A m�zeum

Az �tik�nyvek tal�n els� sz�m� aj�nlata Stockholmban a Vasa hadihaj� k�r� �p�lt m�zeum. Nem v�letlen�l, hiszen a m�zeum val�ban egyedi �s �rdekes: az 1628-ban els�llyedt haj�t 333 �vvel k�s�bb kiemelt�k a tengerb�l, �s t�bb �vtizednyi restaur�l�s ut�n "eredetiben" a nagyk�z�ns�g el� t�rt�k.

Maga a haj� t�rt�nete is eml�kezetes, hiszen kihaj�z�sa napj�n s�llyedt el, mind�ssze k�t kilom�ternyi �t megt�tele ut�n. Gyakorlatilag a kik�t�b�l is alig �rt ki; a Djurgården sziget mellett d�lni kezdett, �s hamar el is s�llyedt. A trag�di�t minden bizonnyal az ar�nytalanul keskeny haj�test okozta, amit nem siker�lt biztons�gosan egyens�lyban tartani. Hivatalos felel�st nem tal�ltak.

A haj�t a 17.sz�zad �ta t�bbsz�r is pr�b�lt�k kiemelni, de sikertelen�l. V�g�l 1959-1961 k�z�tt hozt�k felsz�nre, �s 1988-ig csak az �llagmeg�v�son dolgoztak. (Azt hogy a v�z alatt ennyi ideig fennmaradt a haj�test, annak is k�sz�nhetj�k, hogy arrafel� sok�ig el�g szennyezett volt a tenger, �s nem �ltek meg a "faev�" bakt�riumok �s f�rgek.)

A mai m�zeum 1990-ben ny�lt meg, �s az�ta is Stockholm egyik els�sz�m� turistal�tv�nyoss�ga.

A m�zeum a haj� k�r� �p�lt. A fed�lzetre sajnos nem mehet�nk fel, de a haj� j�l k�rbej�rhat� �s a fed�lzetre is r�l�tunk. A t�bb szintes ki�ll�t�s bemutatja a haj� �p�t�s�t, a korabeli t�rt�nelmi h�tteret, a haj�n tal�lt t�rgyakat, valamit a kiemel�s �s a restaur�l�s menet�t is.

A m�zeumra �rdemes 2-3 �r�t is r�sz�nni, gyorsan eltelik majd :) Ez nem az a hely, ahov� minden h�napban elzar�ndokol az itt �l� ember, de egy k�t-h�romnapos turistaprogramba �rdemes beles�r�teni.

Aj�nlott megk�zel�t�s: 7-es villamossal a Vasa museet meg�ll�, de a Kungstr�dgården-t�l (k�k metr�) vagy a Karlaplan-t�l (piros metr�) egy nagyobb s�ta is bev�llalhat�.

Forr�s: stockholm.blog.hu
Hivatalos honlap: www.vasamuseet.se

A haj� t�rt�nete

A Vasa egy sv�d sorhaj� volt, melyet 1626-1628 k�z�tt �p�tettek II. Guszt�v Adolf sv�d kir�ly megrendel�s�re. A sv�d kir�ly a harminc�ves h�bor� alatt, Lengyelorsz�g elleni harcok miatt rendelte meg a haj�t. A felt�rekv�, tengeri nagyhatalomm� v�l� evang�likus sv�dek biztos�tani akart�k a kender importj�t az �j haj�ik k�t�lzet�hez az akkoriban a katolikus lengyelek befoly�sa alatt �ll� Balti-t�rs�gb�l. A strat�giai �s vall�si okokon t�l szem�lyes indok is vezette Guszt�v Adolfot: a lengyel uralkod� saj�t unokatestv�re, III. Zsigmond volt, aki 1599-ig a sv�d tr�nt is birtokolta, �m vall�si okokb�l k�nytelen volt lemondani. Guszt�v Adolf rem�lte, hogy a k�t orsz�got ism�t egyes�theti.

