Selma Ottilia Lovisa Lagerl�f (Sv�dorsz�g, Mårbacka, 1858. november 20., – Mårbacka, 1940. m�rcius 16.) sv�d �r�n�. Nemzetk�zi sikert a Nils Holgersson csod�latos utaz�sa Sv�dorsz�gon �t c�m� gyermekk�nyv�vel �rt el. Az els� n�, aki irodalmi Nobel-d�jban r�szes�lt. Az �jromantika �s az impresszionizmus k�pvisel�je. A Nobel-d�jjal a Sv�d Akad�mia elismerte a Nils Holgersson mesereg�nyben kifejezett m�lyen mor�lis gondolatot is: "ink�bb maradjak �r�kk� t�rpe, mint hogy el�ruljam a bar�tomat".

�letp�ly�ja

Selma Lagerl�f 1858. november 20-�n sz�letett a v�rmlandi Mårback�ban (ejtsd: m�rbakka), Nyugat-Sv�dorsz�gban. �desapja, Erik Gustaf Lagerl�f nyugalmazott hadnagy �s f�ldbirtokos volt, �desanyja Louise Elisabeth Wallroth vagyonos filipstadi keresked�csal�db�l sz�rmazott. Sz�lei m�ly evang�likus vall�soss�ga Selma eg�sz �let�re �s �r� munk�ss�g�ra is kihatott.

Apai nagysz�lei, Daniel Lagerl�f katonai �rnok �s uradalmi int�z�, �s feles�ge Lisa Maja Wennerwik, szint�n lelk�szcsal�db�l sz�rmaztak. A nagymama el�tt Mårback�t h�rom gener�ci�n �t a csal�d n�i tagjai �r�k�lt�k, �s mindegyik�k lelk�szhez ment feles�g�l. Apai nagysz�leinek t�rt�net�t Selma Lagerl�f a Liljecronas Heimat c�m� reg�ny�ben �r�k�tette meg.

A kis Selm�t otthon tan�tott�k, �gy a t�bbi gyerekt�l elszigetelten n�tt fel a csal�di birtokon. Nagyanyj�t�l hallotta azokat a mes�ket �s legend�kat, amelyek k�s�bb m�veiben felbukkantak.

1885-t�l 1895-ig egy l�nyiskol�ban tan�tott. Ekkor fogott bele els� reg�ny�be, a G�sta Berling t�rt�netei (1891) c�m� terjedelmes munk�ba (eredeti c�me G�sta Berlings saga). A k�nyv el�sz�r nem aratott nagy sikert, csak a d�n ford�t�s 1893-as megjelen�se ut�n, Georg Brandes pozit�v kritik�j�nak hat�s�ra v�lt a sv�d romantikus meg�jul�s r�sz�v�.

1894-ben ismerkedett meg Sophie Elkan �r�n�vel, akiben bar�tra �s t�rsra lelt. A fennmaradt levelez�s�k alapj�n kapcsolatuk szerelmi jelleg� volt.

Miut�n 1895-ben felhagyott a tan�t�ssal, a Sv�d Akad�mia p�nz�gyi t�mogat�sa mellett minden idej�t az �r�snak szentelte. Sophie Elkannal k�z�s szic�liai utaz�sai ihlet�s�re sz�letett az Antikrisztus csod�i (1897) c�m� reg�nye.

1906-1907-ben megjelent a legnagyobb nemzetk�zi n�pszer�s�gnek �rvend� ifj�s�gi k�nyve, a Nils Holgersson csod�latos utaz�sa, melyben egy par�nyira �sszement kisfi� utazza be Sv�dorsz�got vadludak h�t�n. A mesereg�ny az �r� eredeti sz�nd�ka szerint – f�ldrajz-tank�nyv. Ebb�l a m�v�b�l k�s�bb n�pszer� rajzfilmsorozat k�sz�lt, melyet Magyarorsz�gon is vet�tettek.

Selma Lagerl�f Nils Holgersson ifj�s�gi k�nyve legal�bb akkora siker volt a m�velt vil�gban, mint Rudyard Kipling 1894-ben �rt A dzsungel k�nyve c�m� reg�nye. T�bb mint negyven nyelvre leford�tott�k Lagerl�f m�v�t, Magyarorsz�gon is h�szn�l t�bb kiad�st �rt meg.

1909-ben kapta a Nobel-d�jat „magasrend� idealizmusa, �l�nk k�pzelete �s szellemi �rz�kenys�ge elismer�s��l”. A d�jjal a Sv�d Akad�mia elismerte a Nils Holgersson mesereg�nyben kifejezett m�lyen mor�lis gondolatot is: "ink�bb maradjak �r�kk� t�rpe, mint hogy el�ruljam a bar�tomat". A Nobel-d�jjal j�r� jutalomb�l visszav�s�rolta a csal�di birtokot, a szeretett Mårback�t, ahol sz�letett, s amely alkoholista apja ad�ss�gai miatt �szott el annak hal�la ut�n.

