Sv�dorsz�g a 20. sz�zad els� fel�ben emelkedett a vil�g gazdas�gilag legfejlettebb �llamai k�z�. A Vil�ggazdas�gi F�rum 2009–2010-es list�ja szerint a vil�g 4. legversenyk�pesebb orsz�ga. Gazdas�ga alapj�t a cs�cstechnol�gi�t k�pvisel� ipar�gak, a kereskedelem �s a szolg�ltat�sok k�pezik.

Mez�gazdas�g

Az orsz�g mez�gazdas�ga a kedvez�tlen adotts�gok ellen�re is fejlett. Ter�let�nek csak 6%-a sz�nt�f�ld, a megm�velt f�ldek ar�nya a 20. sz�zad k�zep�t�l cs�kken.

Legfontosabb �gazata a szarvasmarhatart�s (h�s- �s tejtermel�s). A d�li �s k�z�ps� ter�leteken �szi b�z�t, zabot, cukorr�p�t, burgony�t termesztenek. A gazdas�gosabb takarm�nytermeszt�s, illetve �llatteny�szt�s el�t�rbe ker�l.

Az orsz�g 62%-�t bor�tja erd�, ezeknek mintegy fele farmerek tulajdon�ban van, a t�bbi az �llam� �s az iparv�llalatok�. A parasztgazdas�gok j�vedelm�t a fakitermel�s eg�sz�ti ki.

Ipar

A korszer�, szakosodott ipar k�zpontjai az orsz�g k�z�ps� �s d�li r�sz�n fekv� v�rosokban vannak: G�teborgban, Stockholmban �s Malm�ben. Villamosenergia-termel�s�t a v�z- �s az atomer�m�vek biztos�tj�k (k�zel egyenl� ar�nyban). A sv�d ipar hagyom�nyos �gazatai k�z� tartozik a vaskoh�szat (a vil�g legjobb min�s�g� ac�lj�t termeli) �s a faipar (vil�gh�r� �gazata a gyufagy�rt�s). G�pipara (pl. haj�, rep�l�g�p, g�pkocsi) a min�s�gi ac�lt dolgozza fel.

Sv�dorsz�gban h�rom aut�gy�r m�k�dik:

• a Volvo g�teborgi sz�khellyel (k�nai (Geely) �rdekelts�ggel),
• valamint a Koenigsegg (�ngelholm), �s a
• Scania (S�dert�lje).

A sv�dek kiemelked� vas�ti g�pgy�ra volt a NOHAB (Trollh�ttan).

A vil�g �lvonal�ba tartozik a: h�rad�stechnika, elektronika (mobiltelefonok, sz�m�t�g�pek, elektronikus rendszerek), az irodag�pipar, goly�scsap�gygy�rt�s.

Kiterjedt feny�- �s lombhullat� erd�inek f�j�t, energi�ban gazdag foly�it hat�konyan �rt�kes�ti. Az orsz�g fakitermel�sben 11. a vil�gon (2003–2004-ben). Egyike a legnagyobb pap�rgy�rt�knak.

Term�szeti er�forr�sai jelent�sek �s v�ltozatosak. �sv�nykincsei k�z�l legfontosabb a Sarkk�r�n t�li Lappf�ld�n b�ny�szott kiv�l� min�s�g� vas�rc.

K�lkereskedelem

K�lkereskedelmi forgalma �vtizedek �ta t�bblettel z�rul. A kivitel f� t�telei: g�pek �s j�rm�vek, vegyi �ruk, pap�r�ruk, elektrotechnikai-elektronikai term�kek, gy�gyszer, ac�l, nyersvas. A behozatal nagy r�sz�t szint�n g�pek, berendez�sek, j�rm�vek alkotj�k, tov�bb� �lelmiszer, energiahordoz�k, vegyipari alapanyagok.

Legf�bb kereskedelmi partnerek (2012-ben)

• Export: Norv�gia 10,4%, N�metorsz�g 10,3%, Egyes�lt Kir�lys�g 8,1%, D�nia 6,7%, Finnorsz�g 6,7%, Hollandia 5,5%, USA 5,5%, Belgium 5,0%
• Import: N�metorsz�g 17,4%, D�nia 8,5%, Norv�gia 8,4%, Egyes�lt Kir�lys�g 6,5%, Hollandia 6,4%, Oroszorsz�g 5,6%, Finnorsz�g 5,1%, K�na 4,9%

K�zleked�s

Korszer� vas�t- �s k�z�th�l�zata az orsz�g k�zponti �s d�li vid�kein a legs�r�bb (Sv�dorsz�g vas�ti k�zleked�se). Jelent�s a tengeri �s a belv�zi haj�z�s is.

Forr�s: wikipedia