A haj� �p�t�se

A Vasa m�r m�reteivel is f�lelmet keltett volna a csat�kban, t�zereje egymag�ban fel�rt a teljes lengyel flotta t�zerej�vel. A kir�ly sajn�latos m�don akt�van r�szt vett a haj� tervez�s�ben. Mivel megtudta, hogy az ellenf�l is egy nagy haj�t �p�t, 1627-ben v�ltoztat�sokat k�rt a haj�j�n: Miut�n a haj�gerincet m�r elk�sz�tett�k jelent�sen megn�veltette azt, valamint egy m�sodik �gy�-fed�lzetet is be�p�ttetett. A f� haj��p�t� mester, a d�n Henrik Hybertsson megbetegedett �s meghalt az �p�t�s k�zben, �gy tapasztalatlan tan�tv�ny�ra hagyva a haj� elk�sz�t�s�t. A korabeli haj��p�t�sben nem alkalmaztak tervrajzokat, hanem a mester fej�ben volt a terv, �s � ir�ny�tott mindent. A v�ltoztat�sokkal azonban a haj� egyens�lya felbomlott, a has�ban l�v� ballaszt-k�vek m�r nem voltak k�pesek ellens�lyozni a magas �s neh�z fel�p�tm�nyt. Az als� �gy�-fed�lzet is m�dosult: a nagyobb kaliber� �gy�khoz nagyobb l�r�seket �p�tettek.

A haj� els�llyed�se

Az elk�sz�lt haj� kor�nak egyik legjobban felszerelt hadihaj�ja volt, 64 �gy�val rendelkezett, viszont a sz�less�g�hez k�pest t�l hossz� �s t�l magas volt. A szok�sos stabilit�si pr�b�n – amikor harminc matr�z fut egyszerre egyik oldalr�l a m�sikra, �gy pr�b�lv�n felbor�tani a haj�t – a Vasa er�sen megd�lt. Mivel ezt senki nem merte a kir�ly tudom�s�ra hozni, a haj�t k�sznek nyilv�n�tott�k.

1628. augusztus 10-�n a Vasa vitorl�t bontott a stockholmi kik�t�ben, a Gamla Stan d�li cs�csk�t�l, hogy megtegye els� �tj�t. Sz�p id� volt, nem sz�m�tottak hull�mz�sra, �gy az �gy�ny�l�sok nyitva voltak. �m egy hirtelen sz�ll�k�s a haj�t annyira megd�nt�tte, hogy ezeken �t be�ml�tt a v�z. A haj� valamivel kevesebb mint 1300 m�tert tett meg a v�zrebocs�t�sa �ta, �s m�ris els�llyedt a stockholmi kik�t� k�zep�n, 50 matr�z hal�l�t okozva. �rt�kes bronz�gy�ib�l nagyj�b�l 50-et b�v�rharangok seg�ts�g�vel felsz�nre hoztak 1664-65-ben. Az akkori kivizsg�l�s felt�rta a tervez�si hib�kat, �s az el�gtelen mennyis�g� ballasztot jel�lte meg a szerencs�tlens�g f� okoz�j�nak.

A haj�testet v�g�l is nem emelt�k ki, �gy az 30 m�ter m�lyen, szinte teljes �ps�gben meg�rz�d�tt a tenger fenek�n.

A haj� kiemel�se

Anders Franz�n (1913–1997), sv�d tenger-t�rt�n�sz elkezdte kutatni a Balti-tenger haj�roncsait, mivel r�j�tt, hogy a Balti-tengerben nem �l meg a haj�f�reg, ami m�s tengerekben t�nkreteszi a fa haj�roncsokat. Elkezdte keresni a Vas�t is. A keres�st azzal kezdte, hogy felt�rk�pezte a stockholmi kik�t� 30 m�tern�l m�lyebb vizeit. V�g�l 1956 augusztus�ban a v�letlennek k�sz�nhet�en fedezt�k fel a maradv�nyokat: az �b�l egyik r�sz�n �p�tkez�s indult, s a mederkotr�sok elkorhadt fadarabokat hoztak a felsz�nre. A fadarabok a Vas�r�l sz�rmaztak, amelyet �gy szerencs�sen megtal�ltak 32 m�ter m�lyen, f�gg�leges (norm�lis) helyzetben. A felfedez�s jelent�s�ge, hogy addig nem tudtak semmit a 17. sz�zad els� fel�nek haj��p�t�s�r�l: sem rajz, sem m�sik haj� nem maradt fenn. A tov�bbi t�rt�nelmi leletek is jelent�sek voltak, a kutat�k mintegy 26 000 t�rgyat tal�ltak a haj�n �s k�rny�k�n. A vitorl�kon, csom�kon, hord�kon, szobrokon, g�rg�k�n, holttesteken k�v�l sok haszn�lati t�rgy is megmaradt, amelyek sokat seg�tenek a kor �letm�dj�nak felt�rk�pez�s�ben. A haj�n tal�lt egyetlen nemesf�m lelet a kapit�ny gy�r�je volt.