Lagerl�f m�veire jellemz� a misztikum kevered�se a val�s�ggal, a meseszer� elemek megjelen�se a realista k�rnyezetben. Lagerl�f vil�ga a d�monok �s t�nd�rek lakta Sv�dorsz�g.

A m�sodik vil�gh�bor� k�zeledt�vel Lagerl�f seg�tett n�met �rtelmis�gieket kimenek�teni N�metorsz�gb�l a n�ci r�muralom el�l. Amikor a Szovjetuni� 1939-ben megt�madta Finnorsz�got, Selma Lagerl�f a Nobel-d�jjal j�r� arany�rm�t elk�ldte a finn korm�nynak azzal a sz�nd�kkal, hogy seg�tse �ket a Szovjetuni� elleni harcban. B�r a finn korm�nyt a gesztus m�lyen meghatotta, az �rmet visszak�ldte az �r�n�nek.

Per Olov Enquist K�pcsin�l�k c�m� dr�m�j�ban azt dolgozta fel, mik�pp hatott Lagerl�f �let�re �s munk�j�ra apja alkoholizmusa. A dr�ma sz�npadi- (1998) �s t�v�filmv�ltozat�t (2000) is Ingmar Bergman rendezte.

�lete utols� �vtizedeiben meg�rta dokumentum�rt�k� h�rom vaskos k�nyvet kitev� memo�r k�teteit. 81. �vesen otthon�ban �rte a hal�l.

Ismertebb m�vei

• G�sta Berling t�rt�nete (G�sta Berlings saga), 1891 (megfilmes�tett�k 1924-ben Greta Garboval a f�szerepben)
• Jeruzs�lem (Jerusalem), 1901-1902 (megfilmes�tett�k)
• Nils Holgersson csod�latos utaz�sa Sv�dorsz�gban (Nils Holgersson underbara resa genom Sverige), 1906-07 (megfilmes�tett�k)

M�vei magyarul (v�logat�s)

• Nils Holgersson csod�latos utaz�sa a vadludakkal. Ford. T�bori Piroska. Budapest: Tarka K�nyvek, 1921. 32 p. Ser. Tarka K�nyvek
• A hal�l kocsisa. Elbesz�l�s. Ford. Leffler B�la. Gyoma: Kner, 1929. 158 p.
• Amikor �n kisl�ny voltam. Ford. G. Beke Margit, ill. Belatiny Braun Olga. Budapest: Athenaeum, 1936. 231 p.
• Csod�latos utaz�s: Nils Holgersson �tja a vadludakkal. Ford. G. Beke Margit, ill. Belatiny Braun Olga. Budapest: Athenaeum, 1937. 220 p.
• Az antikrisztus csod�i. Ford. Pog�ny K�zm�r. Budapest: Franklin T�rsulat, 1942. 337 p.
• Veronika kend�je. Cleveland, Ohio. Katolikus Magyarok Vas�rnapja, 1950-es �vek. 95 p. Ser. Magyar k�nyvt�r
• Nils Holgersson csod�latos utaz�sa. Ford. Beke Margit, ill. Kass J�nos. Budapest: M�ra Kiad�, 1958. 350 p.
• Krisztus-legend�k. Ford. �s az el�sz�t �rta T�th S�ndor. Budapest: Szt. Istv�n T�rs., 2008. 193 p. ISBN 978-963-277-004-8 �s Franklin T�rsulat, Budapest kiad�sa, Ford�totta: Leffler B�la
• Arne �r kincse. M�ra Ferenc Ifj�s�gi K�nyvkiad�, 1991
• Liljecrona otthona. Ford�totta: Leffler B�la, Franklin-T�rsulat Kiad�sa, Budapest
• G�sta Berling k�t k�tetes. Ford�totta: Benedek Marcell, Franklin-T�rsulat Kiad�sa, Budapest
• Helga-Marianna. Ford�totta: Benedek Marcell, Franklin-T�rsulat Kiad�sa, Budapest
• A Cs�sz�r. Franklin-T�rsulat Kiad�sa, Budapest
• A Gener�lis Gy�r�je - A L�wenskj�ld Le�ny. Franklin-T�rsulat Kiad�sa, Budapest
• Jeruzs�lem I-II. Franklin-T�rsulat Kiad�sa, Budapest

D�jak

• Az irodalomtudom�ny d�szdoktora
• Irodalmi Nobel-d�j (1909)

Forr�s: wikipedia