekl�s�nek saj�tos hagyom�nya alakult ki. A dallamok forr�sai a hivatalos protest�ns �nekesk�nyvek, az eredeti v�ltozatokat azonban a n�pi gyakorlat cser�lte. Ez, tov�bb� a hangszerk�s�ret hi�nya (a vid�ki templomok nagy r�sz�nek nem volt orgon�ja) viszonylag nagy el�ad�i szabads�got adott, ami vari�nsok kialakul�s�hoz vezetett.

A sv�d n�pzen�ben a hangszeres zene domin�l. A legelterjedtebb hangszer a heged�, a nagyobb egy�ttesek is szinte csak heged�s�kb�l �llnak, �s t�bb sz�lamban �rdekes d�sz�t�sekkel adj�k el� a sz�mokat. A  n�pi heged�nek is van t�bb fajt�ja. Term�szetesen a gy�rilag k�sz�lt hangszerek ugyanolyanok, mint a vil�g minden t�j�n. De izol�ltabb helyeken, szeg�nyebb k�rnyezetben a muzsikus maga k�sz�tette a hangszer�t. Emiatt ez sokf�le v�ltozatban l�tezett. Sz�munkra a legegzotikusabb tal�n a facip� heged�, sv�d�l tr�skofiol (angol neve is van, legal�bbis a lemezbor�t�kon, ez a Clog Fiddle). Val�di facip�b�l, illetve a m�r elhaszn�lt facip� talp�b�l k�sz�lt. Erre egy fedelet ragasztottak �s r�fesz�tett�k a h�rokat. A facip� volt a legelterjedtebb l�bbeli, praktikus, k�nyelmes, tart�s, a mai napig haszn�lj�k. Egyik-m�sik azt�n egy id� ut�n heged�v� v�ltozott.

A mai internetes vil�gban, amikor rengeteg felv�telt tal�lhatunk p�ld�ul a Youtube-on, ahonnan az elhangzott zenei id�zet is sz�rmazik. Ugyanott t�bb p�ld�j�t is megtal�ljuk a facip� heged� reperto�rj�nak.

A 18–19. sz�zad heged�se legels�sorban t�nczen�sz volt, reperto�rja legink�bb a divatos t�ncok (men�ett, quadrille, polon�z, polka, kering�) dallamaib�l �llt. A POLKA a mazurk�hoz ritmikailag hasonl� 3/4-es sv�d t�ncdal. A sv�d n�pzen�ben �n�ll� hagyom�nyt alak�tott ki. A muzsikusok z�me amat�r, kevesen ismert�k a kott�t, vagy r�szes�ltek b�rminem� klasszikus zenei k�pz�sben. A kiemelked� k�pess�g� zen�szek azonban hatottak az egyes ter�letek zenei st�lus�ra �s az el�ad�sm�dra. A 20. sz�zad elt�ntette a lok�lis k�l�nbs�geket, uniformiz�lta a reperto�rt, �s valamelyest egys�ges�tette az addig egy�ni ir�nyokat mutat� j�t�ktechnik�kat, j�t�kst�lust is. Legismertebb tradicion�lis t�nc a HAMBO - 3/4 �tem� sv�d n�pt�nc, amiben a polka �s a mazurka eredete is felismerhet�.

A leg�sibb (�s m�g napjainkban is haszn�latban l�v�) sv�d n�pi hangszer a NYCKELHARPA. Felt�telezhet�en 14–15. sz�zadi eredet�, korabeli k�pi �br�zol�sai (templomi festm�nyek) is fennmaradtak. A heged�h�z hasonl�an von�val j�tszanak rajta, k�l�nlegess�ge, hogy a hangmagass�g v�ltoztat�s�ra nem az ujjak, hanem k�l�nb�z� kulcsok szolg�lnak. H�dja lapos, �s t�bb zeng�h�rral (drone-h�r) rendelkezik, ez adja jellegzetes hangj�t. A legkedveltebb, �s a sv�d n�pzen�vel leggyakrabban eml�tett hangszer a HEGED�. A 18. sz�zadra az orsz�g eg�sz ter�let�n elterjedt, �s a 19. sz�zad v�g�ig a t�ncmulats�gok �s egy�b hangszeres muzsik�t megk�v�n� �nnepi alkalmak domin�ns hangszere volt, majd itt is megjelent a harmonika. A 19-20. sz�zad fordul�j�n a heged� (mint n�pi hangszer) sorsa megpecs�tel�dni l�tszott. A hangszer �tment�s��rt tett er�fesz�t�sek bizonyos szintig el is �rt�k c�ljukat, �nszervez�d� t�rsas�gok k�l�nb�z� versenyeket, heged�stal�lkoz�kat tartottak, id�vel heged�sband�k jelentek meg a nyilv�noss�g el�tt.