A haj� kiemel�s�n�l haszn�lt b�v�rruha

A kiemel�shez a haj�test alatt 6 alagutat �stak. Ez �t b�v�rnak k�r�lbel�l egy �vig tartott. A j�ratokon ac�lsodronyokat vezettek �t, amiket k�t ponton tartott. Ezek seg�ts�g�vel a Vasat 1959 augusztus�ban megemelt�k, �s 16 l�p�sben �vatosan sek�lyebb v�zbe vontatt�k, mindig csak keveset emelve rajta. Ott azt�n (nagyj�b�l) v�zhatlanul bet�mt�k a r�seit, �s meger�s�tett�k a kiemel�s el�tt – az �gy�-ny�l�sokat lez�rt�k, az elrozsd�sodott f�m szegecsek hely�t bedugaszolt�k. A kiemel�sre 1961. �prilis 24-�n ker�lt sor, melyet a TV �l�ben k�zvet�tett.[1] Reggel 9:03-kor bukkant a felsz�nre a Vasa els� darabk�ja. Egy szivatty�val elkezdt�k kipump�lni a vizet a haj�b�l (gyorsabban, mint ahogy az visszasziv�rgott), �gy a Vasa lassan a felsz�nre emelkedett.

Az �gy�k kiemel�s�hez haszn�lt b�v�rharang

A finn m�egyetemist�k egyik legeml�kezetesebb vicce is a haj�hoz kapcsol�dik. A Vasa rengeteg kis szoborral volt feld�sz�tve, hiszen kir�lyi vez�rhaj�nak sz�nt�k. Az egyetemist�k a haj� kiemel�se el�tt elhelyezt�k Paavo Nurmi, a h�res finn fut� egy kis szobr�t a fed�lzeten. Sejthet� a sv�dek elk�ped�se, amikor megtal�lt�k a finn fut� szobr�t a 300 �ves haj�jukon…

Ezut�n a haj�t egy sz�razdokkhoz vontatt�k. Az utols� m�tereket egyed�l kellett megtennie, mert a pontonoknak nem volt hely a dokkban. Ez�rt a dokk el�tt – mik�zben folyamatosan permetezt�k – k�t h�t alatt bet�mk�dt�k az utols� lyukakat is. A Vasa ism�t haj� volt, �szott a v�zen.

A sz�razdokkban kezd�d�tt meg az �tnedvesedett haj�maradv�ny tanulm�nyoz�sa �s konzerv�l�sa, amelynek sor�n polietil�n-glikolt (PEG) haszn�ltak – ez a viaszos anyag �titatja a fa szerkezetet �s kiszor�tja bel�le a vizet. �sszesen 17 �vre volt sz�ks�g, hogy a PEG-permet teljesen �titassa az eg�sz haj�t, ezt lass� sz�r�t�s k�vette. A legut�bbi eredm�nyek szerint ez a konzerv�l�si m�dszer a fa szerkezetet ridegg�, t�r�kenny� teszi. R�ad�sul a k�rny�k vizeinek magas oldott k�ntartalma szennyez�d�s form�j�ban a haj�test anyag�ban maradt, ami mostan�ban, a leveg� oxig�nj�nek hat�s�ra kezd k�nsavv� alakulni, s f�l�, hogy ez sz�tm�llasztja a faanyagot. A restaur�torokat �gy tov�bbra is foglalkoztatja a haj� j� �llapotban t�rt�n� meg�rz�se.

Forr�s: wikipedia

Vide� a m�zeumr�l

K�pek