Falun egy negyvenezres l�leksz�m� v�ros Sv�dorsz�g kell�s k�zep�n, egy k�r�lbel�l egyharmad magyarorsz�gnyi ter�let� tartom�ny, Dalarna sz�khelye. Valaha Sv�dorsz�g egyik legfontosabb v�rosa volt, a r�zb�ny�ja miatt, ami egy �vezreden �t m�k�d�tt, a tizedik sz�zadt�l 1992-ig. F�nykor�ban, a XVII. sz�zad k�zep�n Eur�pa r�zsz�ks�glet�nek k�tharmad�t biztos�totta, �s Sv�dorsz�g gazdas�gi erej�nek egyik legfontosabb forr�sa volt. A mai napig itt k�sz�l az a fest�k, ami nemcsak Sv�dorsz�g, hanem eg�sz Skandin�via piros fah�zainak a sz�n�t, a „falur�d”-�t adja. A b�ny�t �s a fest�kgy�rat m�k�dtet� c�g val�sz�n�leg a legr�gibb folyamatosan m�k�d� v�llalkoz�s a vil�gon. 1687-ben, ny�rk�z�p napj�n a b�nya nagy r�sze beomlott, akkor keletkezett az egyik k�pen l�that� hatalmas kr�ter. Sz�zak �let�t k�vetelte volna a baleset, ha m�skor t�rt�nik – a b�nya azonban, �sszesen k�t napon az �vben – kar�csonykor �s ny�rk�z�p napj�n z�rva volt. A b�nya nagy hat�ssal volt az eg�sz k�rny�kre. A v�ros foly�ja a Faluån k�t r�szre osztotta a t�jat, a b�nya �ltal feld�lt �s elszennyezett nyugati, �s a b�nya r�szv�nyeit a XIV. sz�zadt�l birtokl� tehet�sebb b�ny�szcsal�dok idillikus, gyakran a b�ny�t�l t�z-tizen�t kilom�terre elhelyezked� otthonainak helyt ad� keleti oldalra.

A b�nya felvon�h�z�nak akn�j�t 1662-ben kezdt�k �sni. Mai m�lys�g�t 1780-ban �rte el. Az �p�leten bel�l, az akna ny�l�sa feletti h�d Sv�dorsz�g legmagasabb h�dja (208 m�ter), ha az alatta ny�l� m�lys�gt�l sz�m�tjuk. Az akn�ban m�k�d�tt a szerkezet, amivel a kitermelt k�zetet kih�zt�k az akn�b�l, �s a pumpa, amivel az akn�ba bet�r� vizet szivatty�zt�k ki. A szivatty�ban �raml� v�z �ltal meghajtott szerkezet mozgatta folyamatosan az �p�let kis torny�ban elhelyezett harangot, aminek a kong�sa azt jelezte, hogy a szivatty� j�l m�k�dik. Ha a harang elhallgatott, az azt jelentette, hogy valami baj van.

A b�nya a v�rost k�r�l�lel� tavakra is hat�st gyakorolt, mindenekel�tt a v�rost�l d�lre elhelyezked�, 68 n�gyzetkilom�ter ter�let�, t�bb mint sz�z szigetet mag�ba foglal� nagy t�ra, a Runnra. A b�nyam�vel�sb�l sz�rmaz� f�mszennyez�s miatt a Runn a legut�bbi n�h�ny �vtizedig szinte teljesen halott t� volt, m�ra azonban visszat�rt bele az �let. A vize �s a k�vek sz�ne azonban m�g mindig egyed�l�ll�an v�r�s, az �vsz�zadok alatt kirak�dott f�mvegy�letekt�l. 2001-ben a faluni r�zb�nya �s a k�rny�ke, az egykori b�nyamesterek elk�peszt� nyugalmat �raszt� birtokaival egy�tt felker�lt az Unesco vil�g�r�ks�g-list�j�ra. A k�pek a b�ny�n�l, a Runn partj�n �s �szaki szigetein�l �s a b�nya r�szv�nyeseinek birtokain k�sz�ltek.

Sundborn, a Falunh�z tartoz� idilli falvak egyike, a b�nya r�szv�nyeseinek egykori kedvelt lakhelye. Itt lakott Sv�dorsz�g egyik legismertebb fest�je Carl Larsson is, egy b�nyamestert�l v�s�rolt �s a saj�t tervei alapj�n �talak�tott foly�parti h�zban.

Helge Zand�n “A b�ny�sz” c�m� szobra, a Creutz-akna ny�l�sa el�tt

Forr�s: vilagutazo.net