A h�rfa r�gen nem csak a mai h�rf�t jelentette, hanem a k�l�nb�z� h�ros hangszerek gy�jt�neve volt, ez�rt nek�nk ez a ford�t�s f�lrevezet�. Tal�n a n�met, Schl�sselfiedel vagy angol, Keyed fiddle megfelel�je, a kulcsos heged� ny�jthatna valami elk�pzel�st arr�l, hogy hogyan is n�z ki ez a hangszer. A k�z�pkorban sokfel� k�s�rleteztek az eredeti penget�s hangszerek, a psalt�rium k�l�nf�le v�ltozatai megsz�laltat�s�nak lehet�s�geivel. Von�val sz�laltatt�k  meg,  vagy  k�l�nf�le mechanikai szerkezetekkel l�tt�k el. T�bbet mindenki ismer k�z�l�k, a csembal� �s annak rokonhangszerei a mai napig haszn�latban vannak. Billenty�zettel ell�tott hangszer a teker�lant is, csak azt nem von�val, hanem egy gyant�zott henger seg�ts�g�vel sz�laltatj�k meg. A nyckelharpa a teker�lant tal�n legk�zelebbi rokona. Jobbk�zzel egy r�vid von�val sz�laltatj�k meg a h�rokat, alatta rezg� h�rok er�s�tik fel a hangokat. A j�tsz�h�ron pedig a k�l�nb�z � hangmagass�gokat balk�zzel, billenty�zet seg�ts�g�vel �ll�tj�k el�.

A ma is �l� sv�d hangszeres n�pzene nem nagyon r�gi eredet�, a legt�bb fennmaradt n�pi dallam a 18-19. sz�zadban keletkezett. A n�pi hagyom�ny meg�rizte a muzsikusok nev�t, �s gener�ci�kon kereszt�l megtartott�k a dallamok el�ad�si m�dj�t. A mai napig �l ez a hagyom�ny, �s a r�gi megmaradt hagyom�nyos dallamok mellett a n�pzen�szek a trad�ci�hoz h�ven �jakat is kompon�lnak. Ezek azt�n ugyan�gy a hagyom�ny r�sz�v� v�lnak a k�vetkez� gener�ci� sz�m�ra.

A nyckelharpa nem k�nny� hangszer, komplik�lt a k�sz�t�se �s nem is olcs� az el��ll�t�sa, ez�rt lassan szinte teljesen a feled�sbe mer�lt. N�metorsz�gban �s D�ni�ban m�g k�vethet� a 17. sz�zadig, de ut�na nyoma veszett. Sv�dorsz�gban egyetlen helyen tal�ltak r� a kutat�k, a Stockholmt�l �szakra, k�r�lbel�l 100-150 kilom�ter t�vols�gra l�v� Uppland orsz�gr�szben. Az egyik legjelent�sebb terjeszt� neve Eric Sahlstr�m.

A  60-as �vekben kezd�d�tt el a hangszer renaissancea, hangszerk�sz�t�k, muzsikusok r�sz�re kezdtek tanfolyamokat rendezni �s a hangszert egyre gyakrabban haszn�lt�k a n�pzen�szek orsz�gos tal�lkoz�in. T�bb k�pzett muzsikus kezdte zenei p�ly�j�t, mint n�pzen�sz, els�sorban heged�s�k. �gy elk�pzelhet�, hogy lassan a nyckelharpa is visszaker�l eredeti zenei k�rnyezet�be, ahol a kast�lyokban, templomokban a csembal�val �s a t�bbi von�s hangszerrel egy�tt j�tszott fontos szerepet. Mai m�zenei alkot�sok tov�bbra sincsenek nagy sz�mmal, ink�bb mint �rdekess�g�vel szolg�l egy-egy fell�p�st a nem n�pzenei m�fajban.

Forr�sok: epa.oszk.hu • irodalmiradio.hu