Luca napja

A Gergely-f�le napt�rreform el�tt (eg�szen 1582-ig) a Szent Luca (olaszul Santa Lucia) �nnep�t megel�z� december 12-e volt az �v legs�t�tebb napja, a t�li napfordul� ideje, �gy Luc�val kezd�d�tt az �jra hosszabbod� nappalok, a n�vekv� f�ny id�szaka. Az ekkort�jt jellemz� hossz� �jszak�kra utalva sz�letett a „Szent Luc�nak h�res napja, a napot r�vidre szabja” n�pi mond�ka, ez�rt �lnek helyenk�nt m�g ma is a Luca-napj�hoz kapcsol�d� pog�ny napfordul�s hagyom�nyok, �s - mivel a neve a f�nyt jelent� latin „lux” sz�b�l ered - hozz�k Szent Luc�t, a sz�z m�rt�rt, a vil�goss�ggal, a napf�nnyel kapcsolatba.

A legenda szerint Lucia (283 – 303 v. 304) a nemesi csal�db�l sz�rmaz� fiatal l�ny v�rfoly�sban szenved� �desanyj�val elzar�ndokolt Catani�ba, Szent �gota s�rj�hoz, hogy a szentt�l k�rjen gy�gyul�st anyj�nak. A csod�latos fel�p�l�s ut�n Lucia sz�zess�gi fogadalmat tett, anyja hozz�j�rul�s�val lemondta k�zelg� esk�v�j�t, �s hozom�ny�t sz�tosztotta a szeg�nyek k�z�tt. K�r�je ezt k�ptelen volt elviselni, bossz�b�l a b�r�s�g el� �ll�ttatta, b�n�ss�g�nek kimond�sa ut�n pedig a legk�l�nf�l�bb k�nz�soknak vetett�k al�. V�g�l bord�lyh�zba akart�k meggyal�zni, �m Lucia test�t m�g az �k�rfogat sem tudta kimozd�tani a hely�r�l. Mivel k�ptelenek voltak a le�nyt megbecstelen�teni, m�gly�ra vetett�k, �m nem fogott rajta sem a t�z, sem a forr� olaj, ez�rt karddal d�ft�k �t a tork�t. Azonban m�g ekkor sem halt meg azonnal, csak miut�n megkapta az utols� kenetet, lehelte ki a lelk�t.

Sv�dorsz�gban

Alakj�t It�li�ban �s a skandin�v n�pek k�r�ben mai napig igen nagy tisztelet �vezi, a vakok �s gyeng�n l�t�k mellett az utcal�nyok, a sz�zek, a menyasszonyok �s a torokf�j�sok is ot tekintik a v�d�szentj�knek. B�r Siracus�ban �vr�l �vre megrendezik a hagyom�nyos Lucia-napi k�rmenetet, a legnagyobb kultusza m�gsem sz�l�haz�j�ban, hanem az �szaki Sv�dorsz�gban van. �ll�t�lag viking haj�sok - akik maguk is kereszt�nyek voltak - vitt�k el Skandin�vi�ba a fiatal, hit��rt m�rt�rhal�lt v�laszt� l�ny t�rt�net�t. A vikingek Luci�t f�nnyel k�r�lvett, ragyog� l�nynek k�pzelt�k el, s mivel a t�li napfordul�t �vez� s�t�t napokon a f�ny sz�mukra igencsak nagy �rt�kkel b�rt, ez a val�sz�n� magyar�zata annak, hogy a sv�dekn�l a Luca-napi f�nyfesztiv�llal kezd�dnek a kar�csonyi �nneps�gek.

A hagyom�ny szerint ezen a napon - igaz, ma m�r nem az els� kakassz�ra, hanem az �breszt��ra hangj�ra - a csal�d legid�sebb l�ny gyermeke els�k�nt kel fel, �s „Sankta Lucia” jelmez�be �lt�zik: feh�r ruh�t �lt mag�ra, derek�ra piros szalagot k�t, a fej�re pedig egy �g� gyerty�kkal d�sz�tett z�ld koszor�t er�s�t. Mik�zben tradicion�lis Luca napi dalokat �nekel, a h�z lak�it k�v�val �s s�tem�nyekkel �bresztgeti. Ezzel a ritu�l�val Szent Lucia legend�j�nak tisztelegnek, aki az �h�ns�g idej�n �lelmet adott a r�szorul�knak.

A Luca-napi �nneps�gek r�szek�nt minden nagyobb v�ros megv�lasztja a maga Luca-menyasszony�t, s a legszebbik�ket Stockholmban jelk�pesen megkoron�zz�k. Az iskol�k m�r a d�li �r�kban bez�rnak, este pedig - f�leg a gyermekek r�szv�tel�vel - orsz�gszerte jelmezes, gyerty�s felvonul�st tartanak. A nagyobb �ruh�zakat, bev�s�rl�k�zpontokat, id�sotthonokat jelmezbe �lt�z�tt Luc�k keresik fel, akik, mik�zben tradicion�lis dalokat �nekelnek, kifejezetten erre a napra k�sz�tett s�tem�nyeket – �n. Luca-cic�kat („Lussekatter”-nek nevezett cica-alak� s�fr�nyos, mazsol�val d�sz�tett s�fr�nyos kal�csokat) �s ropog�s, gy�mb�res kekszet – osztogatnak az embereknek.

Forr�s: erzsebetrosta.hu